Sok új munkahely lesz, csak másik földrészen és más tudással - tanulságok Davosból

A mesterséges intelligencia körüli vita idén Davosban egyértelműen túlmutatott a technológiai részleteken. A hangsúly azon volt, hogyan alakítja át az AI a munka világát, és milyen társadalmi következményei lesznek ennek az átalakulásnak.

A TIME által szervezett TIME100 Talks panelbeszélgetésen, „Innovation in a Multipolar Era” címmel, a Dow, az EY és az NTT Data vezetői osztották meg tapasztalataikat az AI üzleti és munkaerőpiaci hatásairól. Az üzenet világos volt: nem az a kérdés, hogy jön-e az átalakulás, hanem az, hogy ki hogyan készül fel rá - írja az imf.org.

Az első nem emberi technológia

Abhijit Dubey, az NTT Data vezérigazgatója és mesterségesintelligencia-vezetője szerint az AI minden korábbi innovációtól különbözik. Mint fogalmazott: 

Ez az első technológia, ahol a döntések már nem kizárólag emberektől származnak.

Ez önmagában is új kockázatokat hordoz, de Dubey arra is felhívta a figyelmet, hogy az AI működtetése komoly erőforrás-igénnyel jár. A technológia hatalmas mennyiségű energiát és vizet használ fel, miközben a ritkaföldfémek bányászata egyes térségekben már most geopolitikai feszültségeket okoz. Ezek a szempontok ritkán jelennek meg a munkaerőpiaci vitákban, pedig hosszú távon a vállalati és HR-stratégiákra is hatással lesznek.

Bőség és munkahelyvesztés egyszerre

Dubey egyetlen mondatban foglalta össze azt a dilemmát, amely a davosi beszélgetések egyik központi témája volt: „a paradox of massive abundance at the same time as a massive labor market dislocation.” Vagyis miközben az AI óriási termelékenységnövekedést és új lehetőségeket ígér – például az egészségügyben, az oktatásban vagy az innovációban –, ezzel párhuzamosan tömeges munkahely-átrendeződés zajlik.

Ez a kettősség különösen nagy nyomást helyez a vállalatokra. A technológiai előnyök rövid távon üzleti sikert hozhatnak, de a munkaerőpiaci következmények kezelését nem lehet a háttérbe szorítani.

A fájdalom nem a célállomás, hanem az út

Debra Bauler, a Dow információs és digitális vezetője szerint a kulcskérdés az, hogyan vezetik át a szervezetek a munkavállalókat ezen az átmeneten. 

Nem az a gond, hová jutunk, hanem az, ahogyan oda eljutunk.

– fogalmazott.

A Dow megközelítése szerint a cél nem az, hogy az embereket egyszerűen kiváltsák technológiával, hanem hogy átalakuljon a szerepük. Bauler szerint a munkavállalóknak a jövőben egyre inkább feladatvégrehajtókból rendszerek irányítóivá kell válniuk. Ez azonban tudatos fejlesztést, képzést és HR-oldali támogatást igényel. „Hisszük, hogy a cél, ahová eljutunk, megéri ezt az átmeneti időszakot” – tette hozzá.

Elveszik egy állás, de keletkezik másik?

A technológiai váltások kapcsán gyakran elhangzik az az érv, hogy hosszú távon több munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik. Dubey is ezt hangsúlyozta: „You lose one, you generate one-to-two.” 

Az új munkahelyek nem feltétlenül ugyanazokban az iparágakban, nem ugyanazon földrajzi helyeken és nem ugyanazokkal a készségekkel jelennek meg.

- ezért Dubey szerintnem lehet mindent a piacra vagy a vállalatokra bízni.

A beszélgetés során szóba kerültek olyan rendszerszintű megoldások is, mint az államilag támogatott átképzések, a társadalmi védőhálók megerősítése, sőt akár az AI-rendszerek megadóztatása is – hasonlóan ahhoz, ahogyan a munkavállalók után adót fizetnek a cégek.

"Olyan strukturális intézkedéseket kell már most megtervezni, amelyek kezelni tudják a változást" – hangsúlyozta Dubey, hozzátéve, hogy erre jelenleg egyetlen kormány sincs igazán felkészülve. A legnagyobb veszély szerinte az, ha a döntéshozók csak akkor reagálnak, amikor a munkaerőpiaci feszültségek már nyílt konfliktusokká válnak.

Az AI mint HR-kihívás

Raj Sharma, az EY globális növekedési és innovációs vezetője szerint az AI sikeres bevezetéséhez három dolog egyensúlyára van szükség: trust, tools and talent. Vagyis bizalomra, megfelelő eszközökre és felkészült munkaerőre.

Ha bármelyik hiányzik, az AI nem hozza el a várt eredményeket. Ez a gondolkodásmód egyértelműen HR-területre helyezi az AI kérdését: a technológia csak akkor működik, ha a munkavállalók értik, elfogadják és képesek együtt dolgozni vele.

Emberközpontú AI: nem szlogen, hanem feltétel

A davosi üzenet összességében nem technológiai optimizmusról vagy pánikról szólt, hanem arról, hogy emberközpontú megközelítés nélkül az AI komoly társadalmi és szervezeti károkat okozhat. A tömeges munkahely-átrendeződés már zajlik, és a következő években minden vállalatnak állást kell foglalnia abban, hogyan kezeli ezt a folyamatot.

A kérdés nem az, hogy megállítható-e, hanem az, hogy ki mennyire tudatosan, előrelátóan és felelősen készül fel rá.

Ez a 10 szakma adja a leépítések ötödét – sokan nem számítanak rá

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik