Kihívások a bérügyvitel területén 2019-ben

Hogy látja, bérügyviteli oldalról nézve milyen kedvező változások léptek életbe az idei évtől?

Mindenképpen üdvözítő, hogy tovább erősödnek az elektronikus és automatizált folyamatok a hatóságok oldalán, és hogy van törekvés az adminisztrációs terhek csökkentésére. Pozitív változásként éli meg a szakma többek között, hogy idéntől nem szükséges a biztosítotti bejelentések során a végzettségről-, szakképzettségről adatot szolgáltatni az adóhatóságnak-, a havi munkaügyi jelentést elegendő idéntől negyedévente prezentálni, mint ahogy az is pozitív, hogy a különböző foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmények igénybe vételéhez szükséges igazolások is automatikusan-, elektronikus formában érkeznek. Jóllehet, hogy utóbbi esetén az elektronikus formában továbbított igazolások cégkapus kezelése még nem forrt ki teljesen a gyakorlatban, de alapvetően ez is könnyíthet majd hosszú távon az ügyviteli területen dolgozók életén.

Milyen szakmai kérdések-, nehézségek foglalkoztatják leginkább napjaink bérügyviteli szakembereit?

Az elmúlt közel három hónap az utóbbi évek legimpulzívabb időszaka volt a bérügyvitel területén, amelynek oka természetesen a jogszabályok változására-, és az azokból fakadó gyakorlati kérdések számosságára vezethető vissza. Bár a legjelentősebb jogszabályváltozásokat már elfogadták 2018. nyarán illetve őszén, a munkáltatók reakciójában mégis a kivárás volt jellemző. Meglátásunk szerint alapvetően három fő téma foglalkoztatta leginkább a munkáltatókat. A cafeteria juttatásokat érintő változások terén főként az idéntől jogviszonyból származó jövedelemként adózó juttatások elszámolása okozott sok fejtörést, de e mellett a Munka Törvényköve szerint foglalkoztatott nyugdíjasokat érintő, valamint az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény kapcsán felmerülő-, azon belül is az egyes kedvezmények igénybe vételével kapcsolatos gyakorlati kérdések.

Említette a nyugdíjas foglalkoztatottakat, ahol egyébként kedvező változás lépett életbe idéntől munkáltatói oldalról is, mi okozza esetükben a fejtörést?

A kérdés teljesen jogos, hiszen jelentősen egyszerűsödött az érintett kör egyéni közteherfizetése illetve az utánuk fizetendő-, pontosabban nem fizetendő közterhek kezelése. A fejtörést ügyviteli oldalról olyan helyzet okozhat például, ha egy már állományban lévő kolléga megigényli nyugdíját és erről elfelejti tájékoztatni munkáltatóját. Ez egy tavaly nyáron elfogadott jogszabály-változásnak köszönhetően meg tud történni, hiszen ettől az időponttól nem szükséges már a munkaviszony megszüntetése a nyugdíj igényléséhez. Tekintettel arra, hogy erről a munkáltató nem szerez tudomást, adott esetben hónapokig-, extrém esetben évekig az általános közteherfizetés mellett történik a közterhek megállapítása, a munkabér elszámolása illetőleg az ilyenkor szükséges biztosítotti bejelentés is határidőn túl tud csak megtörténni. Ugyanilyen helyzet egyébként akkor is előállhat, amikor a munkáltatónak tudomása van arról, hogy egy kolléga nyugdíjat igényel, de mire hitelt érdemlően meggyőződik a nyugdíjas státuszról (pl. birtokába kerül az azt megállapító határozat), addigra szintén mindkét fenti probléma előállhat, amit utólagosan lehetséges csak korrigálni.

Hogyan alkalmazkodnak a megváltozott szabályokhoz a munkáltatók?

Juttatási oldalról közelítve meglátásunk szerint a többség egyszerűsítette ezen rendszereit, de sok esetben tapasztaltuk a természetben nyújtott juttatások terén, hogy a munkabérként adózó természetbeni juttatások közterheit a munkáltatók részben vagy egészben átvállalták. Ügyviteli folyamatok oldaláról pedig azt tapasztaltuk, hogy jelentős mértékben támaszkodtak szakmai véleményünkre egy-egy döntési helyzetben partnereink, tekintettel arra, hogy szolgáltatóként jelentős szaktudásunk van, és mindemellett kapcsolati tőkénkből adódóan jelentős rálátásunk van a régió munkáltatóinak legjobb gyakorlataira. Több kérdésben van még bizonytalanság, de alapvetően a nehezén már túl van a szakma.

Milyen megoldásokkal lehet a felmerülő nehézségeket megoldani?

Azt gondolom, hogy egy komoly szakembergárdával és nagyobb ügyfélkörrel rendelkező szolgáltató minden helyzetben tud megoldást kínálni a felmerülő kérdésekre. Nem titok, nekünk is okoztak fejtörést a jogszabály változásokból adódó gyakorlati kérdések, de olyan szintű közös belső gondolkodásban vagyunk folyamatosan, amely lehetővé teszi, hogy mire a kérdés megfogalmazódik egy partnerünknél, már válasszal-, adott esetben alternatív megoldásokkal tudunk szolgálni.
Szóval a felmerülő nehézségeket úgy lehet leghatékonyabban megoldani véleményem szerint, ha olyan személyek foglalkoznak a bérügyviteli folyamatokkal, akik képesek elmélyülni-, azonosulni egy-egy szakmai problémával vagy szakmai kérdés súlyával. Ennek két iránya lehet, vagy belső személyzet biztosítja ezt a fajta működést, ami valljuk be általában kisebb apparátussal-, és talán szűkebb szakmai látókörrel bír, vagy rábízza e tevékenységét egy külső szolgáltatóra, aki profiljának köszönhetően rövid időn belül megoldási alternatívákat tud kínálni egy-egy jogszabályváltozás okozta kérdéses helyzet kapcsán. Magam részéről utóbbit hatékonyabbnak tartom és kevésbé érzem kockázatosnak.

Miben látja a bérügyviteli szolgáltatások jövőjét?

Úgy gondolom, hogy mint minden területen, így e téren is a digitalizáció és az önkiszolgáló típusú ügyvitel egyre nagyobb teret fog hódítani. Előbbieken túl a jövőben még nagyobb szerepe lesz a kifinomult-, teljes mértékben személyre szabott szolgáltatások kialakításának. Többek között a feszített munkaerő piac miatt is egyre élesebben előtérbe kerül, hogy a munkáltatók saját profiljukban szeretnének a leghatékonyabbak lenni. A Pannonjob ehhez olyan magas szakmai színvonalú, ügyfélközpontú szolgáltatással tud hozzájárulni, melynek során folyamatosan tájékoztatjuk megbízóinkat az ügyvitel- és adott esetben a juttatások terén alkalmazható legjobb megoldásokról, melyek igénybe vételével partnereink jelentős előnyökhöz jutnak.
Bérszámfejtési szolgáltatásunkat kiegészítettük tanácsadási szolgáltatásunkkal, melynek során ügyfeleink rendelkezésére állunk az őket érintő szakmai kérdésekben is.

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.