Garantált bérfeszültség

Egyetlen, a munkavállalók iránt felelősséget érző ember sem mondhatja, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése nem volt szükséges lépés. Óriási segítséget jelent a legalacsonyabb bérekben részesülőknek - írja Horváth Zoltán, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) Vas megyei elnöke.

Horváth Zoltán arra hivatkozik, hogy a kormányfő korábban büszkén hangsúlyozta, hogy hazánk az alacsony bérekkel lehet versenyelőnyben a környező országokhoz képest. Azt írja: "szinte felkínáltuk magunkat azoknak a multiknak, akik hajlandók voltak beletörölni a lábukat az alkalmazottaikba a nevetségesen alacsony fizetéssel (és ne gondoljuk, hogy ne lennének ilyenek bőven). De a profitorientált ágazatoknál még súlyosabb, tarthatatlan volt már a helyzet a közalkalmazotti szférában".

Horváth Zoltán azt állítja, hogy azzal együtt viszont, hogy a garantált bérminimumot bruttó 161.000 forintra emelték a közalkalmazotti bértábla semmit sem változott. A bérminimum emelése egyből bérfeszültséget eredményez a munkavállalók között. A bértábla ugyanis az iskolai végzettség, és az eltöltött munkaidő keretei között határozza meg a közalkalmazottak fizetését - írja Horváth Zoltán.

A KKDSZ 2017. január 21-én tüntetett az ágazatban dolgozók bérrendezéséért és a közművelődési intézmények megfelelő támogatásáért

Horváth szerint jól szemlélteti az ebben a szférában dolgozók katasztrofális fizetési helyzetét, hogy az ilyen munkakörben dolgozók nagy részének bére a bérminimum szint emelésével együtt kicsit, vagy nagyon, de emelkedik. Rámutatott, hogy ugyanakkor egy kezdő, 8 általános iskolát végzett, és egy 10 éve már dolgozó, egyetemi végzettségű közalkalmazott ugyanazt a bruttó 161.000 forintot fogja hazavinni jelen állás szerint.

Horváth Zoltán állítja, hogy a helyzet azokon a területeken a legsúlyosabb, ahol semmilyen életpályamodellt nem vezettek be, így például a kulturális területen. (Némi vigasz lehet a kulturális szakdolgozóknak 2017. januártól beígért 15%-os illetménypótlék, amelyet most januárban még nem lehet látni, hogy milyen módon biztosít majd az idei költségvetés.) - írja a közlemény.

"Könnyen belátható, hogy egyre kevésbé lesz vonzó ezekkel a feltételekkel egy felkészül, iskolázott szakembernek a közalkalmazotti karrier. Még nagyobb lesz a kiáramlás a profitorientált szektor felé, vagy azokba a szakmákba, ahol már bevezették az életpályamodellt, ahogy az történik a tanári végzettséggel is rendelkező kulturális dolgozók között" - írja.

A helyzetet úgy értékeli, hogy a közszolgálatot így viszont egyre kevesebben fogják ellátni, egyre kisebb tapasztalattal (hiszen nincs motiváció a tartós pályán maradásra), egyre kisebb megszerzett tudásszinttel.

MTI Fotó: Marjai János