Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 4 éve

Ha nincs jövőkép, a nettó 300 ezer forint sem ér sokat

Megjelent a sajtóban, hogy Magyar Rezidens Szövetség szerint a jelenlegi körülmények miatt veszélyben van a betegek ellátása, emiatt mihamarabb szeretnék rendezni a rezidensek helyzetét béremeléssel és szabályok tisztázásával. Továbbá a kórházi gyakorlatukat végző fiatal orvosok többször szakorvos felügyelete nélkül kénytelenek ügyelni, hiába tiltja ezt egy rendelet, miközben kifizetetlen pótlékaik is hátráltatják őket. Hány ilyen bejelentés érkezett a szövetséghez a rezidensek részéről?

Jellemző, hogy a fiatal orvosok nem merik jelezni a szövetségnek a rossz tapasztalatikat, ezért korlátozottak a lehetőségeink jogorvoslatra. Három-négy problémacsoportot lehet megkülönböztetni. A fő probléma az, ha kirendelik szakmai gyakorlatra a rezidenst az anyaintézményétől távoli intézménybe, éjszaka, délután, hétvégén, ünnepnapkor dolgoztatják, az ezekért járó pótlékokat azonban nem fizetik ki neki. Elképzelhető, hogy ez csak egy időszakos probléma, ettől függetlenül orvosolni kell azt. Az új rezidensrendelet kapcsán a veszélyességi pótlékaik kifizetése maradt el az első két hónapban. Jó hír, hogy ígéretet kaptunk a szaktárcától, hogy ezt visszamenőleg kifizetik, amennyiben jár nekik.

2013-ban született egy rendelet, amely előírja, hogy a rezidensek a gyakorlat első két évében kizárólag személyes felügyelet mellett ügyelhetnek, de a harmadik év után sem oszthatók be a traumatológiai, intenzív osztályokra szakorvos személyes jelenléte nélkül ügyelni. Az intézmények ezt nem tartják be. A kórházi gyakorlatukat végző fiatal orvosok többször szakorvos felügyelete nélkül kénytelenek ügyelni az alacsony bérek miatti szakorvoshiány következtében.


Sokan jelezték a szövetségnek, hogy a kórházi gyakorlatukat végző fiatal orvosok többször szakorvos felügyelete nélkül kénytelenek ügyelni. Például a sürgősségi osztályon három hete gyakorlaton levő rezidens első napján körbevezetik, mit hol talál. Második nap pedig már régi dolgozóként kezelik, és súlyosabbnál súlyosabb betegek ellátását bízzák rá. A feladatra nem érzi magát kompetensnek, miközben az egészségét is tönkreteszi a stressz, a frusztráció.

Kiemelném, nem ez a legjobb módja a biztonságos betegellátásnak. A szakmai felügyeletért felelő, szerencsétlen szakorvos egyedül van öt rezidensre, meg sem tudja nézni a beteget, csak aláírja a zárójelentést. Nyilvánvaló, hogy ezért a felelősséget a szakorvos vállalja, de ez sem neki, sem a betegnek nem biztonságos. Hozzátenném, hogy ezek a problémák különböző intézményekben, különböző formában lépnek fel. Az intézmény azonban magyarázhatja ezt azzal, hogy nincs elég szakorvosa a megfelelő felügyelet és betegbiztonság biztosításához, ugyanakkor a felelősséget ő vállalja. Úgy tudjuk, ezeket a problémákat jelezték a döntéshozók felé.

Ugyanakkor úgy gondolom, markánsabban kell kiállni egymás mellett, egymásra mutogatással nem érünk cél. Hiszen sem az intézmény, sem a szakorvos, sem a rezidens nem tehet arról, hogy nincs megfelelő számú szakszemélyzet.

Kaptak-e valamilyen ígéretet ezen problémák rendezésére?

Ha jogalkalmazási gond van, és van egy jogszabály, amit nem tartanak be, akkor nekünk a felügyeleti szervhez, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központhoz (ENKK) kell fordulni. Nem kell minden kérdéssel az államtitkár úrhoz rohanni, hanem ezeken a szinteken kell azokat megoldani. A probléma feltárása, a döntéshozó elővivése is egy formája a forrásbevonás kieszközölésének. Hiszen meg tudjuk mutatni, hogy szükség van a plusz forrásokra és bérekre, hogy az intézmények ki tudják fizetni az embereiket.

Béremelésre kaptak ígéretet?

Nem kaptunk.

Bár a szakállamtitkárság a konkrét kérdéseimre nem válaszolt, részletesen felsorolta, mennyi mindent tettek a szakemberhiány, a rezidensek itthon tartása és a bérük emelése érdekében (lásd keretes írásunkat). Amik hatására egy fiatal szakorvos jövedelme összesen bruttó 405 ezer forintra emelkedhetett. A rezidens szövetség mivel lenne elégedett?

Nem a bruttó bérről, hanem a nettóról érdemes beszélni. Egy szakorvosjelölt 135 ezer forint alapbért kap kézhez havonta. Ez emelkedhet természetesen, ha többletmunkát végez (ügyeletben, éjjel, hétvégén, karácsonykor), vagy ha kap Markusovszky ösztöndíjat, amit már mindenki felvehet, ez egy előrelépés. Akkor lesz 235 ezer forint nettó jövedelme. Ehhez adódik hozzá az az 50 ezer forint, amit a hiányszakmás területen dolgozóknak jár. Így összesem nettó 285 ezer forint jövedelemről beszélünk. Szeretném kiemelni, hogy ez nem alapbér. Bár tény, hogy ez sokkal több, mint az én kilencvenezer forintos alapbér, amit évekkel ezelőtt kaptam és amin felül semmi nem járt.

Hadd beszéljek egy kicsit haza! Mindez a Magyar Rezidens Szövetség és az én, mint leköszönő elnök munkájának az eredménye és reményeink szerint az új elnök is folytatja majd ezt. Ha öt év alatt a nettó kilencvenezer forintos alapbér 135 ezer forintra emelkedett, amit ki lehet egészíteni plusz jövedelemmel nettó 285 ezer forintra, akkor öt év múlva elérhetjük azt a 300 ezer forintos nettó alapbérhatárt, ami elvárható lenne ma Magyarországon. Amiért már itthon maradnának a rezidensek és nem fogadnának el hálapénzt. Ugyanakkor ez közel sem biztos, mert a legfontosabb dolgot vesszük el az életükből. Azt a víziót, azt az életpályát, ami jelenleg csak egy szürke köd. Mert nem tudják, hogyan fog folytatódni a bérrendezés, ez itt a probléma. Tehát a szaktárcának igaza van, hogy felsorolta az eddig tett intézkedéseiket, de nekünk is igazunk van, amikor azt mondjuk, hogy ez mind semmi, mert nincsen jövőképünk. Továbbá a betegek sem részesülnek ezen eredményekből, mivel nem maradnak itthon az olyan számban orvosok, mint kellene. Ráadásul politikai hozománya sincs, mivel nem vagyunk elégedettek a rendszerrel.

A sajtóban megjelent, hogy abban az esetben, ha nem hoznak eredményt Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárral folytatott tárgyalások, az alapvető jogok biztosához fordulnak, legvégső esetben pedig sztrájkra is hajlandó lenne a szövetség. Vannak konkrétumok ez ügyben?

Nincsenek.

Tehát csak felmerült a sztrájk lehetősége?

Továbbra is fenntartom azt az álláspontomat, amennyiben tárgyalásos módszerrel nem érünk el eredményeket, és ha az új elnök is hisz ebben, akkor valamilyen érdekvédelmi akciót kell szervezni. Az én elnökségem alatt hoztuk össze a két óra türelem az életedért akciót, ami valójában egy határozott idejű sztrájk volt. Ilyen lehet a legvégső megoldás most is, nem az utcai demonstrációk, amikre könnyű politikai színt húzni. Ez a véleményünk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a jövő héten sztrájkot szervezünk, nem is tehetnénk, hiszen azt csak szakszervezet szervezhet. Jelenleg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségére pályázok, ami szintén nem szakszervezet. Viszont minden eszközünk megvan ahhoz, hogy mindenféle sztrájk nélkül is kieszközöljük a forrásbevonást, a bérrendezést. Erre megvan a szakmai programom. Meglátjuk, hogy az MOK Országos Küldöttközgyűlése 12 év tehetetlenségére, vagy változásra fog szavazni. Nem tudom, meddig bírják a betegek. Ezt a kérdést kellene feltenni. Ők mikor sztrájkolnak?

Jó kérdés. Hány szakember hiányzik jelenleg az egészségügyből? Van erre vonatkozó friss adatuk?

Honnan tudnánk, ha nem tudjuk, hogy mennyire lenne szükség? Ezt a döntéshozóknak kellene megmondaniuk. Azt tudjuk, hogy nagyon le vagyunk terhelve. Az elvándorlás okaként az alacsony munkabért, a hálapénzt, a munkakörülményeket szokták felemlegetni. Utóbbiba tartozik az is, hogy kevés a szakember, nincs elég nővér, amikor vizitelek, nem tudom rendesen ellátni a betegeimet, ez frusztrál, nem tudom rendesen végezni a szakmai munkámat. Hazánkban 240 orvos jut 100 ezer lakosra, Csehországban 360. Ez 10-12 ezer fős különbség. Ugyanakkor nem biztos, hogy kell ide ennyi orvos. El kellene döntenie a döntéshozóknak, hogy mekkora ellátórendszert kívánnak működtetni, hogyan kívánják átalakítani. Mi is ezt szeretnénk. Partnerei leszünk ebben, amennyiben a bérrendezés megvalósul.

Mi az a pont, az a határ, amint túl nem tudnak várni a bérrendezésre, a szabályok módosítására, a forrásbevonásra stb.?

Már most sem tudunk várni. Csak sajnos mindenki a könnyebb ellenállás felé megy. Könnyebb elmennie a dolgozónak - legyen az ápoló vagy orvos - külföldre, mint sztrájkot szervezni. És ezt teszi jelenleg. Az is egy sztrájk egy formája. Nem veszi fel Magyarországon a munkát.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság a követező intézkedéseke emelte ki portálunknak eljuttatott közleményében:
- 2011-ben elindították a Rezidens Támogatási Programot. Ez a program jelenleg 4 ösztöndíj-típust tartalmaz. A szakorvosjelöltek számára elérhető Markusovszky ösztöndíj és a szakgyógyszerész jelölt számára kiírt Than Károly ösztöndíj havi 100 ezer Ft, illetve az oxyológia és sürgősségi orvostan szakorvosjelöltek számára meghirdetett Gábor Aurél ösztöndíj, illetve a csecsemő- és gyermekgyógyászat szakorvosjelölteket célzó Méhes Károly ösztöndíj havi 200 ezer Ft plusz jövedelmet jelent a fiatal pályakezdők számára. Eddig csaknem 2500 fiatal orvos jelentkezett e programra, vagyis ennyien biztosan itthon maradtak.

2010-től került bevezetésre az ún. hiányszakmás támogatás rendszere, de az egészségügyi kormányzat által 2012-ben és 2013-ban végrehajtott béremelés is jelentősen érintette a fiatal orvosokat - írták.

Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező orvosok és szakorvosok részesültek összességében a legmagasabb összegű béremelésben. Egy rezidens pl. összesen 75.820 Ft, egy kezdő szakorvos 105.820 Ft béremelésben részesült.

A szakorvos képzésben résztvevő kezdő rezidensek illetménye az intézkedés bevezetésével bruttó 205.320 forintra, a szakvizsga előtt álló rezidenseké bruttó 211.820 forintra, a fiatal szakorvosoké pedig bruttó 254.220 forintra emelkedik. Továbbá a képzési normatívára és a tutori díjakra fordított összegek is emelkednek, előbbi 103 százalékra, azaz 20.000 Ft-ra, utóbbi 30.217 Ft-ról 50.000 Ft-ra.

Továbbá a 2016. évi költségvetés az eddig megtett intézkedések mellett 2,5 milliárd forint forrást biztosít a fiatal szakorvosok támogatására - tudtuk meg a szaktárcától. A rezidens és fiatal szakorvos által teljesített ügyelet, készenlét, önként vállalt többletmunka díja tovább növeli a jövedelmet. Mindemellett azok a szakorvos jelöltek, akik beléptek a kormányzat által 2011-ben indított Rezidens Ösztöndíj Programba, a jogszabály alapján garantált illetményen felül további nettó 100 - 200 ezer forint ösztöndíjban részesülhetnek.

A Rezidens Ösztöndíj Programból kilépett fiatal szakorvosok 2016. január 1-jétől illetményükön felül, valamint teljesített ügyelet, készenlét, önként vállalt többletmunka díján túl, a szakvizsga megszerzését követő legfeljebb 5 évig bruttó további 151 ezer forint támogatásban részesülnek. Erre azok a fiatal szakorvosok jogosultak, akik a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjában részesültek a megelőző években. Egy fiatal szakorvos jövedelme így összesen bruttó 405 ezer forint is lehet - emelték ki.
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter