Globális foglalkoztatási válság készülődik

Közelgő, soha nem tapasztalt globális szintű foglalkoztatási válságra hívta fel a figyelmet az ILO főigazgatója, Juan Somavia a Világgazdasági Fórum idei, év eleji éves ülésén. A válság megoldására a főigazgató valamennyi ország politikai és gazdasági vezetőjét azonnali intézkedésekre kérte fel és hangsúlyozta, ha a válságot hagyjuk kifejlődni, azt kivétel nélkül valamennyi szegény és gazdag országban meg fogják érezni az emberek.

Az ILO főigazgatójának vészjósló felszólítása nem véletlen, hiszen tény, hogy napjainkban:
-minden országban sorozatosan dőlnek meg a munkanélküliségi rekordok és ezeknek további erősödését prognosztizálják,
-az elmúlt tíz évben 25 %-kal nőtt a hivatalos munkanélküliségi ráta globális szinten,
-világszerte 192 millió ember állástalan,
-a világ dolgozó embereinek fele, mintegy 1,4 milliárd ember

családjával együtt napi 2 dollárnál kevesebből él fejenként,
-a munkanélküliek fele 15-24 év közötti fiatal, ők az ILO becslései szerint 86 millióan vannak - és ne feledjük, ők alkotják a felnövekvő, új munkavállalói generációt is!
A Fórumon megállapították továbbá azt is, hogy a rossz életkörülmények miatt erősödő munkaerővándorlás érezhető globális munkaerő-piaci feszültségeket indukál és egyértelműen ösztönző hatással van az illegális foglalkoztatásra. Ez a feszültség pedig csak növekedni fog.

Mindezt alátámasztja az ILO legfrissebb munkaügyi jelentése is, melyben megállapították, hogy 2005-ben az egyes országok robosztus gazdasági növekedése ellenére minden eddigi rekordot megdöntött a világ munkanélkülijeinek létszáma különös tekintettel a fiatalok körében. A jelentés kitért továbbá arra is, hogy:
-a gazdasági növekedések sajnálatos módon nem vonják maguk után a fizetések emelkedését és/vagy új munkahelyek teremtését, továbbá felhívták a figyelmet arra is, hogy mindez a természeti katasztrófák növekedésével és az emelkedő energiaárakkal párosulva különösen súlyosan érinti a világ szegényebb dolgozóit,
-2005-ben a globális, 4,3 %-os GDP növekedés ellenére több mint 500 millió különösen szegény munkást tartottak nyilván,
-felméréseik szerint a mai fiataloknak háromszor nagyobb esélyük van a munkanélküliségre, mint a felnőtteknek,
-még mindig nagy a szakadék a férfiak és nők foglalkoztatási aránya között: 2005-ben a nők csupán 52,2 %-ának volt állása.

Mint arról Juan Somavia a Fórumon beszámolt, a globális foglalkoztatottsági válság ma az egyik legnagyobb biztonsági kockázat, amivel szembesülünk és megoldása minden eddiginél sürgetőbb feladat kell, hogy legyen az egyes országok kormányzatai számára. Ezek a lépések pedig annál is inkább sürgetőbbek, hiszen hazánkban és a környező országokban már az elmúlt évek során is 'saját bőrünkön érezhettük' a krízishelyzet első jeleit.