Hogyan értelmezzük a rendkívüli munkavállalói és munkáltatói adó- és járulékkedvezményeket?

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Kormány március 18-án rendeletet alkotott, amely a különösen veszélyeztetett ágazatokban csaknem teljes egyéni járulékmentességet biztosít a munkavállalók számára 2020. márciustól júniusig. A rendkívül gyorsan megalkotott jogszabály értelmezésével kapcsolatban számos gyakorlati kérdés merül fel, amelyekkel összefüggésben az adóhatóság folyamatosan frissíti tájékoztató anyagát.

Az érintett ágazatok részletes felsorolását és a rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletszabályokat a március 23-án kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. A jogszabály értelmezésével kapcsolatban az adóhatóság március 27-én kiadott egy folyamatosan frissülő tájékoztató anyagot, amely számos értelmezési kérdést megválaszol. A tájékoztató az alábbi linken érhető el.

Ezen ágazatokban csak egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, munkavállalónként maximum havonta 7.710 forint összegben. A munkáltató is mentesül a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek megfizetése alól, nem kell tehát szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni 2020 júniusáig. Továbbá, a rehabilitációs hozzájárulás is az irányadó mérték kétharmadára csökkent. A módosítások tehát mind az érintett munkavállalók, mind a munkáltatóik számára tartalmaznak kedvezményeket. A gyakorlatban felmerülhetnek ugyanakkor még nem tisztázott értelmezési kérdések, melyekre a Deloitte szakértői világítottak rá:

- Az értelmező rendelkezések a fenti kedvezmények alkalmazhatóságát a megfelelő TEÁOR és TESZOR szám alatt folytatott tevékenységek tekintetében biztosítják. A tényleges főtevékenységnek ezen tevékenységek közül kell kikerülnie. Tényleges főtevékenységnek azt kell tekinteni, amelyből az adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott. Kérdésként merülhet fel azonban, hogy összevonhatók-e a kedvezmények alkalmazásához szükséges bevételi adatok, ha egy adózó több olyan tevékenységet is folytat, melyeknek a TEÁOR és TESZOR számai megfelelnek a rendelkezéseknek.

- A rendelet nem tartalmaz iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a 6 hónapos figyelési időszakot hogyan kell számolni. Kérdés, hogy beleszámolandók-e a tört hónapok a március 24-ig terjedő időszakba.

- Azon vállalatok esetében, amelyek a március hónap tekintetében nem élnek a kedvezménnyel, kérdés lehet, hogy ha a társaság a havi bevallások benyújtását követően feltárja, hogy érvényesíthette volna a kedvezményt már márciusra is, visszaigényelheti-e a már megfizetett közterheket, vagy van-e lehetőség önellenőrzés benyújtására.

- Érdemes megemlíteni azt is, hogy a társaságok jellemzően széles körben biztosítanak olyan természetben adott juttatásokat munkavállalóik számára, amelyeket béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként kezelnek. Ezekkel összefüggésben felmerülhet a kérdés, hogy ezen juttatások tekintetében a kifizető szintén mentesül-e a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

- A fentieken túl fejtörést okozhat az is, ha a megfelelő ágazatban működő társaság szokásos gyakorlata alapján valamilyen éves kifizetésre - például egy bónusz kifizetésére a tavalyi év vonatkozásában - a kedvezménnyel érintett időszakban kerül sor, alkalmazható-e a járulékkedvezmények igénybevétele.

Azon társaságok esetében, ahol a fenti kérdések relevánsak lehetnek, javasolt a jogszabályváltozások és a hatósági iránymutatások folyamatos nyomon követése.