Megjelent: 7 éve

Gátolná a kormány a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak alapítását

A Független Pénztárszövetség szerint uniós kötelezettségszegési eljárást kockáztat a kormány és a parlament akkor, ha gátolja, hogy a vállalatok foglalkoztatói nyugdíjpénztárat alapítsanak.

Magyarország újabb kötelezettségszegési eljárást kockáztat, amennyiben a Magyar Kormány és a Parlament támogatja az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azon törekvését, hogy a jövőben munkáltató foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatót ne alapíthasson. Ha a törvényt elfogadják, tovább csökkenhet a jelenlegi kormányzati ciklusban amúgy jogszabályokkal jelentősen legyengített magyar tőkefedezeti nyugdíjpillérek forrásbevonási képessége, ami tovább ronthatja a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósági esélyeit – állítja a Független Pénztárszövetség lapunkhoz eljuttatott közleménye.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a szövetséghez véleményezésre juttatta el az előterjesztését, amely a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosításával is foglalkozik. Az előterjesztés számos, nem lényegi pontosítása mögött szinte elbújt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató alapítására vonatkozó, a szektor jövőbeni piacra lépését érdemben befolyásoló javaslat, mely szerint a foglalkoztató kikerülhet a jelenlegi alapítói körből (foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság vagy befektetési társaság) – írják.

Annak a lehetőségnek a tervezett megszüntetése, mely szerint a jövőben a munkáltató nem, csak bank, biztosító vagy befektetési társaság alapíthatna foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatót, erőteljesen megkérdőjelezi a törvény végrehajthatóságát. Az Európai Unióban a jelenlegi magyar szabályozással azonosan működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató egyik legfontosabb előnye abban áll, hogy ebben a konstrukcióban a tulajdonos munkáltatók valódi ráhatással bírnak a nyugdíjszolgáltató működésére, vagyis döntéseikkel közvetlenül hatnak munkavállalóik leendő nyugdíjára.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató tervezett módosítása ezen felül számos veszélyt rejt magában - állítja Dr. Lukács Marianna, a Budapesti Corvinus Egyetem c. docense, aki egyben a Független Pénztárszövetség elnöke. A magyar tőkefedezeti nyugdíjpillérek jelenlegi vagyonának 1 ezrelékét sem elérő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató alapító körének tervezett korlátozása azon túl, hogy ellentétes az Európai Unió szabályozási gyakorlatával, ellehetetleníti a törvény eredeti szándékát, mely szerint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató a magyar nyugdíjrendszer újabb kiegészítő nyugdíjpillére legyen.

Ráadásul a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató Magyarországon történő meghonosítása most kiemelten aktuális, hiszen a 2010. év óta tartó kedvezőtlen jogszabályi változások a magyar tőkefedezeti nyugdíjpillérek (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, nyesz) vagyonát kevesebb, mint felére apasztották – emlékeztet a Pénztárszövetség. Amíg a tőkefedezeti magyar nyugdíjpillérekben 2010 végén 4 442 milliárd vagyont kezeltek, addig jelenleg csak 1 740 milliárd forintot, vagyis ebben a kormányzati ciklusban az állampolgárok nyugdíjvagyona három év alatt az eredeti vagyon 39 százalékára apadt. A társadalombiztosítás egy évben ennél jóval többet költ nyugdíjkiadásokra, például az Országos Nyugdíjbiztodítási Főigazgatóság adatai szerint 2012-ben 2 824 milliárd forintot.

A Független Pénztárszövetség aggasztónak tartja a tőkefedezeti nyugdíjpillérekre vonatkozó állandó jogszabály-változásokat, többek között a magánnyugdíj-pénztári járulékok első pillérbe való meghosszabbított eltérítését, az önkéntes nyugdíjpénztárba történő munkáltatói és egyéni befizetések adófeltételeinek szigorítását, most pedig a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató alapítási feltételeinek módosítását. Ezek az intézkedések jelentősen rontják az nyugdíjintézmények kiszámíthatóságát, ezáltal csökkentik a tőkefedezeti nyugdíjpillérek tőkebevonási képességét, végső soron pedig veszélyeztetik a magyar nyugdíjrendszer egészének fenntarthatóságát.
Vagyon a magyar tőkefedezeti pillérekben

Mi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató?

A 2003/41 EK irányelv hazai átültetésével született meg a 2007. évi CXVII. Törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről, melyre az igényt a nyugdíjak az Európai Unión belüli hordozhatósága (a munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei, valamint az európai szintű munkaerő-áramlás) teremtette meg.

A foglalkoztató nyugdíj Magyarországon az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségek körét szélesíti (önkéntes nyugdíjpénztár, nyesz) azzal, hogy a jogintézmény bevezetésével olyan munkáltatói nyugdíjcélú megtakarítási forma teremtődik meg, melynek középpontjában a foglalkoztatói kötelezettségvállalás áll.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató által finanszírozott szolgáltatás az európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül, konstrukcióját tekintve pedig DC (defined contribution) vagy DB (defined benefit) attól függően, hogy a nyugdíjszolgáltató nyugdíjszolgáltatás (járadék) vagy befizetés (járulék) alapú nyugdíj finanszírozására vállalkozik.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság, amelyet egy vagy közösen több foglalkoztató, valamint bank, biztosító részvénytársaság vagy befektetési társaság alapíthat.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja. A munkavállaló a foglalkoztatói nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltésével, illetve amennyiben a nyugdíjkonstrukció ilyen kikötést tartalmaz, a várakozási idő eltelte után válik jogosulttá. A munkáltató rendelkezhet úgy is, hogy a munkavállaló a nyugdíjszolgáltatásra meghatározott időtartamú munkaviszony letelte után válik jogosulttá.
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
  • 2020.10.16XIII. LEAN FÓRUM - KONFERENCIA A Fórum fókuszai: Lean Vezetés - Lean coaching Ipar 4.0. és a Lean a gyakorlatban Lean Quality – Lean Six Sigma Lean Office - Folyamatfejlesztés Részletek Jegyek
  • 2020.10.22 HR folyamatok/HR kommunikáció/Változásmenedzsment A képzésen összefoglaljuk és rendszerbe helyezzük a HR folyamatokat, megismerkedünk a HR kommunikáció szerepével és témaköreivel, valamint megtudjuk, mit jelent a változásmenedzsment. Kiknek ajánljuk? A képzést azoknak ajánljuk, akik szeretnének fejleszteni a belső kommunikáción, illetve a változások menedzselését hatékonyabbá szeretnék tenni. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkavállalói részvények kibocsátásával egészíti ki juttatási programját az SAP

Az eddigi részvényszerzési kedvezmények mellé egy harmadik pillérrel egészíti ki munkavállalói részvényprogramját az SAP 2020 júniusától. A... Teljes cikk

December közepéig több utazással kapcsolatos könnyítés is érvényben marad

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kérése alapján a helyi és helyközi közlekedési szolgáltatók a veszélyhelyzet megszüntetését... Teljes cikk

A SZÉP kártyások már készülnek a nyári szezonra

A tavaszi - járványhelyzet okozta - visszaesést követően ismét kezd magára találni a hazai turizmus és vendéglátás, ezt mutatják az OTP SZÉP... Teljes cikk