Gyors, egyszerűen elérhető munkaerő: szerb munkavállalók a magyar munkaerőpiacon

Tavaly decemberben megszigorodott a harmadik országból behozható munkavállalókra vonatkozó szabályozás. Így jelenleg csak Georgiából (Grúzia), Örményországból és a Fülöp-szigetekről hozhatók be harmadik országbeli munkavállalók. 2025-ben mindössze 35 000 főben korlátozták a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számát. Bár év elején még volt remény arra, hogy esetleg bővülhet a kör, ez végül, nem következett be, valószínűsíthetően a kedvezőtlen gazdasági környezet következtében. 

A korlátozások tehát továbbra is fennállnak, miközben a munkaerőpiac felszívta azt a külföldi munkaerőt, aki 2024-ben már Magyarországon volt, vagy akinek a tartózkodási engedély iránti kérelmét a szigorítás előtt pozitívan elbírálták. Azonban az engedélyek folyamatosan járnak le, valamint a magyar munkaerőpiacról egyébként is van elvándorlás, így nagy szükség van elsősorban a logisztikában és a raktározásban, de a gyártásban is a betanított szakmunkásokra, mondja Földi Miklós, a Fusework Kft. ügyvezetője. 

Erre az igényre jelenthetnek választ a szerb munkavállalók, rájuk ugyanis nem vonatkozik a korlátozás, mert őket nemzeti kártyával lehet foglalkoztatni Magyarországon. 

Földi Miklós hangsúlyozta, hogy a szerb munkavállalók előnye a kulturális és földrajzi közelség. Könnyebb a vendégmunkások beillesztése és beilleszkedése is. A nyelvi akadályok egyszerűbben legyőzhetők, akár saját nyelvtudás, akár könnyebben megtalálható tolmács segítségével. 

Mindezen okokból költséghatékonyabb és gyorsabb a munkavállalók behozatala Szerbiából, mint például a Fülöp-szigetekről. Így jóval hamarabb el lehet velük kezdeni dolgozni. A Fusework Kft. ügyvezetője megemlítette egy partnerük esetét, ahol egy-két héten belül el tudták kezdeni a közös munkát. 

Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy bár a nemzeti kártya igénylése jóval egyszerűbb folyamat, mint más engedélyek megszerzése, azonban ebben az esetben is fontos tisztában lenni a jogszabályokkal, illetve az idegenrendészeti eljárással. 

Ezen a területen is szigorodtak az ellenőrzések. „Erőteljesebben ellenőrzik a munkakörülményeket, a munkaköröket, a beadvány adminisztratív részét, valamint a foglalkoztató cég pénzügyi és munkaügyi hátterét, mint korábban.”

Mint minden külföldről érkező munkavállaló esetében, fontos, hogy a tájékoztatás minél pontosabb legyen a munkahellyel, szállással, és az elvégzendő munkával kapcsolatban. Mindkét oldalon tiszták legyenek az elvárások, jók legyenek a munkakörülmények, és így mindkét fél számára win-win (vagyis kölcsönösen nyertes) helyzet alakuljon ki.

Az ő esetükben is fontos, a közös kulturális gyökerek ellenére, a kezdeti időszakban a támogatás, hogy legyen olyan ember, akihez fordulhatnak segítségért, aki ismeri a folyamatokat, a nyelvet. Megválaszolja a kérdéseket, segít az adminisztrációban, a félelmek eloszlatásában, egyáltalán felvenni a ritmust az új helyen. Ez Földi Miklós szerint lehet a toborzó vagy a kölcsönző kijelölt munkatársa, vagy egy relokációs szakértő. A jól megalapozott kapcsolat, a jól induló kommunikáció pozitívan alakíthatja a munkavállalói élményt és elégedettséget, ami elősegíti a munkavállaló hosszú távon történő megtartását. 

Az ügyvezető szerint minőségi munkaerőre továbbra is szükség lesz, sőt növekedni fog a munkaerőigény. A piacnak szüksége van a külföldi munkavállalókra, bár az arányok még kérdésesek. A szerb munkaerő szívesen jön, bizonyos mértékben tudja helyettesíteni a kieső, a munkavállalásból kizárt más harmadik országbeli vendégmunkásokat – jelezte Földi Miklós. Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy a korlátozások oldódnak-e hamarosan. Úgy véli, hogy a nemzetközi tendenciáknak megfelelően az egyszerű, betanított munkát egyre inkább külföldi munkavállalók fogják végezni, a magyar munkaerő pedig a képzés nyomán inkább a szakipari és a magasabb hozzáadott értékű munkákat fogja végezni. 

Nyitóképen Földi Miklós