Így kellene rendezni a korhatár előtti ellátásokat

A rendszer lényege, hogy a legalább 30 év jogviszonnyal rendelkező munkavállalók, akiknek maximum 5 évük van a nyugdíjkorhatár eléréséig, bizonyos feltételek mellett korhatár előtti ellátásban részesülhetnének, melynek fedezete a saját öregségi nyugdíjuk lenne. Azaz az ellátott ebben az esetben vállalná, hogy a nyugdíjban töltött évei alatt arányosan csökkentett összeget kapna kézhez.

A munkavállalók egy másik csoportja lenne, akik már közel járnak az öregségi nyugdíjkorhatárhoz, munkájukra azonban már nincs szüksége a munkáltatónak, és akiknek munkahelyük kész maximum 5 évre előre megváltani az ellátás összegét. Ebben a formában az államot nem terhelnék plusz kiadások (munkanélküli segély, álláskeresési járadék, stb.), a munkavállaló öreg korára nem válna munkanélkülivé.

Egy másik nagy csoportja az érintett munkavállalóknak azok volnának, akik olyan környezetben végzik mindennapi munkájukat, amely bizonyítottan káros hatással van az egészségükre (hő-, rezgés-, sugárterhelés, stb.). Az ő esetükben nem munkakörök szerint lennének csoportosítva a veszélyek, hanem - a mai gyors technológiai fejlődésnek és eltérő munkahelyi infrastruktúrának megfelelően - adott munkahelyen kellene felmérni az adott munkavállalóra ható káros tényezőket. Ezt többek között a most is kötelezően elvégzendő kockázatértékelési rendszer fejlesztésével lehetne elérni, mintája pedig a most is létező, korkedvezményre jogosító munkaköri listáról való lekerülést szolgáló, munkáltató által kezdeményezett bevizsgálás adná.

A negyedik nagy csoport azokat a munkavállalókat érintené, akik váltott műszakban dolgoznak, amelynek egyértelmű káros fizikai és pszichés hatásai vannak. Az ilyen esetekben a munkahelyi ártalom bevizsgálása nem szükséges, mert magából a foglalkoztatás módjából adódik a kedvezmény szükségessége.

A LIGA Szakszervezetek a rendszer bevezetésétől azt várja, hogy hosszútávon és integráltan sikerül megoldani a korhatár előtti ellátások foglalkoztatáspolitikai célú rendszerét, amely kiszámíthatóságot nyújt mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak, miközben nem ró extra terheket a költségvetésre.