Hogyan tovább a kata után? Nem könnyű a döntés

Több lehetőségük is van azoknak a vállalkozóknak, akik szeptember 1-jétől már nem jogosultak a kisadózó vállalkozások tételes adójára. A törvénymódosítás több százezer hazai kisvállalkozó és -vállalkozás működését érinti, ezért az OTP Bank és a Bookkeepie összegyűjtötte a választható adózási lehetőségeiket. Az elfogadott kata-törvény részleteiről ebben a cikkünkben írtunk, arról pedig, hogy mennyit buknak a kiesők, ez a modellszámításunk nyújt segítséget az érintetteknek.

Az a kata körébe tartozó egyéni vállalkozó, aki továbbra is vállalkozóként szeretné folytatni tevékenységét az adózhat vállalkozói jövedelemadózással vagy a választhatja az átalányadózást.

Az átalányadózás évi 24 millió forint árbevételig, illetve kiskereskedelmi szolgáltatóként 120 millió forintig választható. Az átalányadó a vállalkozó bevételéből egy vélelmezett költséghányaddal számítható ki, az így kapott jövedelem után kell adót és járulékot fizetni a vállalkozás tevékenységétől függő arányban.

Aki a továbbiakban egyéni vállalkozóként, átalányadózással folytatná tevékenységét, erről október 31-ig nyilatkozhat, az adóhatóság augusztus 15-ig teszi közzé a bejelentés módját.

„Az érintett vállalkozókra számos feladat hárul, azonban azt is figyelembe érdemes, sőt kell venniük, hogy rövid időn belül sokszorosára fog nőni azok száma, akik éppen könyvelőt keresnek, először talán csak tanácsadásra, később könyvelésre is. A kata hatálya alatt álló cégek esetén pedig a könyvvizsgálók, végelszámolók iránt fog drasztikusan megugrani a kereslet” – mondta Vizsy András, a Bookkeepie ügyvezetője.

A vállalkozói jövedelemadózásnak nincs bevételi értékhatára, tehát magasabb bevétel esetén az érintettek csak így folytathatják. Ez az adózási mód akkor lehet előnyösebb, mint az átalányadó, ha az egyéni vállalkozó által végzett tevékenységgel összefüggésben felmerülő tényleges (igazolt) költségek magasabbak, mint az átalányadózás során figyelembe vehető költséghányad.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyszemélyes Kft-ben folytatná tevékenységét, folytathatja társasági adózással vagy választhatja a kisvállalati adót.

A kisvállalati adó (kiva) mértéke 2022-ben 10%, alapját több tétel adja, mint a személyi jellegű kifizetések, vagy például a jóváhagyott osztalék összege. 50 fős létszám és 3 milliárd forint éves árbevétel alatt választható, és abban az esetben lehet előnyös, ha a vállalkozás bérköltsége meghaladja a nyereségét.

A társasági adó, aminek mértéke 9%, akkor lehet előnyösebb, mint a kiva, ha a vállalkozó osztalékra tart igényt, nem lesznek magasak a bérköltségei, vagy ha az első időszakban kicsi vagy negatív eredménnyel tervez. További különbség, hogy a kiva - amennyiben tervez személyi jellegű kifizetéssel a vállalkozás - mindenképp fizetendő, míg a társasági adót eredmény után kell fizetni.

A kata hatálya alá tartozó Bt-k, hasonlóan az egyszemélyes Kft-hez, folytathatják társasági adózással vagy szintén választhatják a kisvállalati adót, azonban áttérés esetén a nyitómérleget könyvvizsgálóval kell aláíratni.