Két meghatározó szakszervezeti mozgalom van Magyarországon

Konföderációk és elnökök ismertsége

A megkérdezettek 39,2 százaléka spontán említette vagy legalább már hallott az MSZOSZ-ről, 32,3 százalék pedig a LIGA szakszervezetekről. A LIGA-t és az MSZOSZ-t ismertségben bőven lemaradva követi a Munkástanácsok (21,6 százalék), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (16,9 százalék), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (14 százalék) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (10,7 százalék).

A szakszervezeti konföderációs vezetők ismertsége még ennél is élesebb képet mutat, hiszen azok, akik spontán felsoroltak egy vagy több vezetőt, első helyen túlnyomó többségben Gaskó Istvánt (73 százalék), illetve ennél jóval alacsonyabb arányban Pataky Pétert (12 százalék) nevezték meg.

Rákérdezés után a sorrend némileg változott. Gaskó István (LIGA) magasan megelőzve a többi konföderációs vezetőt az első helyen áll (35,4 százalék). Őt követi Palkovics Imre (Munkástanácsok, 12,5 százalék), Pataky Péter (MSZOSZ, 10,9 százalék), Székely Tamás (Autonómok, 6,4 százalék), Varga László (SZEF, 5,5 százalék), végül Kuti László (ÉSZT, 5,2 százalék).

A szakszervezeti konföderációk feladata

A felmérés többi kérdése már csak azokra a válaszadókra terjedt ki, akik legalább egy vezetőt vagy konföderációt ismertek. A körükben feltett kérdésre, miszerint mennyire tartják fontosnak a különböző konföderációs feladatokat egy 1-től 4-ig terjedő skálán, az adott válaszok szerint a feladatok mindegyike magas (3-as feletti) átlagot kapott. A felsorolt kilenc feladatkör közül a legalacsonyabb pontszámot a politikai szerepvállalás, a legmagasabbat a magyar munkavállalók érdekeinek képviselete az Európai Unióban érte el.

A válaszadók (495 fő) fele szerint a magyarországi konföderációk hacsak részben is, de érdemben képviselik a munkavállalók érdekeit. Csak 26 százalék állította határozottan, hogy nem, 12 százalék viszont határozottan igennel felelt a kérdésre.

A felmérés szerint a konföderációk közül a „legharcosabban” a LIGA, majd őt követve az MSZOSZ képviseli a munkavállalók érdekeit (válaszadók 17 százalék-a, illetve 15,6 százaléka választotta ezt a két szakszervezeti szövetséget). A fennmaradó négy konföderációról a harcosságot kevésbé gondolják a kérdezettek (például a SZEF-et csak 1,2 százalék választotta, az Autonómokat 3,6 százalék).

A kérdésre, hogy melyik konföderációra bízná saját érdekeinek képviseletét a kérdezett, szintén az MSZOSZ-t és a LIGA Szakszervezeteket nevezték meg a legtöbben (17 százalék, illetve 13 százalék), míg a másik négy konföderáció közül bármelyiket csak a válaszadók alig 2-4 százalék-a választaná. Kiderült az is, hogy a válaszadók 42 százaléka egyik konföderációra sem bízná a saját érdekeinek képviseletét.

Pártkötődés megítélése

A konföderációk egyenkénti pártsemlegességét, illetve párthoz kötődését vizsgáló kérdésre a válaszadók hozzávetőlegesen a fele nem tudott válaszolni. Amennyiben válaszolt (be tudta, vagy akarta sorolni a pártállásokat), a válaszadók általában kevesebb, mint harmada mondta, hogy az adott konföderáció nem kötődik párthoz. Az adatok alapján a „legsemlegesebb” a LIGA Szakszervezetek (29, 6 százalék).

A leggyakrabban párthoz kötött konföderációk közül az MSZOSZ-nél a legmagasabb az arány, a válaszolók az MSZP-hez tartják közelállónak a konföderációt, míg ennél valamivel kevesebben tartják inkább FIDESZ közelinek a LIGA Szakszervezeteket.