Kapunyitási pánik: Hogyan kerüljük el?

A kapunyitási pánik az élet első negyedének végén található sajátos krízisállapot, mely a fiatalok egyik legnagyobb ellensége lehet. A kapunyitási pánik alatt konkrétan azt az állapotot értjük, amikor a fiatalok nehezen találják saját útjukat, nem tudják hogyan válhatnának azzá az önálló felnőtté, akivé vélt vagy valós, külső és/vagy belső elvárások alapján szeretnének.

A munkavállalás a felnőtté válás gyökeres része és gyakori kérdésként merül fel, hogy a szektorok között és azon belül is melyik területen, milyen cégnél, melyik osztályon, mit is szeretne csinálni a fiatal. Már ha a pontos terület meg is van akkor is nehéz döntés például, hogy multinál vagy ügynökségnél szeretné-e először kipróbálni magát munkavállalóként.

„A diákmunka bár a többségnek csak rövidebb távú, néhány hónapos elköteleződés, sokat segíthet a pályaorientációban. A munkával töltött idő lehetővé teszi, hogy releváns benyomásokat szerezzen a munkavállaló a vállalat hangulatáról, a munka milyenségéről és ezzel segítse későbbi önmagának a döntést. Érdemes emiatt már akár 16 éves kortól is több területen pár hónapot eltölteni, hogy minél több tapasztalatot szerezve ne jelentsen komoly gondot az ideális munka és munkahely kiválasztása” – mondta Virág Viktor.

„Mindeközben a vállalatok számára is megéri diákokat alkalmazni. Eddigi tapasztalataink szerint a diákmunka során pozitív tapasztalatokat szerzett fiatalok, szívesen térnek vissza a már kipróbált és bevált helyre, már főállásba dolgozni. A cégek ez esetben jelentősen könnyíthetnek a toborzási folyamaton és csökkenthetik a vele járó költségeket, valamint a betanítás is egy jóval gördülékenyebb folyamattá válik.” – tette hozzá Lator Sándor, a MADS Iskolaszövetkezet elnöke.

Fotó:pixabay