Így vegyünk fel munkavállalókat gyári környezetbe külföldről

“Nem lehet már magyarokkal pótolni az üresedést, elfogytak a munkavállalók, miközben jönnek Magyarországra a beruházások. Budapesten már bruttó 450 000 ezer forintos fizetésért sem találni embert három műszakos munkára” - kezdi a külföldi toborzás felvázolását Küzmös László.

Lassan egy éve könnyítette a kormányzat az EU-n kívüli munkavállalók behozatalát. Kilenc ország felé nyitott, innen egy minősítési eljáráson átmenő kölcsönző cégek egyszerűsített eljárással toborozhatnak munkavállalókat Magyarországra első körben maximum két éves időtartamra. A kölcsönzők idén tavaszra építették ki a toborzási kapacitásukat a célországokban és már landolnak is a vendégmunkásokkal teli gépek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren Budapesten. Küzmös László elmondta, hogy négy országból jönnek a legtöbben: Mongóliából, Vietnámból, a Fülöp-szigetekről és Indonéziából, valamint kezd feliratkozni a sorba Kazahsztán is. A Get Worknek Mongóliából és Vietnámból már több hónapja itt dolgozó kölcsönzöttjei vannak. Egyre több munkaadó érdeklődik a tapasztalatokról, a jó gyakorlatokról az ügyvezetőnél. 

Akár 8 héten belül a megbízónál vannak

A minősített kölcsönző cégek minden terhet levesznek a megbízó válláról: toborzás, adminisztráció, idegenrendészeti eljárás… A megbízás aláírása után ideális esetben 8 héten belül már jöhetnek is a vendégmunkások. “Havi 1000 munkavállalót is tudnánk hozni országonként” - érzékelteti Küzmös László, mekkora az érdeklődés a magyarországi munkalehetőség iránt Ázsiában. A potenciális munkavállalókat kinti partnereik szűrik, a kiválasztásba pedig a magyar megbízó is bekapcsolódik videóinterjún vagy személyesen.

Mi kell ahhoz, hogy egy vállalat építeni tudjon az EU-n kívülről, sokszor más kultúrából érkezőkre? Elsőként Küzmös László a felsővezetői elkötelezettséget említi. Ha ez megvan, akkor el lehet kezdeni a befogadó kultúrát fejleszteni a cégen belül tréningekkel. El lehet mondani, ha nem jönnének a külföldiek, akkor magyar munkahelyek szűnnének meg vagy nagyobb lenne a túlórateher.

Tanácsként azt mondja a magyar vezetőknek, hogy se bérben, se munkakörülményekben ne tegyenek különbséget a magyarok és a külföldiek között. Legyen olyan a munkásszálló, amiben ők maguk is laknának. Felejtsük el a 8 ágyas szobákat, legfeljebb 4 ágyasokban gondolkodjunk, pároknál legfeljebb kétágyasban önálló fürdőszobával, wc-vel, otthoni főzési lehetőséggel és erős internet kapcsolattal. Mivel sokan szeretteiket hagyták hátra, nekik fontos, hogy munka után videóhívásban tartsák a kapcsolatot. Ha rossz hírünket keltik az anyaországban, akkor nem fognak jönni mások sem.

Jó, ha egy tömbben laknak

Fontos az is, hogy a vendégmunkások ne szétszórva lakjanak a városban, hanem lehetőség szerint egy tömbben, vagy legalább közel egymáshoz. Ha létrejön egy jól működő közösség, akkor sokkal nehezebben váltanak vagy mennek vissza az anyaországba. Az egymáshoz közeli szállás a munkába járás és a bevásárlás miatt is fontos: így a cég is könnyebben tudja mozgatni őket.  

Kardinális kérdés a beillesztés. Könnyebb, ha van olyan munkavállaló, aki magyarul is és az adott ország nyelvén is beszél. Ha van kétnyelvű munkavállalónk, akkor ő még a csoport érkezése előtt elmehet a munkaadóhoz és a partnercég trénerével közösen betanítja majd a munkavállalókat. Máskülönben tolmácsot kell fogadnia a megbízónak.

Nem elég az angol nyelv a munkautasításoknál, azokat le kell a munkavállalók anyanyelvére is fordítani és a betanításkor oktatni. Nem véletlenül merültek fel az eddig ukránokat foglalkoztató cégeknél, hogy a szovjet utódállamok felé kellene továbblépni, például Kazahsztán, ahol szintén jól beszélnek oroszul.

A kölcsönzők egyelőre betanított munkásokat toboroznak, a szakmunkáknál a végzettség elismerése nehézkesebb és hosszabb folyamat. Előfordul az is, hogy betanított munkára “túlképzett” szakmunkást vagy akár diplomást vesznek fel és vele már Magyarországon el lehet indítani a diploma elismertetését. 

Kérdés az is, hogy a forintgyengülésnek milyen hatása lesz a vendégmunkások foglalkoztatására. Küzmös László elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan kénytelenek leszünk euróban vagy dollárban megállapodni a harmadik országbeli munkavállalókkal, ami akár a magyar munkavállalókra is átterjedhet.