Idegtudomány és coaching: érteni kell, mi zajlik a fejünkben

Marcia Smythe ICF okleveles coach több mint 1500 coaching órával a háta mögött, tapasztalt üzleti mentor; a Middlesex University által akkreditált posztgraduális "NeuroLeadership" programban is diplomát szerzett. Emellett mestertréner, akinek a szakterülete a coaching készségek, a kommunikáció, a változáskezelés, valamint a személyes motiváció és kiválóság. Coaching, mentori és tréneri tevékenysége mellett Marcia egy BBC televíziós sorozatot is vezetett az önbizalomról, a viselkedésváltozásról és a coaching segítségével elérhető eredményekről.

Előadásában ötvözte saját coach szakmai tapasztalatait az idegtudományok legújabb kutatási eredményeivel, amelyhez az Ausztráliában, David Rock által 1997-ben alapított NeuroLeadership intézetben működő tudósok adják a muníciót. Rövid idő alatt erre a szakmai, szellemi központra épülő programok 24 ország 39 városában lettek elérhetők és vezették be őket a vállalatok. Marcia a NeuroLeadership Csoport európai részlegét vezeti.

"Abban segítünk, hogy tudatosabban használják az emberek az agysejtjeiket, értsék, mi zajlik a fejükben, amikor gondolkodnak vagy újakat tanulnak. Mi az alapokat adjuk csak, nem mondjuk meg, mit kell tenniük, hogy másként legyen. Először csak értsék meg a folyamatot." - érzékeltette Marcia munkájuk lényegét. Ő is megerősítette azt a más coachok (például a CHN programban korábban már részt vett svájci Daniel Meier) által is kifejtett véleményt, hogy a problémára vonatkozó kérdések mélyítik a problémát az agyban. Ezt tehát az agykutatás eredményei is alátámasztják. Sőt, úgy látja: coachként, vezetőként nem is kell mindig tudni, mi a probléma, ahhoz, hogy a megoldáshoz vezető kérdéseket feltegyük.

Marcia Smythe

Marcia röviden ismertette az agyműködésnek a coachingban használható legfontosabb jelenségeit. Így például azt, hogy az agyban az információk szinte huzalszerűen kapcsolódnak egymáshoz, mint egy nagy és bonyolult hálózat. A gondolkodás az agy elülső részében, mintegy öt-hat névjegykártyányi területen zajlik, a koponya hátsó részén lévő agyterület pedig a hosszú távú memóriát szolgálja. Ami elől megfogalmazódik, az rögtön hátra kerül örökre a hosszú távú memóriába, ott marad, és megmarad csak nem könnyű mindig előhívni. A kutatók véleménye megoszlik arról, hogy az elülső részben 3-4 vagy legfeljebb hat információt tud tárolni egyszerre az ember, a többi hátulra kerül. Az agy az információk bővülése során folyamatosan újabb és újabb hálózatokat hoz létre.

Workshopján bemutatta azt a két alapfunkciót, amellyel az agy, és ennek nyomán az ember, reagál a jelenségekre - vagy távolodik, mert a fenyegetettséget érez, vagy közeledik, ha valamilyen vonzó lehetőség merül fel. Az agy félelmi állapota hozza elő a távolodást - ez a gyakoribb. Ha közeledünk, mert megnyugtató jelek érkeznek, oldódik a feszültség, nő a jó lehetőségek, megoldások keresésének készsége és eredményessége. Beigazolódott az is, hogy a társadalmi, közösségi fájdalmak fizikai fájdalomhoz vezethetnek.

A workshop résztvevői megismerhették a SCARF modellt, és használatát. A betűszó Status (pozíció), Certainity (bizonyosság), Autonomy (önállóság), Relativness (viszonylagosság), Fairness (igazságosság) kifejezésekből tevődik össze, s különbözőképpen hatnak az agyra, s ennek nyomán az emberi viselkedésre és teljesítményre. Például a bizonytalanság fokozottan rontja a teljesítményt, az igazságos, fair körülmények viszont fokozzák. Mindennek az ismerete és alkalmazása növeli a csúcsteljesítmény elérésének lehetőségét.

Marcia másik hasznos módszerét a Felismerés Táncának nevezte el. Azt a folyamatot, ahogy lépésről lépésre lehet eljutni a valódi belső folyamatok megértéséhez, és az ebből eredő jó megoldások megtalálásához.

Mindez akár néhány perces coaching beszélgetéssel is feltárható. Néhány praktikus tanácsot is említett Marcia Smythe. Például, hogy másfél óránál hosszabb beszélgetést, értekezletet, előadást nem célszerű tartani, mert ennél tovább az agy nem tud megfelelően koncentrálni. De pár perc pihenés után ismét alkalmassá válik az ember a jó teljesítményre. Felidézte David Rock szokását, aki délnél korábban soha nem nézi meg az üzeneteit, leveleit, hiába készteti erre az embert a modern technika. Mert úgy véli, délelőtt a legaktívabb az ember agya az alkotáshoz, gondolkodáshoz, és ezt vétek lenne megzavarni az üzenetekből fakadó késztetésekkel vagy akár feszültségekkel.

Ez alkalommal is volt ráadás: a résztvevők megismerhették, mit ért Marcia az egyre elterjedtebb módszer, a mindfulness, a tudatos jelenlét, a teljes ráhangolódás alkalmazásakor. Ez szinte az egyik legfontosabb képesség, ami egyformán fontos, hogy a coachnál és az ügyfélnél is meglegyen. Az agyi éberség állapota egy igazi agytorna.

Nagyon érdekes volt az a praktikus felismerés - ami szintén kutatáson alapul -, amit The Healthy Mind Platter-nek (Egy tál étel az egészséges agyért) neveztek el. Ez arra az analógiára épít, hogy egészségesen kell táplálkoznunk, ha egészségesek akarunk maradni. Ugyanilyen szabály létezik az agyra, az agysejtekre vonatkozóan is. Az egészséges mentális diéta élelmiszer helyett tevékenységben találja meg a helyes tápanyagot. David Rock és Daniel Siegel kutatására épül az a tanulmány, amely bemutatja, hogy mi az a 7 tevékenység, amely szükséges az optimális agyi működéshez. Eszerint mindennap időt kell szakítani az elegendő alvásra, a fizikai tevékenységre (sport), a koncentrálásra (munka), az önreflexióra, a játékra (szórakozás), a semmit tevő mélázásra és a baráti és családi kapcsolódásra.

Peredi Ágnes - Ábri Judit