Így hatnak a 2024-es törvényi változások a bérszámfejtésre

A bérszámfejtéssel foglalkozó HR-Face Kft. szolgáltatásai keretében professzionális munkaügyi ügyintézéssel, bér- és TB-számfejtéshez kapcsolódó ügyfélszolgálattal, teljes és folyamatos törvényi megfeleléssel és jogszabálykövetéssel támogatja partnereit. A cég jogszabályoknak való megfelelését igazolja, hogy 2023-ban ismét elnyerte a Dun&Bradstreet nemzetközi üzleti információszolgáltató és minősítő „AAA” Bisnode tanúsítványát immár Silver fokozatban, amely a rendkívül alacsony pénzügyi kockázatot jelenti.

A HR-Face Kft. az előző évhez hasonlóan idén is összefoglalta a 2024. januártól alkalmazandó adó- és jogszabályváltozásokat. 

Minimálbér és szakmai minimálbér emelkedése

A minimálbér és a szakmai minimálbér (garantált bérminimum) 2023. december 1-jétől emelkedett, de a teljeskörű alkalmazásuk csak 2024. január 1-jétől kötelező. A minimálbér emelkedése révén a munkavállalók nettó bére átlagosan 15 százalékkal bruttó 266 800 Ft-ra, míg a szakmai minimálbér emelkedése miatt átlagosan 10 százalékkal, bruttó 326 000 Ft-ra nőtt.

A táppénz felső határa a tavalyi 15 467 Ft-hoz képest idén 17 787 Ft lesz naponta. Változott a gyermekgondozási díj felső határa is, ami az eddigi 324 800 Ft-ról 373 520 Ft-ra módosult, míg a járulékfizetés alsó határa 80 040 Ft lett.

Társadalombiztosításban bekövetkező módosulások

2024. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a jelenlegi havi 9 600 Ft-ról (napi 320 Ft-ról) havi 11 300 Ft-ra (napi 380 Ft-ra) nő. Ez a változás azokat érinti, akik nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal és maguknak kell megfizetniük a járulékot.

A társadalombiztosítási törvény külön rendelkezik arról, hogy ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában személyijövedelemadó-előleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor milyen jövedelem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját.

Járulékalapot képező jövedelem:

• „az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
•  „a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.”

Személyi Jövedelemadó változások

A munkavállaló kérheti, hogy 2023. december 31-ét követően az első házasok kedvezményénél, a személyi kedvezmény nyilatkozatánál, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményénél a nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe a munkáltató, ameddig nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését.

Új fogalomként határozták meg a Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet, amely a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset. A 25 év alattiak adókedvezménye és a 30 év alatti anyák adókedvezményének a havi maximum összege szempontjából van jelentősége ennek az összegnek, ami 2024-ben 576 601 Ft.

További változás, hogy a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások fizetendő közterheit negyedéves kötelezettségként kell a havi bevallásban szerepeltetni és megfizetni. A rekreációs kereten felüli egyes meghatározott juttatásnak minősülő összeg utáni közterheket továbbra is a juttatás hónapjában kell befizetni. A jogviszony megszűnése esetén elszámolásra kerülő esetleges közteherkülönbözetet továbbra is a jogviszony megszűnés hónapjában kell befizetni.

A munkáltató évente háromszor (korábban csak egyszer) adhat csekély értékű ajándékot a munkavállalóinak. A csekély értékű ajándék értéke nem haladhatja meg a minimálbér 10 százalékát, ami 2024-ben 26 680 Ft.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítése

2024. január 1. óta a munkaerőpiacra lépők utáni szochokedvezmény már csak a magyar állampolgárságú munkavállalók, valamint a Magyarországgal határos, nem EGT-államok, azaz Szerbia és Ukrajna állampolgárai után vehető figyelembe.

Az EGT-állam állampolgára után kiállított igazolás 2023. december 31-e után nem vehető figyelembe.

Az idei évtől megváltozik a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye is. 2024. január 1-től a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetén a szakirányú oktatás adókedvezményének érvényesítésekor az arányosítás mellőzésével valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető lesz.

Szabadsággal összefüggő rendelkezések

Január 1-től a munkavállalók kérésének megfelelő időpontban kell kiadni a pótszabadságot és a szülői szabadságot. Az erre vonatkozó igényt legalább tizenöt nappal, a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni a munkáltató részére. Ettől kezdve a gyermekek után járó pótszabadsággal a munkavállaló fog rendelkezni.

Az adott év elején szükséges arról dönteni a munkáltatónak, hogy órában vagy napban kívánja nyilvántartani a szabadságot.

További újdonság

Új rendelkezés, hogy a munkaviszony megszűnésekor az Álláskeresési igazolólap helyett Foglalkoztatási igazolást kell kiadni.

Amennyiben fontosnak tartja, hogy a vállalkozása bérszámfejtését profi szakértői csapat végezze, keresse fel a HR-Face Kft-t elérhetőségein!

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.