Itthon az alkalmazottak problémáival foglalkoznak a HR-esek

Hazánkban a válaszadó vállalatok több mint fele (60 százalék) a központilag valamint regionálisan kidolgozott HR stratégiát alkalmazza helyi szinten, de több mint 93 százalékuk saját HR folyamatot és szolgáltatást is használ. A cégek közel 70 százaléka a központtól független HR költségvetéssel is rendelkezik.

A kutatás tanúsága szerint Magyarországon a vállalatok 80 százalékánál jelennek meg konkrét HR prioritások a stratégia kialakítása során, legyen szó rövid, vagy hosszú távú tervezésről; ez a 6 ország közül a legmagasabb érték. A felmérés szerint Ausztriában és Csehországban integrálják legkevésbé a HR prioritásokat a stratégiai tervezésbe.

A hazai gyakorlatban átlagosan 51 dolgozóra jut egy HR-alkalmazott, ami a 6 országban a legalacsonyabb érték. Ezzel szemben egy HR-menedzser átlagosan 15 beosztottal rendelkezik; ez viszont a 6 országban a legmagasabb szám. Ezen belül is még rosszabb képet mutat az adminisztratív HR-alkalmazottak aránya, feltehetően a hazai széleskörű munkaügyi adminisztrációs kötelezettségek miatt.

A magyarországi cégek az alkalmazottak támogatását tartják a HR legfőbb feladatának, fő céljuk az alkalmazottak elkötelezettségének növelése, képességeik javítása, valamint az alkalmazottak napi problémáinak, felmerülő igényeinek megoldása. Magyarországon a HR stratégiával rendelkező vállalatok kevesebb, mint fele méri idevonatkozó teljesítményét. A mérés hiányának leggyakoribb indoka az, hogy nem állnak rendelkezésre a főbb teljesítménymutatók (KPI - Key Performance Indicators), illetve, hogy a cégek gyakran bizonytalanok a tekintetben, hogyan mérhető a HR teljesítménye.

Mindezek ellenére a kutatásban résztvevő magyar vállalatokból 24 százaléka méri a HR vállalati eredményre gyakorolt hatását, például az egy alkalmazottra jutó árbevételt, a bérköltségek hatását a hozzáadott értékre, vagy a befektetett emberi tőke megtérülését. Ezzel egyidejűleg azonban a 6 ország közül Magyarországon méri a legkevesebb vállalat (45 százalék) az alkalmazottak elégedettségét. Csehországban ez 60 százalék, Lengyelországban és Szlovákiában 70 százalék, míg Ausztriában 77 százalék.

A jóléti juttatások szerkezete nagyon hasonló az egyes országokban. Sajnos sehol sem fordítanak elég figyelmet az otthoni munkavégzés lehetőségének biztosítására és a munka-magánélet egyensúlyára. Magyarországon a vállalatok háromnegyede járul hozzá különféle juttatásokkal (étkezési, utazási, üdülési hozzájárulás, biztosítási juttatások) alkalmazottai jólétéhez, derül ki a közleményből.