Fontos tudnivalók a Munkaügyi Főfelügyelőség gyakorlatáról (II.)

Milyen szankciókra számíthatunk az OMMF felülvizsgálata során akkor, ha biztosítjuk a védőfelszerelést, de alkalmazottunk nem hajlandó viselni azt? Mitől függ és mekkora lehet a pénzbüntetés nagysága? Számíthatunk e visszaellenőrzésekre? A témáról az OMMF vezető főtanácsosát kérdeztük.

Védősapka, kesztyű, szemüveg és még sorolhatnánk. Védőeszközök, amelyeket hordani kell, vagy inkább hordani kéne. Gyakran pénzhiány vagy figyelmetlenség következtében mindezek nem állnak rendelkezésre a veszélyes üzemekben dolgozók számára, de gyakorta előfordul az is, hogy bár rendelkezésre áll a felszerelés, azt egyszerűen nem hajlandóak viselni az alkalmazottak.
A Munkaügyi Főfelügyelőség a dolgozók egészségének védelme érdekében kénytelen kelletlen időről-időre razziákat tart. De hogy mire számíthatunk egy felügyeleti vizsgálatkor, milyen pénzösszegekkel büntethetnek, mire kell munkáltatóként leginkább ügyelnünk, erről kérdeztük az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség szakértőjét Felföldi Krisztina vezető-főtanácsost.

- Milyen szankciók vannak és kire háríthatóak abban az esetben, ha van védőfelszerelés, de bizonyíthatóan a munkavállaló hibájából nincs használatban?
- A munkáltató 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedő munkavédelmi bírsággal sújtható. Természetesen, ha a védőfelszerelést a munkavállaló saját hibájából nem használja, akkor vele szemben 10 000 Ft-ig terjedő helyszíni bírságot alkalmaz a felügyelő, de a munkáltató felelőssége ebben az esetben is fennáll, ugyanis ilyenkor az ellenőrzési kötelezettségét mulasztotta el, azaz eltűrte a védőeszköz nélküli munkavégzést.

- ...tehát nem elég, ha a munkáltató biztosítja a védőfelszerelést, egy ellenőrzés során az is büntethető tényállásnak számít, ha a munkavállalók nem viselik azt?
- Az előző válaszból is látszik, hogy az kevés, hogy a munkáltató biztosítja a védőfelszerelést.

- Mi a függvénye a pénzbüntetés nagyságának? Gondolok itt egyszeri vagy többedszeri mulasztás esetére...
- Mint láttuk a munkavédelmi bírság összege 10 000 000 forintig terjedhet. Az összeg mértékét sok minden befolyásolhatja, ilyenek pl.: a szabálytalansággal érintett
munkavállalók száma, a szabálytalanság időtartama, de az sem mindegy, hogy csak ezt az egy hiányosságot állapítja meg a felügyelő, vagy emellett számos más veszélyeztetésre is fény derül. Súlyos veszélyeztetések még pl.:
- a veszélyes munkaeszközök, technológiák meghatározott feltételek szerinti munkavédelmi üzembe helyezésének az elmulasztása,
- időszakos biztonsági felülvizsgálatának elmulasztása,
- munkabaleset után a soron kívüli ellenőrzés elmulasztása,
- az I. veszélyességi besorolású munkáltatóknál (ilyen pl. az építőipar) a kockázatértékelés elmulasztása, valamint
- a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálatának vagy az alkalmasságot megállapító orvosi véleménynek a hiánya is.

- Kérhető-e a pénzbüntetés enyhítése és ha igen, milyen feltételek megléte mellett?
- A munkavédelmi bírság ellen természetesen fellebbezési joga van a kötelezettnek, azonban a bírság mértékének csökkentésére csak akkor van lehetőség, ha a fellebbező megalapozottan tud tényeket, bizonyítékokat felhozni arra, hogy a munkavédelmi bírság határozatban felhozott jogsértéseket nem, vagy nem ő követte el. Egyéb, pl. méltányosságból történő bírságcsökkentésre a Ket. szerint nincs jogi lehetőség, tehát a fellebbezési illeték mértékét is figyelembe véve, nem mindig kifizetődő 'csak úgy' fellebbezni. A fellebbezési illeték nagysága a bírság összegével arányos, azaz az első fokú közigazgatási döntés elleni fellebbezés illetéke főszabályként a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, feltéve, hogy a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható. A lerovandó illeték azonban nem lehet kevesebb 5000 forintnál, illetőleg nem haladhatja meg a 500 000 forintot.

- Vannak-e visszaellenőrzések egy-egy építkezésnél, veszélyes üzemnél és ha igen, milyen gyakran? Van meghatározott rendszeresség a visszaellenőrzések során egy korábbi szabálysértés esetén?
- Egy-egy munkabiztonsági ellenőrzés természetes következménye az utóellenőrzés. Ennek az időpontja attól függ, hogy az alapellenőrzésen milyen intézkedést hozott a felügyelő. Ha a feltárt
hiányosságok határidőre történő megszüntetésére intézkedett, akkor e határidő letelte után akár azonnal sor kerülhet az utóellenőrzésre. Más a helyzet abban az esetben, ha a felügyelő már a helyszínen intézkedett, azaz eltiltotta a további tevékenység végzését, felfüggesztette valamely munkaeszköz használatát, vagy pl. egyéni védőeszköz hiányában az adott munkavállalók további foglalkoztatását tiltotta meg, a hiányosság fennállásáig. Ilyenkor a felügyelő a határozatát a helyszínen szóban közli, jegyzőkönyvben rögzíti és az azonnali végrehajtását elrendeli. Ezután akár egy óra múlva is visszamehet leellenőrizni, hogy a határozatában foglaltakat teljesítették-e.
Ez ma már nem ritka eset, gyakran még ugyanaznap sor kerül az utóellenőrzésre. Akkor van nagy baj, ha a felfüggesztést, eltiltást nem tartotta be a kötelezett, és tovább végezték a munkát a hiányosságok felszámolása nélkül.

- Önök hogyan tapasztalják, mely ágazatokban a leggyakoribbak a szabálysértések és mi az amire a magyar munkáltatóknak, illetve a munkavállalóknak sokkal jobban oda kéne figyelniük a veszélyes üzemek területén?
- Jelenleg a baleseti statisztikák adatai szerint a legveszélyesebb ágazat az építőipar. Itt fordul elő a legtöbb le- és beeséses baleset, aminek a leesés elleni védelem hiánya az alapvető oka. Példák az elmúlt időszakból:
Egy építési munkahelyen halálos kimenetelű balesettel kapcsolatban tartott utóellenőrzés során súlyos veszélyeztetés miatt 5 000 000 Ft munkavédelmi bírság került kiszabásra, mivel a munkáltató a biztonságos munkafeltételeket nem teremtette meg azáltal, hogy kollektív védelmet nem biztosított és egyéni védőeszközökkel nem látta el a munkavállalókat, a leesés és beesés elleni védelmet nem biztosította 22 munkavállaló esetében.
Egy áramszolgáltató társaság 5 fő munkavállaló életét és testi épségét súlyosan veszélyeztette és 1 fő villanyszerelő halálos kimenetelű munkabalesetét okozta, emiatt 4 000 000 Ft munkavédelmi bírság kiszabására került sor. A felügyelőség bírságnövelő tényezőként értékelte, hogy a belső szabályozás hiánya, a szervezési és technikai feltételek biztosításának elmaradása huzamosabb ideje fennállt.
Egy építés kivitelezési munkahelyen 1 fő munkavállaló hegesztési tevékenységét egyedül végezte, eközben 7 m magasságból leesett és életveszélyes sérülést szenvedett. Ezen kívül a munkáltató 2 fő munkavállaló egészségét és testi épségét súlyosan veszélyeztette, emiatt a felügyelőség 2 000 000 Ft munkavédelmi bírsággal sújtotta.
A hiányosságokat felszámoló, figyelmeztetésként kirótt bírságok legtöbb esetben egyenesen életet mentenek, de van, amikor a figyelmetlenségnek rendkívül komoly következményei vannak. Éppen ezért fontos hogy sokkal koncentráltabban figyeljünk a munkavédelmi eszközök mindennapos biztosítására és használatára.

Garai Katalin

Vissza a cikk első részéhez >>

Jó tudni:
Az OMMF szervezete a közelmúltban teljesen átalakult, a korábban egy-egy megye területén illetékességgel rendelkező munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek - a szakmai munka színvonalának emelése érdekében - kettéváltak és az egy-egy régióhoz tartozó, korábban megyei területi szervek most már regionális illetékességgel rendelkező területi (külön-külön a munkabiztonsági és a munkaügyi) felügyelőségek működnek.
Az OMMF regionális munkabiztonsági szervei a következők:
- OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest, Pest megye;
- OMMF Dél-dunántúli Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Pécs,
illetékességi területe Baranya, Somogy, Tolna megye;
- OMMF Közép-dunántúli Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Veszprém,
illetékességi területe Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye;
- OMMF Nyugat-dunántúli Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Szombathely, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye;
- OMMF Dél-alföldi Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Kecskemét,
illetékességi területe Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye;
- OMMF Észak-alföldi Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Debrecen,
illetékességi területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;
- OMMF Észak-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye.

Fontos tudnivalók a Munkaügyi Főfelügyelőség gyakorlatáról (II.)

Életveszélyben a jegyvizsgálók? Döbbenetes támadások a MÁV és a Volán járatain

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

3+1 tipp a munkahelyek újraindításához

3+1 tipp a munkahelyek újraindításához

Fontos tudnivalók a Munkaügyi Főfelügyelőség gyakorlatáról (I.)

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló