Foglalkoztassunk olcsón: munkaszervezés

Az előző cikkünkben említett adókedvezmények mellett a munkaszervezésben illetve a megfelelő jogi formák megtalálásában további lehetőségek vannak.

A „tipikus” foglalkoztatás a napi 8, heti 40 órában való teljes munkaidős munkavégzés. Amennyiben munkavállalónkkal ilyen szerződést kötünk, akkor őt ilyen keretek között kell foglalkoztatnunk akkor is, ha éppen nem tudunk neki megfelelő munkát adni, ha pedig több munkánk van, akkor számára túlórát kell elrendelni. Ez a nem túl rugalmas módszer éppen ezért rendkívül drága is, hiszen a munkavállalónak akkor is fizetnünk kell, ha nincs munka, és adott esetben akkor is túlórát kell fizetnünk számára, ha előtte elvégzendő munka hiányában 2 hétig állásidőn volt.

Az egyik legnépszerűbb módszer a munkaidőkeret alkalmazása. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkavállaló szerződés szerinti munkaidejét a munkaidőkeret átlagában kell teljesítenie, illetve a szükséges pihenőidőknek is a keret átlagában kell kijönnie. A törvény azt mondja, hogy a munkaidő csak munkaidőkeret alkalmazásával osztható be „nem egyenletesen”, tehát ha rugalmasan szeretnénk a munkavállalók munkaidejét megszervezni, akkor munkaidőkeretet kell alkalmaznunk. Ehhez nem szükséges semmilyen megegyezés, szerződésmódosítás a munkavállalókkal, a munkaadó egyszerűen csak elrendeli, és akár 4 hónapon keresztül is „logisztikázhat” a munkaidővel. Ennek során csupán annyi megkötéssel kell számolni, hogy a munkavállalók napi munkaideje 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet, elegendő 6 naponként 1 pihenőnapot kiadni. Mivel a munkavállalót heti 2 nap pihenőidő illeti meg, illetve heti átlag 40 óránál többet nem dolgozhat, ezért a munkaidőkeret során ki nem adott pihenőnapokat, illetve a 40 órás átlagot meghaladó munkaidő miatt felmerült „csúszó-napokat” a munkaidőkeret végéig, akár egybevontan is ki lehet adni. A munkaidőkeret így egy igazán elterjed és rugalmas foglalkoztatási forma.

Amennyiben rugalmas foglalkoztatási lehetőségekről beszélünk, akkor nem kerülhetjük meg az egyszerűsített foglalkoztatást. Ennek lényege, hogy a „rendes” állományi létszámtól függő mennyiségben egyszerűsített foglalkoztatás illetve alkalmi munka keretében foglalkoztathatunk munkavállalókat: ilyenkor a munkavállalók előzetes bejelentésével és az 500 illetve 1000 forint közteher utólagos megfizetésével eleget tehetünk mindenféle adminisztrációs kötelezettségünknek. A bejelentést telefonon, ügyfélkapun, sőt, most már okostelefonos applikáció segítségével is megtehetjük.

Az egyszerűsített foglakoztatás egy vonzó lehetőség, azonban nem minden esetben megfelelő. A törvény azonban további ésszerűsítési lehetőségekkel is szolgál. Ezek az úgynevezett „atipikus” foglalkoztatási formák.

Ilyen többek között a különböző részmunkaidős megoldások, a munkavégzés behívás alapján illetve a munkakör megosztása, a határozott időre kötött munkaszerződések, a diákmunka illetve a munkaerő-kölcsönzés. Ezek bizonyos körben akár egymással is vegyíthetők, így megfelelő munkaügyi felkészültséggel komoly összegeket spórolhatunk a foglalkoztatás költségein.

A legegyszerűbb megoldás, ha egy-egy munkavállalót határozott időre veszünk fel: egy kiesett kolléga helyettesítésére, vagy egy projekt idejére. A határozott idő végével a munkaviszony automatikusan, minden külön értesítés nélkül megszűnik. A határozott időt „naptárilag, vagy más alkalmas módon” is meghatározhatjuk: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy akár egy olyan projektre is felvehetünk így egy munkavállalót, hogy pontosan tudnánk, meddig tart az adott munka. Ilyen esetekben a munkaviszony végeként egy közelítőleges dátumot kell megadni, például: „xy projekt végéig vagy XY munkavállaló szülési szabadsága idejére, előreláthatólag 2015.05.03. napjáig.” Az ilyen módon meghatározott „határozott idő” az esemény bekövetkeztekor, és nem az adott dátum eljövetelekor ér véget, a közölt dátum csupán „tájékoztató jellegű”.

A törvény újítása az úgynevezett „behívás szerinti munkavégzés”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót a munkavégzés előtt 3 nappal értesítjük, hogy mikor kell munkára megjelennie.

A munkakörmegosztás lényege, hogy adott állásra egyszerre több munkavállalóval kötünk munkaszerződést: a tényleges munkaidő-beosztást pedig a munkavállalók maguk közt intézik. Ideális lehet például bizonyos adminisztratív feladatoknál kismamák vagy megváltozott munkaképességűek alkalmazására, akik után adókedvezmény jár!

Ennek fordítottja az egy munkavállaló több munkáltató: az egy helyen működő különböző munkáltatók bizonyos feladatok elvégzésére egyetlen személlyel kötnek munkaszerződést. Ideális megoldás például kis, egymástól független cégek bizonyos pozícióinak betöltésére: például recepcióst, könyvelőt vagy informatikust lehet ilyen módon alkalmazni.

Mindezeken kívül még számos lehetőség adódik a munkáltatók számára foglalkoztatási költségeik kordában tartására: megoldás minden esetben létezik, érdemes mindehhez szakértő segítségét kérni.

Azonban érdemes leszögezni: nem a jogi eszközök azok, amelyek a tényleges versenyelőnyt és megtakarítást jelentik cégünknek, hanem a megfelelő ember kiválasztása, munkatársaink, munkavállalóink megválogatása.

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi és HR tanácsadó
EU-Jobs Kft.