Kevesebb adó, több új elem a cafeteria-rendszerben

A kormány által benyújtott adócsomag részeként jövőre átrendeződik a béren kívüli juttatások rendszere. Fata László mindenekelőtt arra biztatta a munkáltatókat, hogy ne a híradások, hanem a törvény alapján tervezzék meg a cafeteria rendszerüket, hiszen az elmúlt hetekben eléggé ellentmondásos információk jelentek meg a témával kapcsolatban.

A benyújtott javaslat ugyanis szerinte pozitív irányú elmozdulást mutat, amit jelez, hogy nagyjából azokat a változásokat tartalmazza, amelyeket a munkáltatók vártak. Ezt támasztja alá a Cafeteria TREND által idén tavasszal készített felmérés, amelyből egyebek mellett az derül ki, hogy a munkáltatók elsősorban az étkezés, a gyermekek iskoláztatása, az egészségmegőrzés és a nyugdíj-megtakarítások után szeretnének kevesebbet adózni, ugyanakkor egyértelműbb szabályozást tartanának szükségesnek például az étkezési utalványokkal kapcsolatban. Míg idén sok kérdőjel volt a szabályozásban, úgy tűnik, a 2011-es javaslat sokkal világosabban fogalmaz és az adócsökkentés is megvalósulni látszik - jelentette ki Fata László.

Mi lesz a kedvenc elemekkel?

A dolgozók nagy részét érintő béren kívüli juttatások, így az üdülési csekk, a meleg étkeztetési utalvány, az önkéntes pénztári hozzájárulás, az internet használat a kedvezményezett juttatások körébe fog tartozni. Ezekre a juttatásokra az eddigi 25 százalékos adóteher helyett a törvényjavaslat szerint 16 százalék adóteher kiszabása várható, melyet a juttatás értékének 1,19-szerese után kell megállapítani, vagyis az adó mértéke 19,04 százalékra csökken. Az ide tartozó juttatások után a munkáltatónak már nem kell egyéb járulékot fizetnie.

Ennek alapján tehát kedvezményes adót kell fizetni a hideg- és meleg étkezési utalványok után havonta 18000 forintig, az üdülési csekk után éves szinten a minimálbér értékéig (ez a juttatás adható a munkavállaló közeli hozzátartozója számára is), az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés után havonta a minimálbér 50 százalékáig, egészségpénztári befizetés után havonta a minimálbér 30 százalékáig, a helyi bérlet után a bérlet értékéig, az iskolakezdési támogatás után gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig, valamint az internet használat után havi 5000 forint értékig - ismertette Fata László.

Új juttatások a rendszerben

A szakértő két új cafeteria-elemre hívta fel a figyelmet. Az egyik az úgynevezett megújulási kártya, amelyről annyit lehet tudni, hogy egy készpénz-helyettesítő fizetőeszköz, a munkáltató pedig évi 300 ezer forintig kedvezményes adózással utalhat rá. A tervek szerint pihenésre, rekreációra, vendéglátásra lehet használni az ide érkező pénzeket - mondta Fata László, hozzátéve, hogy ez az elem egyelőre még képlékeny, hiszen jogszabályi háttere is kialakítás alatt van.

A másik új elem már idén augusztusban bekerült a rendszerbe, ez a sporteseményre szóló belépő, bérlet, amely évente 50 ezer forintig adható pillanatnyilag adómentesen, és úgy látszik, hogy a törvényjavaslat nem változtat ezen a helyzeten. A szakértő szerint ezzel kapcsolatban is több kérdés merül fel a munkáltatókban főleg a megvalósítással kapcsolatban. Emellett célszerű megvizsgálni az alkalmazás előtt, hogy mennyire egyezik a juttatási elem a munkavállalók igényeivel.

Kell-e mindenkinek cafeteria?

Fata László ugyanakkor arra a lényeges szempontra is felhívta a figyelmet, hogy csak akkor érdemes a dolgozói választásra épülő cafeteria-rendszert bevezetni, fenntartani, ha a keretösszeget havi 20 ezer forint felett tudjuk biztosítani. Ennél kisebb juttatási összeggel érdemes egységesen, kötött juttatási formákban kiadni a béren kívüli juttatásokat, hiszen a többlet adminisztrációt igénylő dolgozói választás is egységes eredményre vezetne.