Megjelent: 10 éve

Karbantartás: sok a kisebb szabálytalanság

A karbantartással kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA, The European Agency for Safety and Health at Work) a 2010-2011. évre európai kampányt hirdetett a biztonságos karbantartás feltételeinek teljesülésére.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkavédelmi hatósága a kampányhoz kapcsolódva 2010. október 27-e és december 1-je között vizsgálta a karbantartási folyamatok egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeinek teljesülését. A célvizsgálat folyamatos, 2011. augusztus 31-ig tart.

Az OMMF 150 munkavédelmi felügyelője a vizsgálati időszak első 5 hetében az ellenőrzött 323 karbantartással járó tevékenységet végző munkáltató 84,7 százalékánál tapasztalt valamilyen szabálytalanságot. Az ellenőrzött karbantartási tevékenységet végző munkavállalók száma 1276 fő, közülük 875 fő - mely az ellenőrzött munkavállalók 68,6 százaléka - esetén állapították meg a felügyelők a szabálytalan körülmények közötti foglalkoztatást.

Az ellenőrzések eredményeként 283 hiányosság megszüntetését előíró határozat, 139 felfüggesztő határozat, 53 foglalkoztatást megtiltó határozat született, egy esetben 200 ezer forint értékben szabtak ki munkavédelmi bírságot, 6 szabálysértési bírságot szaktak ki összesen 220 ezer forint értékben, 13 helyszíni bírságot szabtak ki 161 ezer forint értékben, valamint két munkáltató szabálysértési figyelmeztetésben részesült.

A karbantartási munka szervezése, irányítása

A karbantartási munkát a nagyobb ipari munkáltatóknál általában jól megszervezték, a munkáltatók 58,70 százaléka készített egységes és átfogó megelőzési stratégiát a karbantartási folyamtokra. A munkáltatók 89,10 százaléka elvégezte a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartását. A speciális, komoly szaktudást igénylő gépek esetében a munkáltatók a karbantartást arra szakosodott vállalkozókkal végeztették el. A tervszerűség itt meghatározó, mert hosszú előkészület után lehet csak a teljes gépparkot karbantartani, esetleg új géptípusra átszereltetni a tevékenységet.

A munkáltatók többségénél rendelkezésre állt a megfelelő szakképzettségű és számú munkavállaló a végrehajtani kívánt karbantartási tevékenység elvégzéséhez.

A karbantartás személyi feltételei

A célvizsgálattal érintett munkahelyeken az összes ellenőrzött karbantartási tevékenységet végző munkavállaló 1,7 százaléka előzetes-, 5,5 szátaléka időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok hiányában végezte munkáját. A szükséges vizsgálatok hiányában nem lehetett kizárni, hogy a munkaköri feladatok (pl. kézi anyagmozgatás) okozta megterhelés fokozott, egészségkárosodás kockázatával járó igénybevételt jelent a munkavállalók számára.

A karbantartást végző munkavállalók általában jól képzettek, szakmunkások. A munkaadók tisztában vannak azzal, hogy a munkaeszközeik karbantartását hely- és gépismerettel nem rendelkező munkavállalókkal végeztetni nemcsak baleseti, hanem súlyos anyagi veszteséget jelentő hibák forrása is lehet, a munkáltatók egyszerűsített foglalkoztatás keretében csak a legritkább esetben foglalkoztatnak munkavállalókat a karbantartási tevékenység ellátására.

A karbantartással foglalkozó munkavállalók munkavédelmi oktatása, tájékoztatása a tapasztalatok szerint a munkáltatók túlnyomó részénél (87,87 százalék) a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtörtént, és ezeket dokumentáltak is.

A kockázatértékelés és a kockázatértékelésen alapuló egyes, kiemelt megelőző intézkedések

Az ellenőrzött munkahelyeken a kockázatértékelést általában elvégezték, a napi, ("rutinszerűen" végzett) munkatevékenység (pl. termelési folyamatok) során fellépő kockázatokat értékelték, azonban a karbantartással járó tevékenységet végző munkáltatók 21,5 százalékánál a kockázatelemzés az ellenőrzött karbantartással járó tevékenységek kockázataira nem terjedt ki, amely jellemzően a 10 fő alatti vállalkozásoknál fordult elő. Ezek a munkáltatók jó esetben a baleseti kockázatokat figyelembe vették, de a hosszú távú, például a vegyi anyagok, zaj, stb. által előidézett egészségkárosító hatásokat általában figyelmen kívül hagyták.

Azokon az ellenőrzött munkahelyeken, ahol a karbantartási tevékenységet végző munkavállalók vegyi expozícióból származó kockázatnak (ideértve a porexpozíciót is) ténylegesen, vagy vélhetően ki vannak téve (pl. hegesztés), a munkáltatók 27,6 százaléka a kockázatértékelés során a külön jogszabályok által megadott szempontokat nem vette figyelembe (vagy nem volt megállapítható). E mulasztás következtében ezek a munkaadók többnyire megsértették a megelőzés helyes gyakorlatát is, pl. nem biztosították a karbantartók részére a megfelelő védelmet nyújtó légzésvédő eszközt, vagy a biológiai monitorozás elvégzéséről nem gondoskodtak.

Jóllehet az ellenőrzött munkáltatók valamennyi határérték feletti zajexpozícióban foglalkoztatott munkavállalónál biztosították a megfelelő hallásvédelmet (hallásvédő eszköz), azonban a felső beavatkozási határérték feletti expozícióban dolgozók 7,2 százaléka nem viselte ezt az egyéni védőeszközt, amely részben a munkáltatói ellenőrzés elmulasztására, vagy nem kellő hatékonyságára vezethető vissza.

A munkahelyek biztonsága

A karbantartási munkák során a biztonságos helyszükséglet csaknem mindenhol (99,60 százalék) biztosítva volt. A karbantartó műhelyekben a lakatos, a hegesztő, a forgácsoló munkahelyek lényegében hasonlóan voltak kialakítva, mint a termelő üzemekben.

A karbantartó munkahelyen általában a munkavégzéshez szükséges mértékű megvilágítás biztosított volt (99,63 százalék). Csak a termelő területen végzett javító jellegű munkálatoknál fordult elő, hogy a karbantartó személyzet részére nem állt rendelkezésre a biztonságos munkatér, vagy/és a megvilágítás nem volt elégséges.

A karbantartó üzemek padozatát általában (97,44 százalék)megfelelően kialakították, kivételt képeztek azok a munkahelyek, ahol a gépek előtti lábrács törött volt, illetve az útvonalak jelölése hiányzott, vagy kopott volt.

A technológia karbantartását a munkaeszközök leállított állapotában végezték. Az illetéktelen vagy jogosulatlan hozzáférést, bekapcsolást megfelelően gátolták (99,87 százalék). A multinacionális cégek - köszönhetően a magasabb munkakultúrának, a nemzetközi tapasztalatnak - ezt a problémát különösen példamutatóan oldották meg.

Megfelelő munkaeszközök

A vizsgált munkaeszközök biztonsági berendezései

A vizsgált védőburkolatok 97,47 százaléka megfelelő volt. A legtöbb hiányosságot az asztali és állványos köszörűgépek használatánál tapasztalták a felügyelők. Gyakran előfordult, hogy hiányzott vagy hiányos volt a gépek védőburkolata. Például egy munkáltatónál a faipari szalagfűrészgép ékszíjhajtás burkolata hiányos volt, fennállt a mozgó erőátviteli részekhez történő hozzáférésnek a lehetősége.

Az áramütés elleni védelem

A tapasztalatok szerint az alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem) 95,49 százalékban kialakítva és rendben működött (pl.: nyitott fedél, védőburkolat hiánya, stb.). Általában a karbantartási tevékenységnél kialakított villamos hálózat szabványos, az érintésvédelmi előírásoknak megfelelő és rendszeresen ellenőrzött volt. Néhány esetben a villamos kéziszerszámok kábelcsatlakozásánál a kábel megtörését gátló elem elhasználódott, de feszültség alatti rész nem vált érinthetővé.

A hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem) a karbantartást végző munkáltatók 99, 56 százalékánál ki volt alakítva és rendben működött (pl.: védőföldelés, EPH hiánya, stb.). A kiegészítő védelem - ahol szükséges - a munkáltatók 96,18 százalékánál volt megfelelően kialakítva és rendben működött. Az áram-védőkapcsolók alkalmazása elterjedt, azonban az áram-védőkapcsoló havi kötelező ellenőrzését el szokták felejteni.

A hegesztő berendezések állapota

A vizsgált ívhegesztő áramforrások a közvetlen érintéssel (áramütéssel) szemben 99,07 százalékban biztonságosan védettek voltak. Voltak azonban hegesztő berendezések, amelyek a karbantartóknál is esetenként sérültek, elhasználódottak voltak. A berendezésekre jellemző hiányosságok legtöbbször a munka- és testkábelek köpenyszigeteléseinek sérülései, azok szakszerűtlen javítása volt.

Állványok

Az általános tapasztalat az volt, hogy az állványok alapozása megfelelő teherátadást biztosított, a merevítéseket megfelelően méretezték, alakították ki (92,11 százalék), az állványszintek megközelítése szabályosan történt (92,5 százalék) egy-két kivételtől eltekintve.

Emelőgépek

Az eljáró felügyelők megállapították, hogy a karbantartás során alkalmazott emelőgépek (pl. targoncák, daruk, járműemelők, mozgó munkaállványok, személyemelők, stb.) műszakonkénti vizsgálati körébe tartozó biztonsági berendezései 93,10 százalék-ban megfelelően működtek. Tipikus eset, hogy a terhelhetőség megfelelő jelölésének hiánya miatt kellett intézkedni, vagy az emelővillás targonca hangjelző berendezése üzemképtelen volt.

Egyéni védőeszközök juttatása

A karbantartással járó tevékenységet végző munkavállalók számára a tevékenységnek, illetve az őket érő káros hatásoknak megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök nem voltak teljes körűen biztosítva. A munkáltatók a munkavállalók 0,4 százalékának egyáltalán nem, 11,8 százalékuknak pedig nem mindegyik kockázati tényező ellen biztosították a megfelelő egyéni védőeszközt.

A munkáltató által biztosított egyéni védőeszközt a karbantartási tevékenységet végző munkavállalók 3 százaléka nem viselte, amely általában a munkáltatói ellenőrzések elmulasztására vezethető vissza.

Ellenőrzések elvégzése

A tapasztalatok szerint 82, 11 százalékban elvégezték az olyan - munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett - munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezését, amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek.

A karbantartás tevékenységét valamilyen szinten, ha másképp nem, a termelés oldaláról, de ellenőrizték. Általában az érintett üzem, terület műszaki vezetője végezte az ellenőrzést. Az elvégzett ellenőrzésekről jegyzőkönyv készült, azonban az abban feltárt hiányosságok kijavításának ténye nem mindig került bejegyzésre.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatokat általában azok a munkáltatók végeztették el, amelyeknél munkavédelmi szakembert alkalmaztak, illetve, amelyeknél a korábbi ellenőrzéseik során a munkavédelmi felügyelők előírták. A villamos berendezések háromévenkénti felülvizsgálatát a legtöbb esetben elvégeztették a munkáltatók. Jellemzően ezt a tevékenységet vállalkozókkal végeztetik.

Az emelőgépek időszakos (műszakonkénti, szerkezeti, fő, időszakos biztonsági felülvizsgálatát) vizsgálatait az előírt időszakonként az ellenőrzött munkáltatók szinte mindegyike elvégeztette. Az emelőgépek műszakonkénti felülvizsgálatát papíron - az emelőgép naplóba történő bejegyzéssel - általában elvégezték, de ritkán történt valóban alapos vizsgálat.

Összegzés

Az OMMF tapasztalatai szerint a célvizsgálat ráirányítja a figyelmet a karbantartási tevékenységre, a munkáltatók körében ugyanis terjed, hogy a felügyelők erre a tevékenységre koncentrálnak és ösztönzi a munkáltatókat részben a szükséges karbantartások, időszakos vizsgálatok elvégzésére, részben pedig arra, hogy a karbantartási munkák biztonságos, egészséget nem veszélyeztető elvégzésének feltételeit biztosítsák.

A kis- és középüzemi gazdálkodás túlsúlya miatt a munkavédelemben csak a kis- és középvállalkozások (kkv) megsegítésén keresztül érhető el előrelépés. Az ellenőrzés tapasztalatai rámutattak arra, hogy javítani kell a kis- és középvállalkozások munkáltatóinak munkavédelmi ismereteit elsősorban azzal a céllal, hogy felismerjék a munkavédelmi helyzet javítására a megelőzésbe fektetett források gazdasági hasznosságát.
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Létrejött a Magyar Munkavédelmi Akadémia

A cél a munkavédelmi szakma értékének, presztízsének és elismertségének növelése. Teljes cikk

Mit tehet a munkáltató a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállalók esetén?

Milyen következményekkel járhat a védettségi igazolvány léte vagy hiánya a munkaviszonyban? Megszüntethető-e a védettségi igazolvánnyal nem... Teljes cikk

Nem kerülhetnek előrébb az oltási sorban a pedagógusok

Sok pedagógus életkoránál és betegségeinél fogva már megkapta az oltást, és továbbra is a legveszélyeztetetttebbek, az idősek és krónikus... Teljes cikk