Így értékelték a nyarat az iskolaszövetkezetek

Az iskolaszövetkezetek szezonzáró értékelése szerint a korábbi évekhez hasonlóan idén is megnövekedett a munkaerő igény. - A termelő vállalatok elsősorban a nyári szabadságolások miatti munkaerőhiányt igyekeztek nagyszámú diák bázissal pótolni. A korábbi évekhez viszonyítva a vendéglátó szakma (hotelek, büfék, éttermek) nagyobb érdeklődést mutatott a diákok munkája iránt - mondta a HR Portálnak Ottó Csaba, a Man at Work Kft. ügyvezetője.

Varga Béla, a Multi Job Iskolaszövetkezet igazgatója arról számolt be, hogy végre ismét felpörögtek a hipermarket láncok megrendelései, ezt erősítette meg Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója is, de szerinte ez a szektor egyelőre jóval kisebb mértékben növekszik, mint az ipar. Simon úgy látja, folytatódott a gyártás és feldolgozóipar rendeléseinek 2010 ősze óta tartó egyenletes növekedése. A szakemberek megerősítették, hogy a mezőgazdaság is egyre sűrűbben oldja meg a szezonálisan felmerülő munkaerő igényét iskolaszövetkezet bevonásával.

Törvényi változás

2011 augusztusától belekerült az Mt.-be a XII/A. fejezet, amely "az iskolaszövetkezet és tagja között fennálló munkaviszony sajátos szabályai" címet viseli. - A törvényváltozás megnyugvást adhat az olyan potenciális partnerek részére, akik eddig ódzkodtak a diákmunkától. Az iskolaszövetkezeti munkavégzés speciális szabályainak az Mt.-be való iktatásával több olyan kérdés tisztázódott, valamint több munkaügyi szabály egyszerűsödött, amit korábban nem, vagy nem egyértelműen szabályozott a törvény. Életszerűvé és átláthatóvá vált a fiatal munkavállalók helyzete - foglalta össze Ottó Csaba.

Varga Béla szerint a foglalkoztatás átláthatóbb lesz, mert korábban nem volt közvetlen bejelentési kötelezettség, augusztustól viszont rendszeresen küldik a szövetkezetek a létszámokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Másrészt ezután objektív képet kapunk arról, mekkora az iskolaszövetkezet piac, amiről eddig csak becslésekre hagyatkoztunk - fejtette ki Varga Béla.

Vége a játszmának?

Varga Béla úgy látja, hogy az iskolaszövetkezeti tevékenység eddig is érthető volt a cégek számára. A munkaügyi felügyeletnek pedig meg volt kötve a keze a hiányos törvényi szabályozás miatt, ezért minősítette sok esetben az iskolaszövetkezeti tevékenységet rejtett munkaerő-kölcsönzésnek, és büntetett is ezért. Az új gyakorlat még nem alakult ki, de ez a macska-egér harc vélhetően a múlté.

Ottó Csaba szerint a törvényalkotó szándéka az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás helyének megtalálása a jogrendszerben. A munkaügyi hatóságnak így megvan a szükséges eszköze az iskolaszövetkezet tevékenysége és más formák, elsősorban a munkaerő-kölcsönzés közötti differenciáláshoz. Ezután az iskolaszövetkezeti foglalkozatás elismert atipikus, ugyanakkor az oktatási rendszer részeként kezelendő munkavégzési formának minősül. - A hatóságok korábban három jogértelmezési témakörben kerültek vitába a szövetkezetekkel - mondta Simon Balázs, ezek: - munkaerő-kölcsönzés-e a tevékenységük; jár-e a diáknak szabadság, illetve állásidő.

Az új szabályozás mindezt rendezte: nem munkaerő-kölcsönzés a tevékenység oktatáshoz kötöttsége folytán; nem jár a diáknak szabadság, hisz szabadsága alatt vállal különmunkát. Főállása az iskola, nem kötelező dolgozni, így bármikor pihenhet. Végül nem jár számára állásidő, hiszen a szövetkezet nem a diák állandó nyolcórás foglalkoztatását vállalja, hanem az időszakos, lehetőségei szerinti foglalkoztatást, mint ahogy a diák sem mindennap nyolc órában, hanem csak szabadidejében akar dolgozni - foglalta össze. Varga Béla szerint a tekintetben nem történt döntő változás, hogy a megrendelők és a diákok korábban is megbízhattak a szövetkezetekben.

Munkáltatói jog

A módosítás szerint a megbízó részére végzett munkánál a munkáltatói jogokat az iskolaszövetkezet gyakorolja, kivéve a munkavédelem, nők, fiatal munkavállalók, megváltozott munkaképességűek foglalkozatása, munkaidő, pihenőidő, ezek nyilvántartásai és egyenlő bánásmód alkalmazása - ezekre a harmadik személy (vagyis a megbízó) teljesíti a munkáltatói kötelességeket. Ottó Csaba szerint a kötelességek nem bővülnek, ez csupán egyfajta pontosítás, konkretizálás, hogy az iskolaszövetkezet és megbízója közötti jogviszonyban kinek milyen feladatai vannak.

- Különösebb pluszfeladatot nem ró a partnerekre, mivel ezeket eddig is ők látták el, biztosították a helyszínt, a munkaeszközöket, így értelemszerűen a kapcsolatos tűz- és munkavédelmi feladatokat is ők látták el - jegyezte meg Ottó Csaba. - A munkaidő, pihenőidő kérdésében a korábbi gyakorlat szerint is a megbízói igényekhez igazodtunk, így közvetve bár, de eddig is a partnerek szabályozták. A törvénymódosítás értelmében a harmadik személy - azaz a megbízó - az iskolaszövetkezet képviselőjével, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójával a kötelezettségek teljesítése érdekében köteles együttműködni. A megbízóknak, megrendelőknek így lehetővé kell tennie az iskolaszövetkezet számára a munkavégzés helyére történő belépést, és a tagot érintő ügyekben a kért tájékoztatást meg kell adnia. A törvény tehát együttműködési kötelezettséget ír elő a megbízó és az iskolaszövetkezet között - foglalta össze Ottó Csaba.

Simon Balázs szerint a változások bővítik a harmadik személy feladatköreit, bár nem jelentősen, illetve e feladatok egy részét "önszorgalomból", vagy az adott helyzetből adódóan eddig is maguk látták el. Elsősorban a munkabiztonság területén nőttek a feladatok, hiszen a munkabiztonsági oktatásokat a munkáltatóknak kell megtartani, egy esetleges baleset esetén is ők kötelesek eljárni, kivizsgálni, és szükség esetén bejelenteni. A munkaidő és pihenőidő törvény szerint a harmadik személyhez kerül, de a gyakorlatban a diákok munkaidő beosztását továbbra is a szövetkezet fogja elkészíteni a diákkal egyeztetve.

Az egyenlő bánásmódért valójában eddig is a harmadik személy felelt, csak áttételesen. Simon úgy véli, félreértések is lehetségesek: - Egyik partnerünk megkérdezte, hogy ezek alapján ő felel majd a munkaidő betartásáért, de mi van akkor, ha a diák más cégnél is dolgozik a szövetkezet szervezésében, amiről ő nem tud. Egyeztettünk a hatósággal, és az OMMF álláspontja is az, hogy a megbízó a nála végzett munkával összefüggésben felel a jogszabályban rögzítettek betartásáért - fejtette ki Simon Balázs.