Időpocsékolás vállalati e-maileket küldened, ha nincs, aki elolvassa

A friss kutatásban a magyarországi vállalatokat az alábbi 4 szint valamelyikébe sorolták be, a kommunikációs érettségüknek megfelelően 4 dimenzió vizsgálata mentén:

„Míg a hazai vállalatok a tartalmaikat és az eszközeiket tekintve sokat fejlődtek, addig a szervezeti kultúrát és folyamatokat illetően elmaradásban vannak. Ez jól példázza a hazai szervezetek folyamatos fejlesztési törekvéseit. Az eredmények tükrében azonban ezek a fejlesztések inkább rövid távú megoldásokat eredményeznek, amelyek hosszú távon nem képesek hatékonyan működni, amíg a szervezeti kultúra és a megfelelő belső kommunikációs folyamat és stratégia nincs kiépítve. Mindaddig, amíg a belső kommunikáció nem válik stratégiai kérdéssé, addig a belső kommunikáció problémái a versenyképesség és az üzleti siker fő gátló tényezőinek tekinthetők” - fejtette ki Barathi Tamás, a Blue Colibri App alapítója.

Élen járnak a bankok és biztosítók

A kitöltő vállalatok jelentős többsége a termelés/gyártás (38%), az IT (13%), valamint a tanácsadás (9%) és üzleti szolgáltatás (9%) szektor meghatározó szereplői, tehát mind a fehérgalléros, mind a kékgalléros munkaerőt foglalkoztató vállalatok belső kommunikációs helyzetét megismerhetjük a kutatásból.

A legjobb iparági érték a bank/biztosítás szektoron belül figyelhető meg, ezt követi az üzleti szolgáltatás, valamint az IT. Ezen vállalatok többségében a belső kommunikáció szervezett keretek között zajlik. Az információátadás szabályozott és egy megalapozott stratégia mentén működik, amelynek megvalósítását egy központi kommunikációs csapat irányítja. A szervezett folyamatoknak köszönhetően az üzenetek gyorsan jutnak el a munkatársakhoz. Legkevésbé hatékony belső kommunikációs helyzet az egészségügy, a termelés/gyártás, valamint a turizmus/vendéglátás szereplőit érinti.

Végeláthatatlan e-mail folyamok, elérhetetlen vezetők és HR osztály

A kitöltő vállalatok 98 százalékában az elsődleges belső kommunikációs csatorna az e-mail (98%), ezt követi az intranet (58%), valamint a hírlevél (57%). Fontos megjegyezni, hogy miközben a TOP 3 belső kommunikációs csatorna mind e-mail hozzáféréshez kapcsolódik, addig a kitöltő vállalatok kevesebb mint felében (46%) rendelkezik az összes munkavállaló e-mail címmel. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg alkalmazott gyakorlatokkal a munkavállalók közel 54 százalékát nem tudják hatékonyan elérni a hazai vállalatok.

A hazai vállalatok többségében a stratégiát nélkülöző és a folyamatokba nem beágyazott digitalizációs törekvések jellemzően túl sok párhuzamos csatornát és információs túlterheltséget eredményeznek. Tisztán látható, hogy hiányoznak a célzott, szegmentált belső kommunikációs eszközök. A kutatás során kiderült, hogy a vállalatok több mint 50 százalékában személyesen nehezen elérhető a HR osztály, 60 százalékában pedig elérhetetlenek a vezetők. Nincsenek biztosítva a rendszeres találkozók és fogadóórák.

A gyártási technológia jövőbe mutató, a kommunikáció múlt századi

Az eszközök elterjedtségi tendenciáiból kiolvasható, hogy minél modernebb, digitálisabb és játékosítottabb csatornák beemelésére kerülne sor, úgy csökken a hazai vállalatokban ezen eszközök elterjedtsége. Érdekes ellentétet szül, hogy míg a szervezetek az üzleti szolgáltatásaikat, valamint a gyártást innovatív megoldásokkal és technológiai újításokkal igyekeznek optimalizálni, addig ezek a törekvések a vállalat falain belül már kevésbé valósulnak meg, a kommunikációt illetően a múlt eszközeihez nyúlnak.

Bár a személyes kommunikáció meghatározó elemei a chatprogramok és a csevegő alkalmazások, addig vállalati szinten a belső kommunikációs alkalmazások és a chatbotok a legkevésbé elterjedtek (2%), miközben okostelefonnal a munkavállalók 95 százaléka rendelkezik még a termelés/gyártás területén is, szemben a vállalati e-mail hozzáféréssel, amely a dolgozók alig 20 százalékának van.