Szerző: dr. Kéri Ádám Megjelent: 2 éve

Mégsem jár a szabadság az iskolaszövetkezeten keresztül dolgozó diákoknak

Az Európai Bizottság mintegy két éve 20154015. számon kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben tekintettel arra, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 227.§ (3)(a) bekezdése alapján a szabadságra vonatkozó rendelkezések iskolaszövetkezet esetében nem voltak alkalmazandóak. Ez pedig azt jelentette, hogy az iskolaszövetkezeti keretek között munkát végző hallgatóknak, tanulóknak nem járt szabadság.

images

images

Ez az Európai Bizottság álláspontja szerint azonban nem felelt meg a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv rendelkezéseinek, mely munkavégzés esetén nem ismer ilyen kivételi kört.

A Munka törvénykönyvének a 2017. évi költségvetést megalapozó törvényben történő módosításával egyidejűleg a jogalkotó így az iskolaszövetkezetek szabályozásához is hozzányúlt. A módosítás keretében az iskolaszövetkezeti jogviszonyt a jogalkotó kiemelte a Munka törvénykönyvéből és áthelyezte a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvénybe, ahol külön fejezetet kapott. A jogviszonyra így tavaly szeptembertől kezdve kevés kivételtől eltekintve a polgári jogi megbízás szabályai lettek irányadóak. A munka és pihenőidővel összefüggésben azonban néhány munka törvénykönyvében lévő rendelkezés alkalmazását az uniós joggal való további konfliktus megelőzése céljából elrendelte.

Ennek megfelelően biztosította a munkaközi szünet, valamint a napi pihenőidő szabályait is. A szabadság vonatkozásában pedig úgy rendelkezett, hogy minden 13 feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár, legalább is így szólt a törvény 2016. december 31-ig.

A kötelezettségszegési eljárás 2016. november 17. napján az Európai Bizottság oldalán feltüntetett adatok alapján lezárult arra tekintettel, hogy a szövetkezeti törvény szabályai a diákok szabadságát biztosítják. Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXII. tv. 1.§ (5) bekezdése azonban az EU konformabb szabályokat ismételten visszamódosítja. A 2017. január 1. napjától hatályos rendelkezések szerint a személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyek esetén alkalmazandóak csupán az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései, az iskolaszövetkezet azonban lényegében ilyen személyekből áll. Jelenleg tehát mintegy 100 diák jogosult szabadságra, további 120.000 diák azonban nem.

Sok a kötelezettségszegési eljárás

Az Országgyűlés hivatalos oldala szerint 2016. első félévében Magyarországgal szemben három bírósági szakaszban lévő kötelezettségszegési eljárás folyt, négy eljárás indokolt vélemény szakaszban, további 15 eljárás pedig hivatalos felszólítás szakaszban volt.

Ez utóbbi kategóriába tartozott az iskolaszövetkezeti tagok munkavégzésére vonatkozó szabályozásnak a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelve való ütközése. Már az is vitatható megoldás volt, hogy a jogalkotó a munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek kiterjesztése helyett az egész jogintézményt szövetkezeti törvénybe tolta át, hiszen a diákmunka ezen formája inkább a munkaerő-kölcsönzés egyik formája, semmint megbízási jogviszony.

A december végéig hatályban lévő szabályok ugyanakkor legalább visszahivatkozták a munka törvénykönyve fontosabb rendelkezéseit, köztük a vitatott szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. A szabadságra vonatkozó szabályok ugyanakkor összesen 4 hónapot értek meg, így visszajutottunk lényegében az eredeti állapothoz.

A probléma ugyanakkor az, hogy innen indult az egyik kötelezettségszegési eljárás is. Az Európai Bizottság oldala szerint egyebekben az utóbbi félévben újabb eljárások is indultak Magyarországgal szemben munkajogi, munkavédelmi szabálysértések miatt.

A szerző a KRS Ügyvéi iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője
Follow hrportal_hu on Twitter

10 tudnivaló a diákmunkáról

Az égető munkaerőhiány miatt egyre nő azoknak a vállalatoknak a száma, akik diákokat alkalmaznak. Vannak olyan cégek, amelyek csak a nyárra, de sokan hosszabb távon is dolgoznak diákokkal. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a diákmunka szigorú szabályokhoz kötött, a vállalatok pedig könnyen bajba kerülhetnek, ha nem tartják szem előtt az előírásokat - írja sajtóközleményében a Prohuman.tovább..

További cikkek
Négy nap munka, öt nap fizetésért

A munkaidő csökkentése általában a fizetés csökkenésével szokott együtt járni, ami a dolgozóknak általában nem esik jól, bármennyire szeretnék... Teljes cikk

20 ezren vesznek részt a nyári diákmunka programban

Már több mint 20 ezren vesznek részt a Pénzügyminisztérium által meghirdetett nyári diákmunka programban, akiknek a száma augusztus végére... Teljes cikk

Az eddigi legnagyobb sztrájkra készülnek a Ryanair-nél

A Reuters hírügynökség értesülései szerint jövő szerdán és csütörtökön 600 járatát törli a légitársaság, mert a dolgozók sztrájkba... Teljes cikk

Az ukrán kormány megtiltotta az állami vállalatoknak, hogy nagy összegű prémiumokat adjanak

Megtiltotta az ukrán kormány az állami vállalatoknak, hogy jutalomként nagy összegű bónuszokat fizessenek alkalmazottaiknak az ország jelenlegi... Teljes cikk

Négymilliárdos adócsalási ügyben 50 ember ellen emeltek vádat

Vádat emeltek ötven ember ellen Bács-Kiskun megyében, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el. A... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár