Gátolná a kormány a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak alapítását

Magyarország újabb kötelezettségszegési eljárást kockáztat, amennyiben a Magyar Kormány és a Parlament támogatja az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azon törekvését, hogy a jövőben munkáltató foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatót ne alapíthasson. Ha a törvényt elfogadják, tovább csökkenhet a jelenlegi kormányzati ciklusban amúgy jogszabályokkal jelentősen legyengített magyar tőkefedezeti nyugdíjpillérek forrásbevonási képessége, ami tovább ronthatja a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósági esélyeit – állítja a Független Pénztárszövetség lapunkhoz eljuttatott közleménye.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a szövetséghez véleményezésre juttatta el az előterjesztését, amely a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosításával is foglalkozik. Az előterjesztés számos, nem lényegi pontosítása mögött szinte elbújt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató alapítására vonatkozó, a szektor jövőbeni piacra lépését érdemben befolyásoló javaslat, mely szerint a foglalkoztató kikerülhet a jelenlegi alapítói körből (foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság vagy befektetési társaság) – írják.

Annak a lehetőségnek a tervezett megszüntetése, mely szerint a jövőben a munkáltató nem, csak bank, biztosító vagy befektetési társaság alapíthatna foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatót, erőteljesen megkérdőjelezi a törvény végrehajthatóságát. Az Európai Unióban a jelenlegi magyar szabályozással azonosan működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató egyik legfontosabb előnye abban áll, hogy ebben a konstrukcióban a tulajdonos munkáltatók valódi ráhatással bírnak a nyugdíjszolgáltató működésére, vagyis döntéseikkel közvetlenül hatnak munkavállalóik leendő nyugdíjára.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató tervezett módosítása ezen felül számos veszélyt rejt magában - állítja Dr. Lukács Marianna, a Budapesti Corvinus Egyetem c. docense, aki egyben a Független Pénztárszövetség elnöke. A magyar tőkefedezeti nyugdíjpillérek jelenlegi vagyonának 1 ezrelékét sem elérő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató alapító körének tervezett korlátozása azon túl, hogy ellentétes az Európai Unió szabályozási gyakorlatával, ellehetetleníti a törvény eredeti szándékát, mely szerint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató a magyar nyugdíjrendszer újabb kiegészítő nyugdíjpillére legyen.

Ráadásul a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató Magyarországon történő meghonosítása most kiemelten aktuális, hiszen a 2010. év óta tartó kedvezőtlen jogszabályi változások a magyar tőkefedezeti nyugdíjpillérek (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, nyesz) vagyonát kevesebb, mint felére apasztották – emlékeztet a Pénztárszövetség. Amíg a tőkefedezeti magyar nyugdíjpillérekben 2010 végén 4 442 milliárd vagyont kezeltek, addig jelenleg csak 1 740 milliárd forintot, vagyis ebben a kormányzati ciklusban az állampolgárok nyugdíjvagyona három év alatt az eredeti vagyon 39 százalékára apadt. A társadalombiztosítás egy évben ennél jóval többet költ nyugdíjkiadásokra, például az Országos Nyugdíjbiztodítási Főigazgatóság adatai szerint 2012-ben 2 824 milliárd forintot.

A Független Pénztárszövetség aggasztónak tartja a tőkefedezeti nyugdíjpillérekre vonatkozó állandó jogszabály-változásokat, többek között a magánnyugdíj-pénztári járulékok első pillérbe való meghosszabbított eltérítését, az önkéntes nyugdíjpénztárba történő munkáltatói és egyéni befizetések adófeltételeinek szigorítását, most pedig a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató alapítási feltételeinek módosítását. Ezek az intézkedések jelentősen rontják az nyugdíjintézmények kiszámíthatóságát, ezáltal csökkentik a tőkefedezeti nyugdíjpillérek tőkebevonási képességét, végső soron pedig veszélyeztetik a magyar nyugdíjrendszer egészének fenntarthatóságát.

Vagyon a magyar tőkefedezeti pillérekben