Hogyan kezelhető a kékgalléros munkaerőhiány? - így hozható a létszám

“Kijelenthetjük, hogy Magyarországon a járványhelyzetet megelőző időszakhoz hasonlóan újra munkaerőhiány van. Lényegében minden földrajzi régióban és üzleti szektorban kezd elfogyni a munkaerő, miközben a megrendelések száma töretlenül növekszik” - ad helyzetjelentést Juhász Csongor, a legnagyobb hazai munkaerő-kölcsönző cég, a Prohumán ügyvezető igazgatója. Szintén ezt a trendet erősíti meg Ottó Csaba, a Man At Work munkaerő-kölcsönző ügyvezetője: “Magyar munkavállalót még nehezebb toborozni, mint eddig: ezért szolgáltatókhoz fordul nagyon sok cég, hogy a saját HR csapatát tehermentesítse.”

Ráadásul februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, a háború máig tart, és ennek súlyos következményei lettek az álláspiacon is. Az utóbbi öt évben ugyanis Ukrajna jelentette a magyarországi gyárak egyik munkaerő-utánpótlási forrását. Több tízezer ukrán érkezett, magyar HR szolgáltatók Ukrajnában toborzó irodákat nyitottak. Kitaposták azt az utat, amely február 24-től gyakorlatilag megszűnt. A háború kitörése óta a munkaképes korú ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot, a Magyarországra érkezett menekült zöme pedig kisgyermekes anya és kiskorú, ráadásul nem munkavállalási céllal lépték át a határt. Őket eddig csak kis számban lehetett beépíteni a hazai álláspiacra. A Prohuman elindította a Safe in Hungary programot, melynek célja, hogy a hazánkba érkező ukrajnai menekültek közül azok, akik Magyarországon szeretnének maradni, munkához juthassanak. “Igyekszünk mindent megtenni, hogy a lehető legtöbb hozzánk forduló ember számára segítsünk a munkakeresésben” - mondja Juhász Csongor. Ám ezzel érdemben nem enyhíthető a munkaerőhiány.

Hol vannak a tartalékok?

A 3,6 százalékos magyar munkanélküliségi mutató szinte teljes foglalkoztatást jelent. Hol vannak akkor még szabad munkás kezek? - tettük fel a kérdést.

Mindkét személyzeti szakember hangsúlyozza, hogy a kékgalléros toborzásban vonzerőt jelent az, ha a munkáltató a régiós átlagnál magasabb alapbért kínál. Fontos a kistelepülésekről való bejárásnál a kényelem, akár a háztól gyárig közlekedő céges busz és a cég jó híre. “Minőségi munkavégzési feltételek kellenek – elsősorban itt az emberi oldalra gondolok – lojálisabbá tenni a meglévő kollégákat, így kevesebb embert kell találni” - jegyzi meg Ottó Csaba. Hozzáteszi, hogy a megtartásban kulcsfontosságú a középvezetők képzése. A felmondások jelentős része emberi tényezőkre vezethető vissza.

Számítanak az aktivitások is. A Man At Work sok helyen tart tájékoztatókat, állásbörzéket, megjelennek rendezvényeken, hogy minél szélesebb körben tudjanak segíteni és lehetőségeket ajánlani.

Juhász Csongor szerint az alacsonyabb iskolai végzettséggel vagy kevesebb tapasztalattal rendelkezők is munkaerőpiaci tartalékot jelentenek. Az ő bevonásukat inkubátorház-programok vagy mentorprogramok is segíthetik, hogy elkötelezett, a gyakorlatban megszerzett tudással felvértezett szakemberek váljanak belőlük. Ugyanígy jelenthet némi tartalékot a megváltozott munkaképességű emberek nagyobb arányú bevonása a munkaerőpiacra. Ez utóbbi szemléletváltozást is igényel a foglalkoztatók részéről, mert sok esetben egy-egy pozíció gond nélkül betölthető lenne egy kicsit nagyobb odafigyelés mellett akár speciálisabb igényű – például kerekesszékkel közlekedő – kollégák bevonásával is. A passzív álláskeresők, vagyis azok, akik jelenleg is foglalkoztatásban állnak, nehezen, több idő alatt mozgósíthatóak a korábbinál. Nekik elsődlegesen a meglévőnél magasabb alapbérrel és az egyszerűsített munkarenddel lehet vonzó alternatívákat kínálni.

Kellenek a külföldi vendégmunkások

A szakember a harmadik országbeli munkavállalók toborzásának szükségszerűségét is hangsúlyozza. A kormányzat tavaly nyáron könnyített: minősített munkaerő-kölcsönzők 9 EU-n kívüli országból hozhatnak munkavállalókat kölcsönzés keretében egyszerűsített eljárással. Juhász Csongor szerint ez kell a gazdasági növekedés fenntartásához és a magyarok munkahelyeinek megőrzéséhez is.  “Fontos érteni, hogy ha egy cég hosszabb időn át nem talál megfelelő mennyiségben és minőségben munkavállalókat, könnyen dönthet úgy, hogy áthelyezi a termelést egy olyan országba, ahol ezt a problémát orvosolni tudja. Az sem segít, hogy európai szinten vagyunk versenyben a munkavállalókért - az ukrán és szerb munkavállalók például sok esetben a hozzájuk nyelvileg közelebb álló Csehországot vagy Lengyelországot preferálják. Ez a versenyhátrány azonban nincs meg az Ázsiából értekező dolgozók esetében, sikerrel toborzunk többek közt Indonéziában, Vietnámban vagy éppen a Fülöp-szigeteken. Azt is látjuk, hogy azok a cégek, amelyek tavaly ősszel – mikor bizonyos harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatása egyszerűsödött – léptek, mostanra versenyelőnyre tettek szert azokkal szemben, akik hezitáltak.”

10 százalék feletti béremelések

A bértrendekről Juhász Csongor elmondta, hogy a minimálbér jelentős emelkedése miatt nagyon sok munkáltató a szokásos évi 4-6% helyett egészen drasztikusan, 15-20%-kal emelte a béreket 2022-re. Ottó Csaba megjegyezte, hogy az eddig nagyobb bért kereső munkavállalók is legalább két számjegyű emelést kaptak, akár több részletre bontva az év során. “Amelyik munkáltató ez alatt emelte a bért, ott komolyabb fluktuációval kell számolnia.”