Ilyen kevesen sem találtak még munkát a segélyesek közül
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatEgyre kevesebben vannak azok, akik munkaszerződés miatt lépnek ki az álláskeresési járadékosok közül. Ebből is az látszik, hogy a piac munkaerőigénye még mindig a padlón van.
2013 júniusában 23 126 álláskereső lépett ki az álláskeresési járadékból, számuk közel 400-zal több az előző hónaphoz képest, 2012 azonos hónapjához viszonyítva pedig közel 8000-rel vannak kevesebben. Az álláskeresési járadékból több ok miatt is "kiléphet" valaki: lejárhat a jogosultsága, kizárhatták a járadékból, nyugdíjazták, bekapcsolódott valamelyik munkaerőpiaci programba, vagy pedig sikerült elhelyezkednie. Egyedül ez utóbbiak számát közli külön a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat havi statisztikája.
A június havi adatok ismeretében lehet készíteni egy féléves összefoglalót, ami az mfor.hu számításai alapján egyáltalán nem ad okot örömre. A Központi Statisztikai Hivatal adatsorai alapján egyébként eléggé egyértelműnek tűnik, hogy a foglalkoztatást a közmunka növeli a legnagyobb mértékben, sőt ha ez nem lenne, a versenyszféra önmagában nem lenne képes még stagnáló számokat sem felmutatni. Az alkalmazottak létszáma ugyanis ebben a nemzetgazdasági ágban már 2011 év vége óta folyamatosan elmarad az előző évi állapotoktól. A szektor vérszegény munkaerő-keresletét megerősíti az NFSZ új, nem támogatással létrejövő munkahelyekre vonatkozó számsora is, mely júniusban azért a pozitív irányba fordult, de a biztos trendfordulót egyelőre még korai lenne kijelenteni.
Ilyen piaci körülmények között nem is csoda, hogy a fentebb említett, valamivel több mint 23 ezer kilépőnek mindössze 22 százalékát indokolják új munkaszerződéssel (5062 munkavállaló). Ennél rosszabb arány csak a téli hónapokban, 2013 januárjában volt, 11 százalék. Egyébként ebben a mutatóban is megmutatkozik az éven belüli szezonalitás: a téli hónapokban jellemzően kevesebben vannak arányaiban és számszerűen is azok, akik munkába állás miatt nem kapják tovább az álláskeresési járadékot. Az indok: a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák.
A júniusi adatokkal kumuláltan idén összesen 196 563 volt azok száma, akik kikerültek az álláskeresési járadékra jogosultak közül. A tavalyi létszám ennél közel 32 ezerrel volt magasabb, viszont 2011-ben az első félévben 13 ezerrel kevesebben kerültek ki az ellátásból. Ami viszont ennél sokkal "érdekesebb", az természetesen a munkába állás miatt kilépők száma és aránya. Akármelyiket is nézzük, az első féléves adatok 2004-ig visszamenőleg soha nem voltak még ennyire rosszak.
2013 első hat hónapjában a jogosultak közül 37 476-an váltották a járadékot munkabérre, miközben még tavaly is jóval többen, 51 815-en voltak. A 2010-2011-es években pedig 73-81 ezer volt ugyanez a létszám. Mivel azonban a járadékból kilépők teljes létszáma nem került mélypontra, a munkaszerződéses személyek aránya is mélyponton van: mindössze a kilépők 19,1 százaléka tud munkahelyet "felmutatni". Ezt a mutató tekintve már tavaly is megmutatták magukat a gondok, hiszen az első féléves arány 22,7 százalék volt, miközben 2004-ig visszamenőleg inkább a 30 százalék közeli ráták voltak gyakoribbak, sőt 2009 és 2011 között még a 40 százalékot is meghaladta azok aránya, akik munkalehetőség miatt "estek el" az állásjáradéktól. Most pedig a 20-at sem éri el.
Székely Sarolta
mfor.hu
A június havi adatok ismeretében lehet készíteni egy féléves összefoglalót, ami az mfor.hu számításai alapján egyáltalán nem ad okot örömre. A Központi Statisztikai Hivatal adatsorai alapján egyébként eléggé egyértelműnek tűnik, hogy a foglalkoztatást a közmunka növeli a legnagyobb mértékben, sőt ha ez nem lenne, a versenyszféra önmagában nem lenne képes még stagnáló számokat sem felmutatni. Az alkalmazottak létszáma ugyanis ebben a nemzetgazdasági ágban már 2011 év vége óta folyamatosan elmarad az előző évi állapotoktól. A szektor vérszegény munkaerő-keresletét megerősíti az NFSZ új, nem támogatással létrejövő munkahelyekre vonatkozó számsora is, mely júniusban azért a pozitív irányba fordult, de a biztos trendfordulót egyelőre még korai lenne kijelenteni.
Ilyen piaci körülmények között nem is csoda, hogy a fentebb említett, valamivel több mint 23 ezer kilépőnek mindössze 22 százalékát indokolják új munkaszerződéssel (5062 munkavállaló). Ennél rosszabb arány csak a téli hónapokban, 2013 januárjában volt, 11 százalék. Egyébként ebben a mutatóban is megmutatkozik az éven belüli szezonalitás: a téli hónapokban jellemzően kevesebben vannak arányaiban és számszerűen is azok, akik munkába állás miatt nem kapják tovább az álláskeresési járadékot. Az indok: a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák.
A júniusi adatokkal kumuláltan idén összesen 196 563 volt azok száma, akik kikerültek az álláskeresési járadékra jogosultak közül. A tavalyi létszám ennél közel 32 ezerrel volt magasabb, viszont 2011-ben az első félévben 13 ezerrel kevesebben kerültek ki az ellátásból. Ami viszont ennél sokkal "érdekesebb", az természetesen a munkába állás miatt kilépők száma és aránya. Akármelyiket is nézzük, az első féléves adatok 2004-ig visszamenőleg soha nem voltak még ennyire rosszak.
2013 első hat hónapjában a jogosultak közül 37 476-an váltották a járadékot munkabérre, miközben még tavaly is jóval többen, 51 815-en voltak. A 2010-2011-es években pedig 73-81 ezer volt ugyanez a létszám. Mivel azonban a járadékból kilépők teljes létszáma nem került mélypontra, a munkaszerződéses személyek aránya is mélyponton van: mindössze a kilépők 19,1 százaléka tud munkahelyet "felmutatni". Ezt a mutató tekintve már tavaly is megmutatták magukat a gondok, hiszen az első féléves arány 22,7 százalék volt, miközben 2004-ig visszamenőleg inkább a 30 százalék közeli ráták voltak gyakoribbak, sőt 2009 és 2011 között még a 40 százalékot is meghaladta azok aránya, akik munkalehetőség miatt "estek el" az állásjáradéktól. Most pedig a 20-at sem éri el.
Székely Sarolta
mfor.hu
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?