Szerző: Kovács Regina
Megjelent: 6 napja

Hogyan számíthatjuk ki a nyugdíjunkat?

A nyugdíj kiszámítása bonyolult folyamat, a pontos összeg kiszámításához érdemes nyugdíjszakértőt megkérdeznünk. Cikkünkben példán keresztül mutatjuk be, milyen összegre számíthatunk nyugdíjba vonulásnál, mire érdemes odafigyelni a nyugdíj összegének megállapításánál. Az öregségi korhatár betöltése és az életkorhoz előírt szolgálati idő megszerzése után igényelhetjük az öregségi nyugdíjat.

A társadalombiztosítási ellátás körében saját jogú és hozzátartozói nyugellátások vehetők igénybe. Saját jogú nyugellátás az öregségi nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások és az özvegyi járadék.

A nyugellátásokra szolgálati idővel lehet jogosultságot szerezni. A szolgálati idő a biztosítási időn kívül magában foglal járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek elismert időszakokat. Járulékfizetés nélküli időszakok a katonai szolgálat ideje, az 1998 előtti felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje és az 1968 előtt született gyermekre tekintettel kapott plusz egy év szolgálati idő.

A nyugdíjra jogosító szolgálati idő nyugdíjjárulék fizetésével szerezhető, ezen kívül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodással nyugdíjra jogosító szolgálati idő és nyugdíjhoz figyelembe vehető átlagkereset.
A szolgálati időt naptári napokban számítjuk, 365 napot, de szökőévben 366 napot tekintünk egy évnek. A szolgálati idő elismerése a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásából történik. Ha ebben nem találják a szolgálati időre vonatkozó adatot a foglalkoztató által kiállított igazolással, akkor a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással vagy más hitelt érdemlő módon lehet bizonyítani a szolgálati időt.

A szolgálati idő és a nyugdíjhoz figyelembe vehető kereseti adatok pontos nyilvántartása a társadalombiztosítási igazgatási szervnek és a nyugellátásba vonuló személynek is nagyon fontosak. A nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése adategyeztetési eljárás keretében történik meg.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adategyeztetési eljárást folytat le a biztosítottakkal a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző három évben. Az igazgatási szerv megküldi a nyilvántartásában szereplő adatokról szóló kimutatást az érintett személy részére, aki arra 60 napon belül észrevételt tehet, megjelöli a nyilvántartásban nem vagy nem helyesen szereplő szolgálati idő és kereseti adatokat, és megküldi a kapcsolódó dokumentumokat. Az adategyeztetési eljárás határozattal zárul.

Az öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíj meghatározott életkor elérése és meghatározott mértékű szolgálati idő megléte esetén járó rendszeres pénzbeli ellátás. Az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedett 62 évről 65 évre. Az 1957-ben és azt követően születetteké 65 év.

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a születési évének megfelelő nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a születési évének megfelelő nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább tizenöt év szolgálati idővel. Öregségi teljes nyugdíjra jogosult életkorától függetlenülaz a nő is, aki rendelkezik legalább negyven év jogosultsági idővel.

Nyugdíjrendszerünkben a nyugdíjkorhatár betöltése előtt kizárólag a nők 40 kedvezményes nyugellátása igénybevételével lehet öregségi nyugdíjba vonulni. A kedvezményes nyugellátáshoz nem negyven év szolgálati idő, hanem negyven év jogosultsági idő szükséges. Nem vehető figyelembe jogosultsági időként a megállapodáskötéssel szerzett szolgálati idő, az 1998 előtti felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje, a munkanélküli ellátások időtartama, de a nyugdíj összegénél ezek az idők is figyelembevételre kerülnek.

A negyven év jogosultsági időn belül legalább 32 év keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső jogosultsági idővel kell rendelkezni. Nyolc év lehet gyermeknevelési idő, például csed, gyed és gyes.

A nyugdíjszámítás módszere

„Lépésenként… az alábbiak szerint számolható ki a nyugdíjalap” – olvashatjuk Dezse Tivadar A nyugdíjszámítás szabályairól című tanulmányában:
    1. Béridőszak érvényességi vizsgálata
    2. Szükség szerinti hiánypótlás
    3. Járulékplafon-kontroll
    4. Évesítés
    5. Nettósítás
    6. Valorizálás
    7. Havi átlagkereset kiszámítása a napi átlagból
    8. Degresszió”

Béridőszak érvényességi vizsgálata

Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. „Ha a beszámítási időszak érvénytelen lenne, az érvényességhez szükséges időre 1988-at közvetlenül megelőző időszakból kell jövedelmet beszámítani – folytatta a gondolatmenetet Dezse Tivadar – ha ilyen jövedelem nincs, vagy nem igazolható, akkor a hiányzó időre a jövedelmet a nyugdíj megállapításának napjától visszafelé számítva a minimálbérrel kell pótolni. A beszámítási időszak érvényességének a funkciója az, hogy elegendő jövedelem álljon rendelkezésre az életpálya-jövedelem reprezentálására alkalmas átlagjövedelem kiszámításához: így kiegyenlíthetik egymást az életpályán az alacsonyabb és a magasabb jövedelemmel ellátott időszakok.”

Járulékplafon-kontroll

 „A következő lépés a beszámítható jövedelmek járulékplafon-kontrollja. 1992. március 1-je és 2012. december 31-e között érvényben volt a járulékplafon intézménye, amely szerint a tárgyévre meghatározott maximum jövedelem után megfizetett járulék felett nem állt fent járulékfizetési kötelezettség. Így a maximum jövedelem feletti kereset nem képezett járulékalapot, így a nyugdíjalap kiszámítása során sem vehető figyelembe.

Évesítés

A következő lépésben minden olyan jövedelmét, amelyet nem egész, hanem törtévben szereztek, évesíteni kell: először az éves jövedelem összegét el kell osztani a jövedelemszerző napok számával, majd az így kapott napi átlagot szorozni kell a naptári év napjainak számával” – írta a nyugdíjjogász.

Nettósítás

A havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért bruttó kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított – az adott naptári évi adószabályok szerint meghatározott – képzett összegével.

Valorizálás

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. Az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amelyre a biztosítottnak keresete volt.  A kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.

Degresszió

 Az ismertetett módon kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.

Példa a nyugdíj kiszámítására

„A kiszámítási szabályok bonyolultak és összetettek, gyakran a hozzáértők számára is meglepő és ellentmondásos összefüggéseket tartalmaznak, amelyből nem ritkán téves következtetések vonhatók le”– állapította meg tanulmányában Dezse Tivadar.

A teljesség igénye nélkül mutatunk be egy példát a nyugdíj kiszámítására. Az alábbiak segíthetnek a várható nyugellátási összeg meghatározásában, azonban a pontos összeg kiszámításáért érdemes társadalombiztosítási szakemberhez fordulni.

A legfontosabb annak vizsgálata, hogy az érintett mikor tölti be az öregségi korhatárt és az életkorához előírt szolgálati időt (minimum 20 évet). Ha rendelkezik a nyugdíjra jogosító feltételekkel, akkor meg kell határozni a nyugellátás alapját. Nézzük most a legegyszerűbb esetet, a nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2022-ig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek, jövedelmek képezik, tehát ennek az időszaknak legalább a felében rendelkezik az igénylő a beszámítható jövedelemmel.

A következő lépésben meg kell határoznunk, hogy a keresetek meghaladták-e az 1992-től évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Ha igen, akkor a fent jelzett évek kereseteit korlátozni kell. Például 1995-ben a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2500 Ft volt. Ha 980.000 forintot fizettek ki az érintettnek, és 333 napot dolgozott az évben, akkor 832.500 forint lesz az ellátási alap. Ennek vizsgálatát az egyes években külön-külön el kell végezni.
Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével. A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell.

Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

Példa adott év ellátási alapjának kiszámítására:
Az 1988. évben kifizetett kereset járulékkal csökkentett összege 83.700 Ft.
Az éves adóalap-kedvezmény 12.000 Ft.
Összesen: 71.700 Ft.
Az 1988. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa 70.000 Ft.
Az adott sávban adózó összeg 1.700 Ft.
Az adósáv szerinti adó mértéke 25% (1.700 x 0,25) 425 Ft.
 Az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója 4.400 Ft.
Éves képzett adó összege (425+4.400) 4.825 Ft.
Az 1988. évben kifizetett munkabér - éves adó (83.700-4.825) 78.875 Ft.
Az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt 6.300 Ft.
Az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem 85.175 Ft.
Valorizációs szorzószám: 41,514.
Ennek alapján, 1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175 x 41,514) 3.535.955 Ft.
Ezt követően összegezni kell az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat (járulékfizetési napok száma, illetve szolgálati időnek minősülő idő).
Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni kell, majd el kell osztani 12-vel, és ekkor kapjuk meg a havi átlagkereset összegét.
Amennyiben a havi átlagkereset összege 372.000 forintnál magasabb, azt a nyugdíj kiszámításánál a Tny. 22. § (11) bekezdése értelmében nem lehet teljes egészében figyelembe venni, a degressziós szabályok alapján csökkenteni kell.
Példa 453.406 forintos átlagkeresetre:
372.000 és 421.000 forint közötti degressziós sáv:
Először a 372.001 és 421.000 forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át kell kiszámítani:
421.000 – 372.000 = 49.000 forint, aminek 90 %-a 44.100 forint.
 421.000 forint feletti degressziós sáv:
A 421.000 és 453.406 forint közötti átlagkereset-rész 80 %-át kell meghatározni: 453.406 - 421.000 = 32.406 forint, aminek 80 %-a 25.925 forint.
A figyelembe vehető átlagkereset degresszió alapján csökkentett összege tehát 372.000 + 44.100 + 25.925 = 442.025 forint.
2022. március 8-tól az öregségi teljes nyugdíj összege a havi átlagkereset 86 százaléka, vagyis havi 380.142 forint. A folyósítandó összeg a kerekítés után 380.145 forint.

  • 2022.08.29Mit tegyél, hogy tőled vásároljanak? Értékesítése mindig szükség van; nem csak akkor, ha a cégnek jól megy, de akkor is, amikor nehéz időszak következik. Részletek Jegyek
  • 2022.09.28 recruiTECH BLUE Kékgalléros foglalkoztatók, termelő logisztikai vállalatok = recruiTECH BLUE konferencia, ahol újra a fizikai toborzáson lesz a hangsúly. Harmadik országbeliek foglalkoztatása, szállásoltatás, online toborzás, outsourcing és még számos aktuális téma! Részletek Jegyek
  • 2022.10.05Tréning Kerekasztal Konferencia 2022. Folytonos változások, aggodalom, stressz, hybrid működés, motivációvesztés, soha nem látott fluktuáció - napjainkban számos már korábban is tapasztalt és rengeteg új kihívással küzdenek a cégvezetők, HR és képzési szakemberek. Az idei Tréning Kerekasztal konferencia több évtizedes hagyományt követve az aktuális szervezeti és HR kihívásokra ad válaszokat és bemutatja a magyar piac vezető tréningcégeinek legújabb fejlesztéseit és tapasztalatait. Részletek Jegyek
  • 2022.11.09Új EU-s irányelvek a Munka Törvénykönyvében Jelentős munkaügyi adminisztratív feladat ősz elején - két irányelv átültetésével módosul a munka törvénykönyve. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Akik idén mentek nyugdíjba, nem kapják meg az infláció miatti emeléseket

Nem kapnak nyugdíjemelést és nyugdíjkiegészítést a törvény szerint azok, akik az idén mentek nyugdíjba: közel 30 ezer emberről van szó. Teljes cikk

Több mint 30 ezren csatlakoztak egy év alatt az önkéntes pénztárakhoz

Egyre többen gondolják úgy, hogy tenniük is kell a pénzügyi nehézségektől mentes időskor és az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek... Teljes cikk

Átlagosan 52 ezer forint pluszpénzt kapnak júliusban a nyugdíjasok

Átlagosan 52 ezer forint pluszpénzzel számolhatnak júliusban a nyugdíjasok; akik bankszámlára kérték az utalást, már július 12-én megkapják a... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek

    Facebook