Szerző: Gál István
Megjelent: 2 hónapja

Kár érte a munkahelyén? Mire számíthat?

Körülbelül két hete járta be a sajtót a képsorozat a szentendrei áruházról, amely gyakorlatilag teljesen kiégett. Személyi sérülés szerencsére nem történt, mindenkinek sikerült időben elhagyni az épületet. A sajnálatos eseménnyel kapcsolatban felröppent a hír, hogy a dolgozóknak nem volt idejük az öltözőkből kimenekíteni az értéktárgyaikat. Ki téríti a keletkezett kárt?

Mikor beszélhetünk munkavállalónak okozott kárról?


A Mt. 166.§ (1) szerint: „A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.” A kár lehet anyagi kár, vagy egészségben bekövetkező változás ezek most nem kerülnek megkülönböztetésre.

A kár szempontjából tehát alapfeltétel, hogy a munkaviszony fenn állt, vagy fennálljon és a kár a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezzen. Ennek a mondatnak az értelmezése első ránézésre nem igényel különösebben komoly erőfeszítést, egyértelműnek tűnik. Azonban a jogesetekben találunk olyan példákat, amelyek jól mutatják, hogy ez a mondat milyen szélesen, kiterjeszthetően értelmezhető.

Először azt érdemes leszögezni, hogy a munkaviszonnyal való összefüggés megállapítása nem csak szigorúan a munkaviszony időtartamára korlátozódik nem csak az alatt állapítható meg és a munkaviszony tartamával, hosszával összefüggésben nincs. A munkáltató kártérítési felelőssége, akkor is megállapítható, ha ugyan a jogviszony már megszűnt, de bizonyíthatóan a károkozás a jogviszony alatt következett be. Ilyen eset volt, amikor a dolgozót a munkavégzés során fertőzött kullancs csípte meg, de a tünetek a jogviszony végét követően jelentkeztek (BH.2001.87). A bíróság megállapította, hogy a fertőzés a munkaviszony ideje alatt, azzal összefüggésben jutott a dolgozó szervezetébe, így a kártérítési igénynek helyt adott.

Szintén megállapítható a kártérítési felelősség abban az esetben, ha a felek között írásban munkaszerződés ugyan nem jött létre, vagy a szerződés - bár nem munkaszerződés, de valójában azt takar (színlelt szerződés) - a károkozás a tevékenységgel összefüggésben keletkezett (BH.2003. 264).

Kár nem csak székhelyen vagy telephelyen keletkezhet


A károkozás helyszíne mondhatni irreleváns, az bárhol bekövetkezhet, a fő szabály, hogy a károkozás a munkáltató ellenőrzési körén belül és a munkaviszonnyal összefüggésben történjen. A munkáltató ellenőrzési körébe - annak ellenére, hogy nem telephelyén vagy székhelyén zajlik a munka teljesítése - rengeteg minden beletartozik ezt a Kúria 1/2018. véleménye hosszasan sorolja. Gyakorlatilag minden olyan dolog ide tartozik, amire a munkáltatónak valamilyen módon ráhatása van: eszköz állapota, munkavállalói magatartás, alkalmatlanság, tapasztaltság.

Azokat a munkavállalókat, akik munkavégzési helye nem állandó (pl. futár, beszerző stb) szintén érheti kár, és az értelemszerűen nem olyan területen következik majd be, ahol a munkáltató a körülményeket érdemben befolyásolni tudja. Ennek ellenére lehetséges, hogy - kivéve, ha a kárt harmadik fél okozta - a dolgozót ért kárért a munkáltatónak kell helytállni részben vagy egészben, még akkor is, ha adott esetben a munkavállaló figyelmetlensége vagy ügyetlensége, vagy műszaki hiba okozta.

A bírói gyakorlat szerint ugyanis önmagában a figyelmetlenség, ügyetlenség, rosszullét nem jelentik a károsodás egyedüli okait, azaz nem jelentik automatikusan a kártérítés alóli mentesülést. Ezzel kapcsolatban egy viszonylag friss Kúria ítélet nyújt további támpontot, amelyet az Mfv.X.10.040/2020 számú ügyben hozott: annak ellenére, hogy a munkavállaló ügyetlensége okozta a balesetet, amelyből a kár keletkezett, azért a munkáltató volt köteles helytállni. Szintén ide sorolhatóak azok az esetek, amikor közlekedési balesetben éri a kár a dolgozót. Amíg a balesetet nem harmadik fél okozza, addig a kárért részben vagy egészben a munkáltató áll helyt.

A helyszín tehát nem mérvadó még abban sem feltétlenül jelent támpontot, ha az munkáltató telephelyén következik be. Az a tény, hogy a károkozás a munkáltató telephelyén következett be nem jelenti automatikusan a munkáltató felelősségét. Ilyen eset, amikor a munkavállaló a munkahelyén „fusizik”, azaz utasítás nélkül végez munkát. Ekkor ugyanis nem a munkaviszonnyal összefüggésben történt a balszerencse, így kártérítésre a dolgozó nem lesz jogosult. Önagába viszont az utasítás hiány nem lehet kimentő ok, ha a munkavállaló tevékenységét a munkáltató tűri, akkor a keletkezett kért részben vagy egészben viselnie kell. A felelősség megítélésében tehát az utasításnak nagy szerepe van, mert egy tevékenység munkaviszonnyal összefüggésbe hozható, még akkor is, ha teljesen más tevékenyéget végez a dolgozó pl.: a vezető utasítására a dolgozó, a vezető saját hétvégi házának építkezésén dolgozik a pihenőnapján (Mfv.I.10.194/1998/3)

Munkahelyre bevitt tárgyak


Az Mt. gyakorlatilag egyformán kezeli a bevitt tárgyakban keletkező károkat az egyéb károkkal. A bevitt tárgyakban keletkezett kárt ugyanúgy teljes egészében kell megtéríteni a fenti kritériumok mentén, A kockázat csökkentésének lehetősége abban áll, hogy az Mt. 168.§ (2) alapján a munkáltató korlátozhatja a bevihető tárgyak körét.

Visszakanyarodva a jelenlegi esethez: megkerestük a SPAR Magyarország Kommunikációs osztályát, ahonnan a következő választ kaptuk:

Az érintett áruházban 37 fő volt a dolgozói létszám. Az eset kapcsán mindenkinek ajánlottunk új munkát és mindenki el is fogadta az ajánlatunkat. Az áruházban bent égett dolgozói vagyontárgyak értékét már megtérítettük az érintetteknek és a teljes dolgozói állománynak bánatpénzt is fizettünk az eset miatt.

Ennél az estnél tehát jogászkodásra nem volt szükség. A fenti választ április 16-án kaptuk, azaz keletkezésétől számítva a 9. napon már rendezett volt a kár, és a munkavállalók az új helyükön folytatták munkájukat.

Fotó: Sarkadi Szabó Eszter
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter