Három ügyben szavaztak az ILO éves nyári ülésén

Az ILO (International Labor Organization) 1919-ben jött létre, és a munkajog fejlődésére jelentős hatást gyakorolt. Azt az elvet vallja, hogy egyetemes, tartós béke kizárólag a társadalmi igazságosság talaján jöhet létre. A szervezet 1946-ban az ENSZ első szakosított szervévé vált. Jelentőségét, illetve legitimációját az adja, hogy un. tripartit struktúrával rendelkezik, azaz a kormányzat, a munkaadók, és a munkavállalók képviselői egyenlő számban képviseltetik magukat benne. Magyarország 1922-ben csatlakozott a szervezethez.
A legfontosabb ILO Egyezmények a következők:

1. C029 - Forced Labour Convention (Kényszermunka), 1930 (No. 29)
2. C087 - Freedom of Association and Protection of the Right to Organise Convention (Egyesülési és szervezkedési szabadság), 1948 (No. 87)
3. C098 - Right to Organise and Collective Bargaining Convention(Szervezkedés és a kollektív alku), 1949 (No. 98)
4. C100 - Equal Remuneration Convention (Egyenlő bér), 1951 (No. 100)
5. C105 - Abolition of Forced Labour Convention (Kényszermunka tilalma), 1957 (No. 105)
6. C111 - Discrimination in Employment and Occupation (Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén) Convention, 1958 (No. 111)
7. C138 - Minimum Age Convention (Minimális életkor), 1973 (No. 138)
8. C182 - Worst Forms of Child Labour Convention (Gyermekmunka legrosszabb fajtái), 1999 (No. 182)

Magyarországon működik ezen felül egy úgynevezett Nemzeti ILO Tanácsban (NILO) is, amely szintén tripartit felépítésű szervezet. A Tanács feladata az Egyezményben meghatározott, tripartit tanácskozások lebonyolítása, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tevékenységéhez kapcsolódó, nemzeti intézkedések elősegítése, egyéb, a Tanács ügyrendjében meghatározott feladatok ellátása, továbbá a munka világát érintő, nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás, a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a kormány és a szociális partnerek nemzetközi együttműködési törekvéseinek, eredményeinek ismertetése és elősegítése. Rá kell mutatni arra, hogy a Nemzeti ILO Tanács munkája rendkívül színvonalas és eredményes. A Munkavédelmi Bizottság mellett a NILO az országban működő másik ténylegesen működő tripartit szervezet. Az érdekegyeztetés többi fórumáról ez csupán megszorításokkal mondható el.

Számos érdekes téma a napirenden

A 104. ülésszak napirendje a következő volt:
I. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójának és az ILO Igazgatótestülete elnökének beszámolója;

II. A 2016-17. évi program és költségvetési javaslatok és egyéb kérdések;

III. Az Egyezmények és Ajánlások végrehajtásáról szóló tájékoztatók és jelentések (CAS);

IV. Az informálisból a formális gazdaságba való átmenetek elősegítése (normaalkotás – második kör);

V. Kis- és középvállalkozások és a tisztességes és produktív foglalkoztatás (általános vita)

VI. Szociális és munkajogi védelem (ismétlődő viták rendszere – általános vita).

Több szavazásra is sor került

A Konferencia 104. ülésszaka alkalmával 3 ügyben kerül sor szavazásra:

1.) Az informálisból a formális gazdaságba való átmenetek elősegítéséről szóló ajánlás

Az ILC 2013. évi ülésszaka keretében első körben megtárgyalta az ajánlástervezet. A jelen ülésszak keretében a delegáltak második körben is megtárgyalták, illetve véglegesítették az ajánlástervezet szövegét. Ezt követően a nemzetközi dokumentum nagy többséggel (484 igen, 1 nem, 5 tartózkodás) elfogadásra került.

2013 márciusában az ILO vezető testülete (GB) úgy döntött, hogy szabályozni kívánják valamilyen formában a feketegazdaságot (informális gazdaság). Ennek időszerűségét az adta, hogy a válság következtében ezen foglalkoztatásnak a kiterjedése félelmetes méreteket kezdett ölteni. A feketemunka mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak, mind pedig a kormányzatoknak károkat okoz. Az informális gazdaságnak adóbevétel csökkentő hatása van, valamint jellemzője a rossz, illetve veszélyes munkakörülmények és az alacsony bérek. Ezen felül tisztességtelen versenyt is támaszt azokkal szemben, akik a játékszabályokat betartják. A normaalkotást tripartit (háromoldalú) konzultáció előzte meg, melynek az eredményei egy javaslat tervezetben (konklúzió) öltöttek testet 2014-ben. Tekintettel azonban arra, hogy a konklúziók elfogadása kifejezetten nehézkesen ment, a 2015-ös ülés előtt számos egyeztetésre is sor került, melyen a munkavállalói és a munkáltatói oldal az ajánlás szövegében lényegében megegyezett. Az ajánlás elfogadása így ebben az évben már zökkenőmentesen ment.
Az ILO az ajánlás elfogadását követően sajtótájékoztatót is közzétett.

Az informálisból a formális gazdaságba történő átmenetről szóló ajánlás letisztított szövege még nem jelent meg hivatalosan. Amint az ILO az elfogadott ajánlást megjelenteti, részletesen ismertetni fogom. Addig is itt lehet tájékozódni.

2) Az ILO 2016-17. évi program és költségvetése

Az ILO főigazgatója által az ILO Igazgatótestülete 2015. márciusi ülésszaka elé terjesztett költségvetési- és programterv alapján az ILO költségvetése nominális szinten 0,5 százalékponttal csökkent az előző kétéves periódushoz képest. Érdemi változást a költségvetés csökkenése sem a személyi állományban, sem pedig a tevékenységben nem fog hozni.

3) Cook szigetek felvétele

441 támogató szavazattal, 3 ellenszavazattal (közöttük az USA), 25 tartózkodás mellett a Cook szigetek felvételre került.

A hazai kormányzat és a hazai munkavállalói oldal is hozzászólt
A konferencia keretében a magyar kormány is felszólalt. A kormányzati képviselő elmondta, hogy örülnek annak, hogy az ILO felülvizsgálati mechanizmusának problémái rendeződtek, azaz, hogy a CAS bizottság ismételten el tudja látni érdemben a munkáját. 2012-től kezdődően ugyanis a munkáltatói oldal a bizottság munkájában érdemben nem vett részt, tekintettel arra, hogy a sztrájkjog ILO egyezmények általi védettségét nem fogadták el. A 2015-ös év azonban ezen a téren is áttörést hozott. Ezt követően a kormányzat rámutatott arra, hogy a rugalmas foglalkoztatás, valamint az állásbiztonság terén különösen a gyermekes kismamák esetében jelentős eredményeket ért el. Sikeres volt még a fenntartható, új munkahelyek létrehozásának a programja, valamint a munkavédelem, munkabiztonság megerősítése is. Utóbbi célt a munkaügyi ellenőrzés fokozásán keresztül érték el. Végezetül azzal zárták, hogy fontosnak tartják a KKV-k támogatását és a tripartizmus megerősítését.

A munkavállalói oldal a hazai viszonyokat a kormányzattól eltérő módon értékelte. Kiemelte, hogy Magyarország ugyan ratifikálta az alapvető nemzetközi munkaügyi normákat, ugyanakkor a munka világának napi gyakorlatában sokszor találjuk szembe magunkat jogsértésekkel, rendezetlen viszonyokkal. Rámutatott arra, hogy Magyarországon öt éve nem működik érdemi, a minden érintett fél bevonására irányuló tripartit párbeszéd. Tekintettel arra, hogy a tripartizmus a társadalmi, gazdasági fejlődés egyik motorja, így elvárja, hogy a centenáriumára készülő nemzetközi szervezet (ILO) proaktívan lépjen fel a tagállamok irányába amennyiben az alapértékek sérelmét látja.

Az idei ILC tehát kifejezetten eredményes volt. Nagy többséggel sikerült elfogadnia a költségvetést, a munka világára vonatkozóan egy ajánlást, illetve a felülvizsgálati mechanizmus is megfelelően teljesített. Láthatóvá vált, hogy valamennyi oldal (munkáltató, munkavállaló, kormányzat) elkötelezett az ILO által képviselt értékek védelme iránt. Mindannyiunknak érdeke, hogy ez az elkötelezettség a jövőben is fennmaradjon.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
jogi szakértő