Megjelent: 3 éve

Hiába az adókedvezmény, nem mennek a cégek kistelepülésekre

Az Eurostat adatai alapján a magyar települések adóban a GDP 2,2 százalékának megfelelő összeget szednek be, ez pedig kicsit több csak, mint az európai átlag (4%) fele. Teljes ráfizetés a szegényebb és kisebb önkormányzatoknak a munkahelyek odacsábítására szolgáló adókedvezmények rendszere. Áll a G7.hu elemzésében.

A G7 legújabb elemzése a nagyobb vállalkozások adózásának társasági adó (tao) melletti másik legfontosabb elemét, a települések által beszedett, helyi iparűzési adót (hipa) vizsgálta meg országszerte.

A körképből kiderül, hogy a magas hipa olyan luxus, amelyet jóformán csak az odatelepült, termelékeny iparral is jócskán rendelkező dunántúli nagyvárosok engedhetnek meg maguknak, ők tízszer annyi adóbevételt érhetnek el ebből a forrásból, mint egy észak-alföldi kistelepülés, ahol már ahhoz is óriási adókedvezményeket, és sok esetben helyi adómentességet kell kínálniuk, hogy egy vállalkozás éppen azt a falut vagy kisvárost válassza.

A probléma tovább súlyosbodhat akkor, ha a kistelepülése egy hosszabb, bevezető kedvezmény után esetleg adót akarnak szedni a vállalkozásoktól, hiszen ezek ilyen esetekben gond nélkül áttelepülhetnek a szomszédba, vagy olyan helyre ahol továbbra is mentességet, nagy kedvezményeket élvezhetnének. Ezzel pedig véget nem érő adómentességre szoríthatnak rá egy-egy, amúgy finanszírozási gondokkal küszködők önkormányzatot.

Az Eurostat adatai alapján a magyar települések adóban a GDP 2,2 százalékának megfelelő összeget szednek be, ez pedig kicsit több csak, mint az európai átlag (4%) fele. Az iparűzési adó önmagában pedig 1,7 százalékát teszi ki a nemzeti összterméknek. Kimondható tehát, hogy a vállalkozások aluladóztatása általános jelenség Magyarországon.

A vállalatok összes adótartamának körülbelül negyedét teszi ki az ugyancsak helyben felhasználható társasági adó, az iparűzési adó a gyakorlatban a második legnagyobb tétel lenne. Mindennek ellenére a kistelepülések „gazdaságélénkítéssel” magyarázott adókedvezményei mintegy teljes egészében megfosztják az ott lakókat az adóztatásból származó bevételtől.

Van olyan falu (Nógrádsipek), ahol a KSH adatai alapján számolva, az egy főre jutó iparűzési adó-bevétel 3 forint volt a 2016-os adatok szerint, 142 településen pedig ugyan formálisan létezett az adóforma, egy forint sem folyt be belőle.

Az összesítésből kiderült, hogy az önkormányzatok a rendelkezésre álló forrásaik döntő többségét továbbra is a központi költségvetésből kapják. Ugyan 2013 és 1017 között a hipából származó átlagos átlagbevétel az országban növekedett, a törvényben is maximált, 0-1,5 - 2% körül mozgó adókulcs miatt továbbra is elenyésző részét képezik a bevételnek.

Összességében tehát elmondható hogy a magánvállalkozások adóztatásának stratégiája az önkormányzatok nagyobb önállósága céljából egyes, nagy adózó társaságok jelenléte nélkül nem tűnik életképesnek a jelenlegi rendszerben.

Az alapvető különbség itt, mint sok fejlettségi mutatónál, a nagyvárosok és a kistelepülések között van: míg a legtöbb nagyváros régiótól függetlenül megengedheti magának a nagyobb mértékű iparűzési adót, addig márt az őket körülvevő kistelepüléseknek is muszáj szinte adómentesen beengedni a cégeket, ha egyáltalán bármiféle új munkahelyet kívánnak ott teremteni.

g7
  • 2021.10.21Delta variáns - félelmek, hiedelmek, veszélyek... Mit kell tudni a harmadik oltásról? Dr. Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház OHI Infektológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Tavaszi rendezvénysorozatunk során előadásában a Covid19 járványról, a vírus terjedéséről és a megelőzésről beszélt. Mostani előadásában a DELTA variáns okozta vélt és valós félelmekről, veszélyekről, a következő időszakra előrelátható helyzetről és a harmadik oltás kapcsán felmerülő bizonytalanságokról beszél. Részletek Jegyek
  • 2021.10.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Utazási költségtérítés

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést a 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet szabályozza. Teljes cikk

Milyen hatásai lehetnek a minimálbér-emelésnek?

A 2022.01.01-jétől kormány által tervezett jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelés előnyben részesíti a versenyképes vagy... Teljes cikk

Tíz százalékos béremelést ígért Orbán Viktor a pedagógusoknak

2022. január 1-jétől megemelik az ápolónők bérét 21 százalékkal, a bölcsődei dolgozókét hússzal, a szociális világban dolgozókét húsz... Teljes cikk