Fiatal munkavállalók: rugalmasságért cserébe rugalmasság
Rugalmas munkaidőt várnak el munkahelyüktől a fiatalok, és a többségüket ezért még a túlóra sem zavarja - derül ki a JobsGarden saját kutatásából.
Bár a fiatal álláskeresők körében alapvető elvárás a rugalmas munkaidő, cserébe ők sem utasítják el a túlórát abban az esetben, ha az nem fordul elő rendszeresen. Rugalmasságért cserébe tehát rugalmasság jár - ez derült ki a JobsGarden legújabb kutatásából, amelynek középpontjában a munkaidő jellege, mértéke és a fiatal munkavállalók túlórához való viszonya állt.
A mintegy 15 éve a HR-iparág élvonalába tartozó, magyar tulajdonban lévő JobsGarden saját kutatása során 20 és 30 év közötti álláskeresőket kérdezett meg a munkaadói és munkavállalói rugalmasság kérdésköréről, azon belül is arról, hogy mi a véleményük a munkaidőről és a túlóráról.
A válaszadók közel 70 százalékánál elvárás a rugalmas munkaidő. A kötött munkaórát választók közül 20 százalék preferálja a korábban kelést, azaz a 8-től 16:30-ig tartó sávot, és 10 százalékuk dolgozna 9-től 17:30-ig. A home office is népszerű a fiatal munkakeresők körében: a megkérdezettek közel fele preferálja azt a munkahelyet, amelyik nyitottan áll ehhez a kérdéshez.
Elvárják a rugalmasságot
„Az Y és Z generációs munkavállalók ma már elvárják a munkaadójuktól a rugalmasságot, és azt, hogy a munkaidejük is rugalmas legyen. Ha választásra kerül sor, a többség azt a munkahelyet részesíti előnyben, ahol nincs megszabva, hogy 8-tól 16:30-ig akkor is bent kell ülni az irodában, ha nincs annyi munka. Ez persze rugalmasságot követel a munkáltatótól is, de a verseny egyre kiélezettebb, így sokan alkalmazkodnak az elvárásokhoz” - mondta Paulovics Éva, a JobsGarden ügyvezető igazgatója.
A nem reprezentatív kutatás során a túlórára is kitértek: tízből hat munkakeresőnek nem jelent problémát a többletmunka, abban az esetben, ha ez nem fordul elő rendszeresen. A további válaszadók három, 12,5 százalékos csoportra oszthatók aszerint, hogy egyáltalán nem tolerálják a túlórát, vagy csak akkor foghatók rá, ha azt ki is fizetik nekik, illetve egyáltalán nincs ezzel problémájuk.
„Tapasztalataink szerint, és erre vonatkozó kérdésünk a mostani kutatásunkban is volt, a fiatalabb generációkat egyre inkább motiválja az értékközvetítés, és az, hogy valóban hasznosan teljen az az idő, amit a mindennapi munkával töltenek. Ezt bizonyítja, hogy a megkérdezettek kétharmada számára nagyon fontos, hogy munkájával látható értéket hozzon létre” - kommentálta a kutatást Gárdus Zsuzsa ügyvezető igazgató.
A mintegy 15 éve a HR-iparág élvonalába tartozó, magyar tulajdonban lévő JobsGarden saját kutatása során 20 és 30 év közötti álláskeresőket kérdezett meg a munkaadói és munkavállalói rugalmasság kérdésköréről, azon belül is arról, hogy mi a véleményük a munkaidőről és a túlóráról.
A válaszadók közel 70 százalékánál elvárás a rugalmas munkaidő. A kötött munkaórát választók közül 20 százalék preferálja a korábban kelést, azaz a 8-től 16:30-ig tartó sávot, és 10 százalékuk dolgozna 9-től 17:30-ig. A home office is népszerű a fiatal munkakeresők körében: a megkérdezettek közel fele preferálja azt a munkahelyet, amelyik nyitottan áll ehhez a kérdéshez.
Elvárják a rugalmasságot
„Az Y és Z generációs munkavállalók ma már elvárják a munkaadójuktól a rugalmasságot, és azt, hogy a munkaidejük is rugalmas legyen. Ha választásra kerül sor, a többség azt a munkahelyet részesíti előnyben, ahol nincs megszabva, hogy 8-tól 16:30-ig akkor is bent kell ülni az irodában, ha nincs annyi munka. Ez persze rugalmasságot követel a munkáltatótól is, de a verseny egyre kiélezettebb, így sokan alkalmazkodnak az elvárásokhoz” - mondta Paulovics Éva, a JobsGarden ügyvezető igazgatója.
A nem reprezentatív kutatás során a túlórára is kitértek: tízből hat munkakeresőnek nem jelent problémát a többletmunka, abban az esetben, ha ez nem fordul elő rendszeresen. A további válaszadók három, 12,5 százalékos csoportra oszthatók aszerint, hogy egyáltalán nem tolerálják a túlórát, vagy csak akkor foghatók rá, ha azt ki is fizetik nekik, illetve egyáltalán nincs ezzel problémájuk.
„Tapasztalataink szerint, és erre vonatkozó kérdésünk a mostani kutatásunkban is volt, a fiatalabb generációkat egyre inkább motiválja az értékközvetítés, és az, hogy valóban hasznosan teljen az az idő, amit a mindennapi munkával töltenek. Ezt bizonyítja, hogy a megkérdezettek kétharmada számára nagyon fontos, hogy munkájával látható értéket hozzon létre” - kommentálta a kutatást Gárdus Zsuzsa ügyvezető igazgató.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon