Hátrányban a kismamák az álláspiacon
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz EU-n belül hazánkban a legkevesebb azoknak a kisgyermekes anyukáknak a száma, akik munkát vállalnak. A nők elhelyezkedését nehezíti, hogy a családtámogatási rendszernek köszönhetően túl sokáig maradnak távol a munka világától, emellett kevés a bölcsőde és részmunkaidős állás. Ezért lehet példaértékű az a Békés megyei projekt, amely a kismamákat képzésekkel, szolgáltatásokkal segíti az elhelyezkedésben.
A gyermeket vállaló nők helyzete napjainkban nem egyszerű. Felmérések szerint minden második nő állás nélkül marad, ha szülni megy. Ennek egyik oka, hogy a munkáltatók gyakran diszkriminálják a hölgyeket, a gyermek miatt bizonytalan munkaerőként tekintenek rájuk. Sokszor azonban a nők maguk is tehetnek arról, ha nem sikerül újból munkába állniuk, hiszen a gyermeknevelés miatti hosszú távollét fellazítja a munkáltatóval való kapcsolatot, ami sok esetben meg is szűnik, az ismereteik kopnak, készségeik romlanak. Tudásuk fejlesztésével, önmaguk képzésével azonban egyértelműen jobb pozícióból indulnának az álláspiacon - hangzott el a Kopernikusz Innovációs Egyesület tegnapi konferenciáján, amely a kisgyermekes nők munkaerő-piaci esélyeinek javításával foglalkozott.
Az uniós forrásoknak köszönhetően az elmúlt években számos kezdeményezés indult el a nők foglalkoztatásának bővítése érdekében, a szociális minisztérium szakértői pedig jelenleg azt vizsgálják, miként lehetne átalakítani a családtámogatási rendszert (az egyik elképzelés szerint például az eddig három évig járó gyest két év alatt is ki lehetne kérni).
A szakemberek egyetértettek abban, hogy szükség van a változtatásra, de rámutattak arra is, hogy több bölcsődére és óvodára lenne szükség, illetve szerintük a családi napközik kiterjesztése alternatív megoldást jelenthetne. Sokat javíthatna a helyzeten, ha az atipikus foglalkoztatási formák szélesebb körben terjednének, de ma még alig akad munkáltató, aki lehetőséget ad távmunkára, részmunkaidőre. Pedig a frissen munkába álló anyukák számára a nyolc órás helyett, a 4-6 órás munkaidőben történő foglalkoztatás lenne ideális. Kiss Ilona, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ munkatársa a beszélgetés során úgy vélte, azoknak, akik régóta kiléptek a munkából, átmeneti időszakot kellene biztosítani a visszailleszkedésre, amihez a részmunkaidő kiválóan megfelel.
Emellett a munkaadóknak óriási felelősségük van abban is, hogy milyen munkakörülményeket, feltételeket biztosítanak, hiszen ha egy nő szereti a munkáját, akkor szívesen vissza is megy dolgozni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a hölgyek egy része a gyermekvállalásba menekül, mert nem érzi jól magát a munkahelyén - hívták fel a figyelmet a szakemberek.
Sokan ugyanakkor nem dillemáznak a visszatérés és a babázgatás között, munkát akarnak, de a korábbi munkahelyre való visszatérés nehéz, új állást találni pedig - szinte lehetetlen. Különösen igaz egy olyan hátrányos helyzetű régióban, mint Békés megye, ahol a bejelentett munkanélküliek aránya rendkívül magas az országos és az európai átlaghoz mérten is. A kisgyermekes anyák sok esetben el sem kezdenek munkát keresni vagy egy bizonyos idő után feladják.
Az Euro-Oktaéder Szakközépiskola, a Kopernikusz Innovációs Egyesült, a Békés Megyei Nők Egyesülete valamint a Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi központ ezért két évvel ezelőtt újszerű projektet indított el Az esély bölcsődéje címmel, amely a hátrányos helyzetben élő békés megyei nőket segítette a munkába való visszatérésben. A régióban nem könnyű boldogulni, a munkáltatók hozzáállását jelzi, hogy száz vállalkozás 21 százaléka például semmiképpen nem alkalmazna közvetlenül gyed vagy gyes után lévő jelentkezőt.
Az uniós és állami finanszírozású program keretében a résztvevő hölgyek egy éven át gazdasági, informatikai, kommunikációs és nyelvi képzést kaptak, vagyis olyan naprakész, gyakorlati ismereteket, melyek segítségével versenyképesek lehetnek a munkaerőpiacon, illetve saját vállalkozást indíthatnak. A program alatt a résztvevők képzési támogatásban részesültek, és különböző szolgáltatásokat, így mentálhigiéniai, vállalkozói, és jogi tanácsadást vehettek igénybe, valamint egy pályázatíró tanfolyamot is elvégezhettek. A programban 60 nő vett részt, közülük 18-an új munkát találtak, kilencen pedig vissza tudtak menni régi munkahelyükre. A projekt annyira sikeres volt, hogy egy elhelyezkedést támogató komplex szolgáltató rendszert is elindítottak, amelynek hatására újabb 14 kisgyermekes anyuka tudott munkába állni a megyében.
A szervezők elmondása szerint a projekt hosszú távú célja, hogy a vállalkozások és a munkavállalók körében is megismertessék és elterjesszék azokat az alternatív foglalkoztatási formákat, amelyek lehetővé teszik az otthoni, a munkahelyi és a gyermeknevelési feladatok hatékony elvégzését, harmonikus összeegyeztetését. A tananyag egyébként az interneten bárki számára hozzáférhető, a szervezők ezért remélik, hogy a tanfolyam a program befejeződése után önálló életre kel.
Szilágyi Katalin, HR Portal
Az uniós forrásoknak köszönhetően az elmúlt években számos kezdeményezés indult el a nők foglalkoztatásának bővítése érdekében, a szociális minisztérium szakértői pedig jelenleg azt vizsgálják, miként lehetne átalakítani a családtámogatási rendszert (az egyik elképzelés szerint például az eddig három évig járó gyest két év alatt is ki lehetne kérni).
A szakemberek egyetértettek abban, hogy szükség van a változtatásra, de rámutattak arra is, hogy több bölcsődére és óvodára lenne szükség, illetve szerintük a családi napközik kiterjesztése alternatív megoldást jelenthetne. Sokat javíthatna a helyzeten, ha az atipikus foglalkoztatási formák szélesebb körben terjednének, de ma még alig akad munkáltató, aki lehetőséget ad távmunkára, részmunkaidőre. Pedig a frissen munkába álló anyukák számára a nyolc órás helyett, a 4-6 órás munkaidőben történő foglalkoztatás lenne ideális. Kiss Ilona, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ munkatársa a beszélgetés során úgy vélte, azoknak, akik régóta kiléptek a munkából, átmeneti időszakot kellene biztosítani a visszailleszkedésre, amihez a részmunkaidő kiválóan megfelel.
Emellett a munkaadóknak óriási felelősségük van abban is, hogy milyen munkakörülményeket, feltételeket biztosítanak, hiszen ha egy nő szereti a munkáját, akkor szívesen vissza is megy dolgozni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a hölgyek egy része a gyermekvállalásba menekül, mert nem érzi jól magát a munkahelyén - hívták fel a figyelmet a szakemberek.
Sokan ugyanakkor nem dillemáznak a visszatérés és a babázgatás között, munkát akarnak, de a korábbi munkahelyre való visszatérés nehéz, új állást találni pedig - szinte lehetetlen. Különösen igaz egy olyan hátrányos helyzetű régióban, mint Békés megye, ahol a bejelentett munkanélküliek aránya rendkívül magas az országos és az európai átlaghoz mérten is. A kisgyermekes anyák sok esetben el sem kezdenek munkát keresni vagy egy bizonyos idő után feladják.
Az Euro-Oktaéder Szakközépiskola, a Kopernikusz Innovációs Egyesült, a Békés Megyei Nők Egyesülete valamint a Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi központ ezért két évvel ezelőtt újszerű projektet indított el Az esély bölcsődéje címmel, amely a hátrányos helyzetben élő békés megyei nőket segítette a munkába való visszatérésben. A régióban nem könnyű boldogulni, a munkáltatók hozzáállását jelzi, hogy száz vállalkozás 21 százaléka például semmiképpen nem alkalmazna közvetlenül gyed vagy gyes után lévő jelentkezőt.
Az uniós és állami finanszírozású program keretében a résztvevő hölgyek egy éven át gazdasági, informatikai, kommunikációs és nyelvi képzést kaptak, vagyis olyan naprakész, gyakorlati ismereteket, melyek segítségével versenyképesek lehetnek a munkaerőpiacon, illetve saját vállalkozást indíthatnak. A program alatt a résztvevők képzési támogatásban részesültek, és különböző szolgáltatásokat, így mentálhigiéniai, vállalkozói, és jogi tanácsadást vehettek igénybe, valamint egy pályázatíró tanfolyamot is elvégezhettek. A programban 60 nő vett részt, közülük 18-an új munkát találtak, kilencen pedig vissza tudtak menni régi munkahelyükre. A projekt annyira sikeres volt, hogy egy elhelyezkedést támogató komplex szolgáltató rendszert is elindítottak, amelynek hatására újabb 14 kisgyermekes anyuka tudott munkába állni a megyében.
A szervezők elmondása szerint a projekt hosszú távú célja, hogy a vállalkozások és a munkavállalók körében is megismertessék és elterjesszék azokat az alternatív foglalkoztatási formákat, amelyek lehetővé teszik az otthoni, a munkahelyi és a gyermeknevelési feladatok hatékony elvégzését, harmonikus összeegyeztetését. A tananyag egyébként az interneten bárki számára hozzáférhető, a szervezők ezért remélik, hogy a tanfolyam a program befejeződése után önálló életre kel.
Szilágyi Katalin, HR Portal
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?