2030-ra a dolgozók 60%-át újra kell képezni – készen állunk?

Az egyéni szinten túl, a lifelong learning ma már alapvető társadalmi és gazdasági érdek is: a fejlett országok növekedésének, alkalmazkodó- és innovációs képességének, illetve társadalmi jólétének egyik kulcsa. Európai összehasonlításban az látszik, hogy az északi országokban a felnőttek képzésben való részvétele a legmagasabb, miközben ezekben az országokban erősebb a termelékenység és az innovációs képesség is. Magyarország részvétele a felnőttképzésben az évek során javulást mutat: 2024-ben közel 12% volt a részvételi arány a felvételt megelőző 4 hétben, mely csak kevéssel marad el az uniós átlagtól, és régiós szinten kedvező pozíciót foglal el; ugyanakkor jelentősen elmarad a kontinens élmezőnyétől - mutat rá az Oconomus gazdaságkutató elemzése.

Két konkrét, elterjedtebb formája a lifelong learningnek a munkahelyi képzések, illetve a felnőttoktatás. 

Az élethosszig tartó tanulás fontos szerepet játszik abban, hogy a munkavállalók folyamatosan alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó munkaerőpiaci és technológiai környezethez. Ennek két kiemelt szakmai tanulási formája a reskilling (átképzés) és az upskilling (készségfejlesztés). A reskilling olyan új készségek elsajátítására irányul, amelyek teljesen más munkakör vagy hivatás betöltéséhez szükségesek. Ezzel szemben az upskilling már meglévő készségek továbbfejlesztését, új, kapcsolódó tudáselemek elsajátítását jelenti.

A jövőálló dolgozóké a jövő 

A World Economic Forum Future of Jobs Report 2025 szerint 2025–2030 között a jelenlegi munkák 22%-a szűnik meg vagy alakul át, 170 millió új munkahely jön létre, míg 92 millió állás megszűnik. A dolgozók készségeinek átlagosan 40%-a válik elavulttá, és 60%-uknak lesz szüksége reskillingre (átképzésre) vagy upskillingre (készségfejlesztésre).

A munkavállalók alkalmazkodási hajlandósága növekszik: 50%-uk már részt vett képzésen, szemben a 2023-as 41%-kal. A munkáltatók 85%-a tervezi elsődleges célnak az alkalmazottak készségfejlesztését, 70%-uk új készségekkel rendelkező embereket vesz fel, 40%-uk leépít, 50%-uk belső átcsoportosítást alkalmaz. A legnagyobb vállalatok digitális tanulási platformokat és reskilling/upskilling központokat hoznak létre (pl. Amazon, Siemens, Lloyds Bank). A legkeresettebb készségek a következő években: analitikus gondolkodás, rugalmasság, technológiai műveltség, kreativitás, AI és big data, valamint vezetési és szociális készségek.

Kuzior és munkatársai (2023) friss adatai szerint az országok globális versenyképességi indexe pozitívan korrelál a lifelong learning szintjével.

A fejlett országokban a humán tőke a nemzeti vagyon 70–80%-át teszi ki, míg a fejlődő országokban körülbelül 30%-ot.

Globális részvételi helyzet

OECD 2025 felmérés (32 ország, 25–65 év, formális és nem formális, munkához kötődő képzés) alapján:

• Legnagyobb részvétel: Finnország és Norvégia 58%, USA 55%, Dánia 54%, Új-Zéland 53%.

• Legalacsonyabb: Dél-Korea 13%, Horvátország 21%, Lengyelország 21%.

• Globális átlag: 40% vesz részt munkához kötődő képzésben.

• Magyarország: 27,6%, régiós középmezőnyben (Horvátország 21%, Lengyelország 21%, Szlovákia 30%, Csehország 37%).

Az OECD szerint a felnőttek nagyobb eséllyel vesznek részt nem formális oktatásban (37%), mint formális képzésben (8%). A fiatalabb korcsoportok (25–34 év) részvétele magasabb (51%), az idősebbeké (55–65 év) alacsonyabb (26%).

Trendek és támogatási példák

• Az OECD-átlagban az elmúlt évtizedben 4 százalékponttal csökkent a részvétel, csak Írországban és Észtországban nőtt (~5 pp), míg Koreában és Izraelben jelentősen csökkent (-26 pp, -16 pp).

• Svédország 2022-től fizetett tanulmányi szabadságot biztosít (legfeljebb 80% bér, max. 44 hét).

• Franciaországban a „Compte Personnel de Formation” évente 500–800 eurót biztosít a dolgozóknak képzésre.

• Szingapúrban a SkillsFuture Credit program 25 és 40 éves korban biztosít krediteket az egész életen át tartó tanuláshoz.

Európai helyzet

• EU átlagosan 2024-ben a felnőttek 14%-a vett részt képzésen a felmérést megelőző 4 hétben (2020: 9,1%).

• Legmagasabb részvétel: Svédország, Dánia, Finnország (30–38%).

• Legalacsonyabb: Bulgária 1,8%, Görögország 4,4%, Horvátország 6,6%.

• Magyarország 12%-kal középmezőnyben, nem sokkal elmaradva az uniós átlagtól.

• Nők rendszeresen magasabb arányban vesznek részt képzésekben (EU-átlag 2024: férfiak 12,3%, nők 14,8%).

Magyarország helyzete a lifelong learning területén

Az elmúlt években Magyarországon jelentős fejlődés és modernizáció történt a munkahelyi képzések és felnőttoktatás területén, de továbbra is vannak kihívások, különösen a részvétel és az esélyegyenlőség terén. A magasabb végzettségűek aktívabbak, a hátrányos helyzetű csoportok (pl. alacsonyan iskolázott, kisgyermeket nevelő nők, fogyatékkal élők) részvétele alacsonyabb.

Rugalmasabb, munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzések jelentek meg, növekszik a reskilling és upskilling programok száma.

Munkáltatók egyre aktívabbak a célzott képzésekben, a kormányzat pedig támogatja a digitális készségek fejlesztését (pl. GINOP Plusz, ingyenes második szakma).

16–74 évesek közel 60%-a rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel, ami magasabb az EU átlagánál (55,5%, 2023).

• Nagy, főleg multinacionális vállalatoknál tudatos, stratégiai a lifelong learning: folyamatos képzési rendszerek, belső tudásmegosztás, tapasztalati tanulás, munkakör-rotáció, önszerveződő tanulási közösségek.

• Kis- és középvállalkozásoknál a képzés eseti vagy minimális, főleg jogszabályi megfelelés miatt.

• 2020-as KSH-adatok alapján a vállalatok támogatása a munkavállalói képzésben:

  • 10–49 fő: 33%

  • 50–249 fő: 60%

  • 250 fő felett: 86%

kép: freepik