Fizetések 2007: a közszolgák járnak a legrosszabbul

A vállalatok az éves bértervezésnél az infláció és egyéb tényezők mellett általában figyelembe veszik a reálbér-csökkenést. Idén viszont kettős súly nehezedik rájuk: a vállalati adóterhek növekedése mellett a bérjellegű kiadások megugrásával többet kell majd költeni a dolgozói juttatásokra, mondta el lapunknak Jókay Gábor.

Maximum a nagyfőnökök járnak jól

A Hewitt Associates üzletágvezetője szerint a cégek általában nem kompenzálják automatikusan a rajtuk kívül álló okok miatt bekövetkezett nettó bércsökkenést. Igaz, a magas humán szellemi tőkét igénylő szektorokban működő cégek kénytelenek emelni, különben elveszítik legjobb munkatársaikat.

Az elmúlt évek adatait nézve évről-évre egyenletes, inflációt alig meghaladó bérfejlesztések voltak hazánkban, tette hozzá Jókay. Érdekes módon külföldön kisebb mértékben növekednek a bérek, mivel ott - a gazdaság fejlettsége miatt - a GDP bővülése már nem olyan nagymértékű, mint nálunk.

Amennyiben viszont emelésre kerül sor, általában a magasabb pozíciókban lévők járnak jól. A felsővezetés ugyanis nagyobb kompenzációt élvez, mint az alacsonyabb beosztású, végrehajtó feladatokat ellátó dolgozók, fűzte hozzá a szakember. Az iparágak közül az információ-technológia, a pénzügyi szolgáltatások és tanácsadás, illetve a gyógyszeripar területén működő vállalatoknál van esély magasabb béremelésre, a nagy vesztesek pedig a nyersanyag- és a feldolgozóiparban dolgozók lehetnek.

Csapos Noémi, az Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint már évek óta nincs érezhető bérfejlesztés Magyarországon. Mivel a munkáltatóknak a költséghatékonyság fontos szempont, így a megszorítások miatt lecsökkent nettó kereseteket - ha lehet - a cafeteria-rendszereken keresztül igyekeznek majd kompenzálni. A nem bér jellegű juttatások hátránya azonban, hogy a munkavállalók egy idő után hozzászoknak és inkább "a kézzelfoghatóbb", pénzben kapott juttatásra koncentrálnak, hívta fel a figyelmet a szakember.

Azok a régi szép idők...
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006 első tíz hónapjában a nemzetgazdaságban a nettó átlagkeresetek átlagosan 7,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január-októberi reálkeresetek 4,3 százalékos növeke- dést mutatnak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Összehason- lításul: 2005-ben a nettó átlagkeresetek még 10,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami a versenyszférában nettó 8,6, a költségvetési szférában pedig 14,1 százalékos béremelést jelentett. Abban az évben 6,5 százalékos reálbér-növekedést regisztráltak.
Közszféra: nincs megegyezés

Ami a közszférában dolgozókat illeti, jelenleg még nem született megegyezés a béremelésről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A szakszervezetek szerint a munkavállalók nettó jövedelme - a magasabb járulékfizetés miatt - idén eleve 3,5 százalékkal csökken, az előrejelzett 6-6,2 százalékos inflációnál pedig várhatóan jóval magasabb lesz az áremelkedés. Ezt figyelembe véve egy kismértékű reálbérjavulás érdekében 15 százalék körüli országos bruttó béremelést tartanának reálisnak.

A munkáltatói oldal viszont arra hivatkozik, hogy 2007-ben a korábban tervezetthez képest lényegesen magasabb lesz a cégek adó- és járulékterhe. Ilyen feltételekkel lehetetlen kigazdálkodni az országos átlagban 3,5-6 százalékos keresetemelést.

A kormányzati oldal eredetileg a 6-6,2 százalékos inflációhoz mérten tette meg javaslatát a szintén 6-6,5 százalékos bérnövelésre. Később viszont jelezte: elfogadják a szociális partnerek ennél magasabb igényét is, ha az nem veszélyezteti a konvergenciaprogram célkitűzéseit. (A kérdésről január 19-én tárgyaltak a felek az érdekegyeztető plénumon, a döntést azonban elhalasztották.)

Idén a kormány 6,2, a Magyar Nemzeti Bank pedig 6,9 százalékos inflációt prognosztizál. A reálbérek átlagosan 4,2 százalékkal lesznek alacsonyabbak 2007-ben tavalyhoz képest.

A legrosszabbul a közszférában dolgozók járnak, mivel esetükben a kabinet nem kívánja ellentételezni az inflációt. Ők tehát átlagosan több mint 6 százalékos reálbércsökkenésre számíthatnak, míg az átlagbérek 2,6 százalékkal esnek majd vissza. Csupán némileg javítja az összképet, hogy 2008-ra a jegybank már 0,3 százalékos reálbér-emelkedést jósol.




Élen a felsővezetők
A Watson Wyatt adatai szerint egy cég általános menedzsmentje alapbért tekintve átlagosan 3,8, a felsővezetés pedig 4,7 százalékos keresetnöve- kedésre számíthat idén. A legnagyobb, öt százalék körüli emelést a középve- zetők, valamint a szakér- tői szinteken és az admi- nisztratív területen dolgozók kapják. A fizikai dolgozók átlagosan 4,5 százalékos bérfejlesztést várhatnak a zömmel multinacionális cégek körében készült felmérés eredményei szerint.
Ettől némileg eltérően a Watson Wyatt a bérek 6,4 százalékos növekedését prognosztizálja 2007-re, az általa megkérdezett társaságok ugyanis 5,8 százalékos inflációval számolnak. A tanácsadó cég felméréséből az is kiderült, hogy a vállalatok a megszorítások hatására felfelé módosították a tervezett béremelések mértékét.

A Hewitt Associates régiós tanulmánya 5,4-5,7 százalékra teszi a bérfejlesztés nagyságát, ami némileg alacsonyabb, mint tavaly. Kutatásuk szerint 2006-ban az átlagos fizetésemelés a középvezetőknél 5,5, a felsővezetők esetében pedig 5,8 százalék volt.

Tíz százalékos jövedelemvesztés is lehet

A HAY Group elemzői szerint a hazai reálkeresetek öt százalékkal csökkennek 2007-ben, a vállalatok többsége ugyanis nem tervezi ellensúlyozni az adó- és járulékváltozások negatív hatását. Összesítésük alapján az idei tervezett átlagos béremelés 5-6 százalék lehet.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szerint legalább 10-12 százalékkal kellene növelni a fizetéseket annak érdekében, hogy szinten maradjon a reálbér, ezt azonban a vállalatok nem tudják teljesíteni. Így akár tíz százalékos is lehet az a jövedelemvesztés, amit a bérből élők elszenvedhetnek a magasabb adók és árak miatt. A kamara egyébként hatszázalékos béremelést valószínűsít az idei évre.

Körte Ildikó