Felelősségre vonhat volt munkaadóm rossz könyvelésért?
Kérdések és válaszok a Jobpilot "Munkajogi problémák: Kérdezzen dr. Sipos Márta munkajogi szakértőtől" című rovatából Felelősségre vonhat volt munkaadóm rossz könyvelésért? Az lenne a kérdésem Önök felé, hogy lehet-e munkaadónak bármilyen követelése az alkalmazotti jogviszonyban lévő munkavállalóval szemben a munkaviszony megszűnése után. A helyzetem a következő: egy "családi vállalkozásnál" dolgoztam évekig, ahol - talán a baráti viszonyra való tekintettel - a munkadóm nem foglalkozott vele, hogy érvényes munkaszerződésem legyen, a munkám a szerződés szerint munkaköri leírásban le legyen rögzítve. Mivel ez egy kis létszámú 2-3 fős kft volt, a kft összes adminisztratív, pénzügyi, könyvelési feladatai rám hárultak. Végzettségem szerint mérlegképes könyvelő vagyok. A (szóban) rám bízott feladatokat legjobb tudásom szerint elvégeztem, gyakorlati szakmai tapasztalatom viszont nem volt. Mielőtt ezt a feladatot megkaptam, a kft-ben a törvényben előírt nyilvántartást hiányosan, vagy egyáltalán nem vezették, a könyvelési anyagot hiányosan kaptam meg, mérlegek megvoltak, hozzá tartozó analitikák, napló, főkönyvi kivonat stb.. már hiányzott. A szakmai továbbképzések, szakmai anyagok nem voltak biztosítva részemre, mindennek magam néztem utána. 4 évig könyveltem a kft- nek, megcsináltam az éves beszámolóját, Áfa bevallásait, adóbevallását. A beszámolókat, és a bevallásokat a kft ügyvezetője írta alá. Egy héttel ezelőtt munkahelyet változtattam. Közös megegyezéssel, 1 hét felmondási idővel jöttem el. A volt munkaadóm most azt követeli tőlem, hogy a könyvelési anyagot akár hétvégi időpontban is, adjam át annak a könyvelő cégnek, akiknek most kiadja a kft könyvelését. Egyúttal felvetette azt is, hogy az én könyvelési hibáimból adódóan neki "adókára" származott. Anyagilag felelősségre vonhatnak-e azért, ha rosszul könyveltem valamit, illetve jogos-e a volt munkaadómnak az a követelése, hogy nekem kell átadnom a könyvelési anyagot, holott már nem vagyok munkaviszonyban ennél a cégnél.
A munkáltató a munkakör átadás-átvétel tekintetében rendelkezhet, Mt, az 1992.évi XXII. tv. szerint : 97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani. Egyszóval : a munkakörét, iratait át kell adni, de erről készítsenek írásban feljegyzést.
Kártérítési követelést mindkét fél három éven belül a munkaügyi bíróság előtt érvényesíthet, közvetlenül nem lehet kárigénnyel fellépni. Javasolom a jövőre nézve: ragaszkodjon az írásbeli munkaszerződéshez, amely kötelező tartalma a törvény szerint
Mt. 76. § (1) A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre.
(2) A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.
(3) A munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg.
(4) A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.
(5) A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében.
(6) A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.
(7) A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja
a) az irányadó munkarendről,
b) a munkabér egyéb elemeiről,
c) a bérfizetés napjáról,
d) a munkába lépés napjáról,
e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
(8) A munkáltató a (7) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni.
97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.
148. § (1) Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár.
(2) Ha az ügyeletet, illetve a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, a rendkívüli munkavégzés időtartamára a 147. § (2)-(3), (5) bekezdése szerint jogosult ellenértékre. A munkáltató jogosult az (1) bekezdés szerinti díjazást és a 147. § (2)-(3) bekezdése szerinti ellenértéket egyaránt magában foglaló átalánydíjazást is megállapítani.
Kártérítési követelést mindkét fél három éven belül a munkaügyi bíróság előtt érvényesíthet, közvetlenül nem lehet kárigénnyel fellépni. Javasolom a jövőre nézve: ragaszkodjon az írásbeli munkaszerződéshez, amely kötelező tartalma a törvény szerint
Mt. 76. § (1) A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre.
(2) A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.
(3) A munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg.
(4) A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.
(5) A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében.
(6) A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.
(7) A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja
a) az irányadó munkarendről,
b) a munkabér egyéb elemeiről,
c) a bérfizetés napjáról,
d) a munkába lépés napjáról,
e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
(8) A munkáltató a (7) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni.
97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.
148. § (1) Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár.
(2) Ha az ügyeletet, illetve a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, a rendkívüli munkavégzés időtartamára a 147. § (2)-(3), (5) bekezdése szerint jogosult ellenértékre. A munkáltató jogosult az (1) bekezdés szerinti díjazást és a 147. § (2)-(3) bekezdése szerinti ellenértéket egyaránt magában foglaló átalánydíjazást is megállapítani.
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Temetési segély
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek