Fizetett "barátidő": Mit szólnál, ha fizetést kapnál azért, hogy a barátaiddal időt tölts?

Az Apotek Hjärtat svéd gyógyszertárcsoport tavaly áprilisban indított kísérleti programot, amelynek keretében munkaidőben biztosít időt a dolgozóknak baráti kapcsolataik ápolására – heti 15 percet, vagy havi egy órát- tudósít a különleges kezdeményezésről a BBC.

A programban jelenleg 11 munkavállaló vesz részt, köztük a 45 éves Yasmine Lindberg, aki több műszakban dolgozik. Elmondása szerint a fárasztó munkarend miatt alig marad energiája a barátaival való találkozásra, a válása óta pedig magányosabbnak érzi magát.

A célzottan a szociális kapcsolatok építésére kapott időt telefonos beszélgetésre, közös programok szervezésére vagy személyes találkozókra használhatja, és állítása szerint a kezdeményezés érezhetően javított a hangulatán.

A résztvevők a próbaév alatt 1000 svéd korona (kb. 32 500 forint) juttatást is kaptak az Apotek Hjärtattól, amelyből a barátokkal közös programok költségeit fedezhették, emellett online képzést is kaptak a magányosság felismerésére és kezelésére – ezt a vállalat a teljes, mintegy 4000 fős svédországi munkavállalói körének elérhetővé tette. 

Kormányzati célkitűzés és nemzeti stratégia a magányosság csökkentésére

A projektbe azok is jelentkezhettek, akik maguk nem érezték magányosnak magukat, de szívesen fordítottak volna több időt egyedülálló, egyedül élő ismerőseikre. A „vänvård" (barátság-ápolás) elnevezésű program a Svédországban elterjedt, adómentes "friskvård" (wellness-juttatás) mintájára épül, amelyet sok vállalat kínál fitneszre vagy masszázsra fordítható éves keretként, egyes cégek pedig heti egy „friskvårdstimme" névre hallgató wellness-órát is biztosítanak. Monica Magnusson vezérigazgató szerint kísérletük ennek a gyakorlatnak egyfajta továbbgondolása, azzal a különbséggel, hogy kifejezetten a magány oldására és a kapcsolatok erősítésére összpontosít.

Az Apotek Hjärtat kezdeményezése része, a svéd jobboldali koalíciós kormány célkitűzésének, amely kiemelt figyelmet fordít a magányosság kérdésére: júliusban a svéd Közegészségügyi Ügynökség közzétette az ország első, a magányosság csökkentését célzó nemzeti stratégiáját, amelynek középpontjában az üzleti szféra, az önkormányzatok, a kutatók és a civil szervezetek közötti szorosabb együttműködés áll. 

Jakob Forssmed egészségügyi miniszter, nemzetközi kutatásokra hivatkozva, jelentős közegészségügyi problémának nevezte a magányosságot,  amelyek szerint az összefüggésbe hozható többek között a szívkoszorúér-betegség és a stroke fokozott kockázatával, valamint a korai halálozás nagyobb esélyével. Álláspontja szerint a vállalatoknak is okuk van aggodalomra, hiszen a jelenség érinti alkalmazottaikat és ügyfeleiket is, a magányossághoz köthető egészségügyi és táppénzköltségek pedig az állami költségvetést is terhelik.