Kétszáz innovatív lázadó Barcelonában: beleremeghet a munka világa?

November 20-án reggel 9 órakor furcsa látvány fogadja a járókelőket a Sant Antoni körúton Barcelonában. A város egyik legrégebbi sörgyártójának és sörözőjének, a Fábrica Moritz-nak a bejárata előtt 30 méteres sor kígyózik. Mintegy kétszázan várakoznak és közben hangosan beszélgetnek egymással: köszöntések, bemutatkozások, érdeklődés és mosoly az arcokon. Nem sörözni jöttek ők (legalábbis nem most) és nem is helyiek. A munka világának forradalmárai Vilniustól Lisszabonon át Buenos Airesig. Mindjárt startol ugyanis a Corporate Rebels második csúcstalálkozója. 

Pim De Morree: Minden Barcelonában kezdődött

Miért egy sörözőben és miért pont a katalán városban? Talán azért, mert a Corporate Rebels története egy barcelonai sörözőben indult 2015-ben. Két, pályája elején álló mérnök- illetve közgazdász diplomás holland fiatal - Joost Minnaar, Pim De Morree - arról beszélgetett akkoriban, hogymennyi értelmetlen szabály zavarja őket multinacionális munkahelyükön és mennyire jó lenne olyan munkahelyet találni, ahol élmény a munka, ahol nem hatalmukat fitogtató főnökök dolgoznak, ahol nagy a munkavállalók döntési és alkotási szabadsága. Elkezdtek hasonló gondolkodású embereket keresni. Kiderült, hogy nincsenek egyedül. Útjára indult a mozgalom. Hírleveleikkel most már 10 millió embert érnek el világszerte. 

Eljött a sikerkönyv szerzője is

A konferenciára való belépésnél kapott jegyzetfüzet megadja az alaphangot, amelynek borítóján 5 szó szerepel, mind áthúzva: bosses (főnökök), hierarchy (hierarchia), bureaucracy (bürokrácia), rules (szabályok), control (kontroll). Azaz a mozgalom olyan munkahelyeket képzel el, amelyekben ezek - legalábbis a hagyományos formákban - nem léteznek. Idealista képzelgés vagy a jövő nyerő munkakörnyezete? A belépéskor bíztam benne, hogy a konferencia végére kiderül.

Az önszerveződő csapatok létrehozása, a vezetői szintek leépítése már a múlt század hetvenes éveitől benne van a szervezetfejlesztők gondolkodásában. A 2010-es években aztán új lendületet kapott az elmélet. Ennek egyik motorja Frederic Laloux Reinventing Organizations című könyve volt, amelyből több mint 1 millió példány fogyott, 19 nyelven, így magyarul is megjelent “A jövő szervezetei” címmel. 

Barcelonába a sikerkönyv szerzője is ellátogatott, ott ült ő is a Moritz sörmanufaktúra falai között. Frederic Laloux elmondta, hogy ő optimista, szerinte a könyvében leírt trend megállíthatatlan. Azt is megjegyezte, hogy sok a tévhit, ezekben a szervezetekben is van struktúra, vannak folyamatok és hierarchia is. Utóbbi azonban nem fix, hanem természetes, a közösségen belül alakul ki aszerint, hogy ki, miben erős.

Frederic Laloux (balról a második): A trend megállíthatatlan

Ezek a kritikus pontok az átalakításnál

A konferencián több esettanulmányt is bemutattak szervezetek átalakítására. Ezekből kiderült, hogy kulcsfontosságú a bizalom és a pszichológiai biztonság kialakítása, hogy mindenki félelem nélkül merjen megnyilvánulni, javaslatokkal előállni, döntéseket hozni. A legnagyobb kihívás az emberek gondolkodásmódjának, tudatosságának átalakítása. A folyamat során pedig több lesz a konfliktus, mert mindenki megnyílik. Kezelni kell azt a helyzetet is, hogy vezetők elvesztik titulusokat. A sok haszontalan tevékenység eltörlése azonban energiákat szabadít fel. Sokat lendíthet az új együttműködésen a kommunikáció átalakítása. “Miért ne lehetne az ötletelésről szóló meetingeket “parti” név alatt, lazább keretek között, élvezetesen megbeszélni?” - tette fel a kérdést Jos De Blok a nyitó kerekasztalban. 

Lényeges az is, hogy a szervezetet fejlesztő szakértő is félelem nélkül dolgozzon, higgyen a víziójában. Ehhez egy B-terv is szükséges (ami lehet anyagi tartalék is), ami megadja a szabadság érzését.  

Barcelona a Montjuicról

Az egyik legérdekesebb esettanulmányt egy válságba jutott hitelközvetítő példáján ismerhette meg a hallgatóság, amikor egy önmenedzselt csapat szembesült azzal, hogy elbocsátásokról is döntést kell hozni. Kiderült, hogyaz ilyen éles és népszerűtlen döntést nem vállalják az egyének. Mégis olyan megoldás született, ami nem a hagyományos vállalati struktúrákra jellemző. Például néhányan önként felálltak, a cég pedig ígéretet tett, hogy a válsághelyzet elmúlta után visszaveszik a távozókat.

A szervezők néhány perces villámrandikkal is segítették az ismerkedést. Gyorsan láthatóvá vált, mennyire színes a Corporate Rebels tagjainak köre. Akikkel a konferencián találkoztam:

- kis- és középvállalkozások vezetői (például IT cégektől),
- multi cégek kisebb egységeinek vezetői, szakértői, általában a HR divízión belül: transzformációért felelős szakemberek, HR vezetők, de a sales és az ügyfélszolgálat is képviseltette magát,
- HR tanácsadók, coachok, interim menedzserek,
- a felsőoktatásban dolgozók: kutatók, tanárok, az innovációt keresők.

Amit személyesen érzékeltem: Közös bennük, hogy nagyon motiváltak, rengeteg energiával rendelkeznek, optimisták, keresik a legjobb gyakorlatokat, a hasonszőrű közösséget és sokat mosolyognak.
 
“Tagjaink egy része olyan cégnél dolgozik, amely hagyományos vezetési mód szerint dolgozik, de érzik, hogy ez kevés lesz a versenyképességhez. Az új generációkat már nem lehet konzervatív módon vezetni, ők keresik a munka értelmét, nem végrehajtók akarnak lenni, hanem nagyobb felelősséget vállalnának” - mondta Pim De Morree.

Saját maguk is átalakítanak

Hozzátette, a Corporate Rebelsnél kutatást végeznek, jó gyakorlatokat mutatnak be, hogy a tagok egymástól tanulhassanak, és közösséget építenek.“Nem gondoljuk azt, hogy egyetlen módszer a nyerő, nagyon sok eszköz működhet” - jegyezte meg. Hogy azért saját példán is bemutassák, ők hogyan csinálják, létrehoztak egy befektetési alapot, amely hagyományosan működő cégeket vásárol fel és alakít át hierarchia nélküli, önszerveződő munkahelyi közösségekké. “Két év alatt bárki láthatja, hogy egy ilyen alapon működő szervezet mennyivel nagyobb profitot termel, mennyivel hatékonyabban dolgozik és a munkavállalói elégedettség is magasabb” - tette hozzá. Jelenleg egy spanyolországi fémgyártónál zajlik egy ilyen transzformáció.

Merre tovább, Corporate Rebels? “Erőnk a közösségben és annak építésében rejlik. Tavaly kezdtük a globális találkozók szervezését, Sevillában nagyjából 90-en voltunk. Most Barcelonában már 200-nál is többen érkeztek. Aki itt van, az elviszi hazájába azt az érzést, hogy nincs egyedül a szervezetek működését forradalmasító gondolataival. Reálisnak tartom, hogy 3-4 évben belül 50 országban is jelen leszünk, tagjaink száma pedig ezer fölötti lesz” - summázott Pim De Morree. A magyarországi egység éppen most alakul. Vezetőjét egy következő cikkben szólaltatjuk meg.   

Az éves találkozók folytatódnak. Jövő év novemberében Hollandiában gyűlnek össze a munka világának forradalmárai.