Hogyan töltsük a Széchenyi Pihenő Kártyát?

Az új formában működő kártyával jövőre 3 különböző alszámlát kezelhet majd a juttatásban részesített munkavállaló. A szállás, vendéglátás, szabadidő alszámlák még csak sejtetik a pontos felhasználási lehetőségeket, de már kialakulóban van, hogy az egyes munkavállalói körökben melyik terület számíthat népszerűségre. Lesz, aki a wellness hétvégékkel találja meg a pihenését, más akár egy-egy napra is elutazik szállás nélkül egy múzeumot meglátogatni, míg megint mások szívesen ülnek be hétköznap is akár egy étterembe.

Az Országos Humánmenedzsment Egyesület és a Cafeteria TREND magazin közös felmérésben megvizsgálta, hogy a SZÉP Kártya feltöltési lehetőségei közül melyik módszer szolgálná jobban a felhasználók érdekeit, melyik esetben lehetne maximalizálni a kártyán átmenő forgalmat, serkentve a gazdaság működését az egyes megcélzott területeken keresztül.

A felmérésben vizsgált feltöltési módok:

1. A munkáltató által a SZÉP Kártya egyenlegére utalt összeg előre rögzített arányban oszlik meg az egyes alszámlák között. Például 120.000 forint feltöltés esetén 60.000 forint kerülne a szállás alszámlára, 40.000 forint a vendéglátás területére és 20.000 a szabadidő "zsebbe".

2. A feltöltött összeget a munkáltató illetve munkavállaló szabadon oszthatná fel az egyes alszámlák közt. Előfordulhatna akár az is, hogy az elutalt teljes összeg kizárólag egyetlen alszámlára érkezzen be.

3. A két lehetőség valamiféle kombinációja, melyben az elküldött juttatás egy része kötött szabály szerint kerül felosztásra, másik részéről szabadon rendelkezhet a juttató vagy a dolgozó.

A 2011.11.24-25-én lezajlott felmérésben 755 munkáltató mondta el a véleményét, akik az általuk megadott adatok alapján 224.520 munkavállalót foglalkoztatnak.

A válaszadó munkáltatók 1,19 százaléka tartaná előnyösnek azt a megoldást, melyben az elutalt összeg egy rögzített szabály szerint kerül felosztásra (1. feltöltési mód). 4,11százalék nyilatkozott úgy, hogy a kétfajta szélsőség keveréke működne nála optimális megoldásként. (3. feltöltési mód)

94,7 százalék azonban úgy nyilatkozott, hogy a munkavállaló illetve a munkáltató által szabadon kezelhető alszámlákkal lenne biztosítható (2. feltöltési mód), hogy maximális összegben ki lehessen használni 2012-ben a SZÉP Kártya lehetőségeit.

Markánsabb a kép, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az egyes megoldásokra voksoló munkáltatók mekkora foglalkoztatott létszámot tudhatnak maguk mögött. Az 1. feltöltési módot javasló munkáltatók az érintett dolgozói létszám 0,44 százalékát tudhatják maguk mögött. A 3. feltöltési mód pártolóinál a munkavállalók 1,75 százaléka dolgozik.

A felmérésben megszólaló munkáltatók munkavállalói állományának 97,81 százalékát foglalkoztatják azok, akik a 2. feltöltési módot, a szabad felosztást részesítenék előnyben.

Kitöltők megjegyzései

Munkáltatói oldalról a kötött feltöltési aránynak annyi pozitívuma lehet, hogy egyszerűsíti az adminisztrációt feltöltéskor ---– olvashatjuk egy megjegyzésben. Míg mások megerősítik, hogy technikailag nem nehéz kezelni a három kártya szabad feltöltését.

A 2. megoldás támogatói azokat a fő érveket hozzák fel, hogy mindenki számára az lenne a hasznos, ha a lehetőségekhez képest maximális összeget tudnának a dolgozók igénybe venni a kártyán keresztül. Ezt azért nehéz központilag rögzített aránnyal megvalósítani, mert egy cégen belül dolgozó munkavállalóknál is teljesen különböző igények lépnek fel, nemhogy egy ország munkavállalóit tekintve.

A kötött feltöltési arány azt eredményezné, hogy olyan alszámlára is kerülne pénz, melyet a dolgozó nem tud (könnyen) felhasználni. Ennek negatív hatásaként cafeteria rendszerben a dolgozók általánosan kisebb összeget igényelnének a kártyájukra, vagy egyáltalán nem is vennék ezt igénybe.

A munkáltatók egy része pedig arról nyilatkozott, hogy olyan juttatást, aminek kétséges sikere a munkavállalói közt nem is fog használni a juttatási rendszerében. Így --–kötött arányú feltöltési mód esetén - egyáltalán nem működik majd náluk ez a juttatásfajta.