Hogyan segíthetnek a munkahelyek az öngyilkosság megelőzésében?

A legtöbb ember az élete jelentős részét munkával tölti, függetlenül attól, hogy azt távmunkában vagy személyesen végzi. Ez a helyzet a vezetőket nemcsak abban teszi meghatározóvá, hogy miként alakítják a munkavállalói élményt, hanem abban is, hogy biztonságos kultúrát teremtsenek a nehéz témák megbeszélésére. Amikor olyan munkahelyről beszélünk, ahol az emberek kényelmesen mernek beszélni a problémáikról, a fókusz gyakran a stresszkezelésre, a munka és a magánélet egyensúlyára, valamint az általános jóllétre irányul. Bár ezek létfontosságúak, a kényelmetlenebb témákat – beleértve az öngyilkosságot is – a mélyen gyökerező stigmák miatt gyakran háttérbe szorítják.

Az öngyilkosság továbbra is növekvő krízis, amelynek tétje rendkívül nagy. A Hazards kutatása szerint az Egyesült Királyságban évente akár 650 öngyilkosság is összefüggésbe hozható a munkával, ami az országos összesítés körülbelül 10 százalékát teszi ki. A munkaadók nem hagyhatják figyelmen kívül azt a valóságot, hogy az öngyilkosság munkahelyi probléma is, amellyel foglalkozni kell.

A munkahelyi öngyilkossági támogatás akadályai

A mentális egészséggel kapcsolatos növekvő tudatosság ellenére az öngyilkosság továbbra is félreértésekkel övezett téma. A stigma az egyik legnagyobb akadály, különösen a férfiak által dominált iparágakban, ahol a „csak csináld végig” kultúra uralkodik. A nyelvezet szintén hatalmas szerepet játszik: az olyan elavult kifejezések, mint az „öngyilkosságot elkövetett” (committed suicide), a bűnözésre utaló konnotációt hordoznak, ami még több szégyent ad egy eleve fájdalmas témához. A Mental Health First Aid England (MHFA) felmérése szerint az alkalmazottak kétharmada használt ilyen ártalmas kifejezéseket, közel egy negyedük pedig olyan nem túl segítőkész válaszokat adott, mint a „kérlek, ne csinálj semmi hülyeséget”, amikor egy kollégája öngyilkossági gondolatokról számolt be.

Egy másik akadály a félelem. Sok vezető attól tart, hogy az öngyilkosság említése „belerakja a gondolatot a másik fejébe”. Az igazság azonban ennek az ellenkezője: ha közvetlenül feltesszük a kérdést – „Gondolsz az öngyilkosságra?” –, az akár életet is menthet. A kutatások azt mutatják, hogy a munkavállalók 90 százaléka nem tudja, hogy a leghatékonyabb mentési módszer a közvetlen rákérdezés arra, hogy van-e terve a végső lépésre.

Négy kiemelt terület a szervezetek számára

A munkahelyek kritikus szerepet töltenek be a megelőzésben. Az alábbi négy prioritás segít abban, hogy a vezetők észrevessék a változásokat, beszélgetéseket kezdeményezzenek és magabiztosan reagáljanak:

• Segítsenek a vezetőknek észlelni a változásokat és elindítani a beszélgetéseket: A vezetőknek nem kell mentális egészségügyi szakértőkké válniuk, de szükségük van arra a magabiztosságra, hogy felmerülő aggodalmak esetén beszélni tudjanak a csapatuk tagjaival.
• Felismerés, hogy az öngyilkosság komplex kérdés: Nem mindenki mutat nyilvánvaló jeleket, aki öngyilkossági gondolatokkal küzd. A vezetőknek támogató beszélgetési lehetőségeket kell teremteniük és bizalommal kell kérdezniük.
• A nyelvhasználat tudatos megváltoztatása a stigma csökkentése érdekében: A szavak számítanak. Az olyan pontosabb és együttérzőbb kifejezések használata, mint az „öngyilkosság következtében elhunyt”, segít lebontani a stigmát.
• Biztonságos és támogató kultúra építése: A szervezeteknek be kell ágyazniuk a témát a politikáikba, a képzéseikbe és a mindennapi párbeszédekbe, hogy a munkavállalók biztonságban érezzék magukat a segítségkérés során.

Forrás: HR News