Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 9 éve

Kritikusan reagáltak a munkáltatók az OÉT megszűnésének hírére

Az OÉT mindhárom titkárának átadták a felmentést

Pásztóy András az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) egyik titkára pénteken koradélután kör-emailben értesítette a szakszervezetek vezetőit, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-irányítási főosztályának vezetője az OÉT mindhárom titkárának átadta a felmentését azzal, hogy az OÉT megszűnik. Tájékoztatása szerint a felmentés 2011 július 30-tól hatályos, a felmentési idő kezdete 2011 május 30. A titkár közölte, hogy az új fejleménytől függetlenül ellátja a feladatait, ezért bárki fordulhat hozzá segítségért.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken jelentette be, hogy a kormány újjászervezi az érdekegyeztetés rendszerét és létrehozza a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT), amely egyesít majd az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF). Az NGTT tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom - vagyis a nagycsaládosok civil szervezetei, a környezetvédők, az oktatási és a kapcsolódó feladatokat ellátó civil szervezetek, az ifjúság, sport, kultúra témakörével foglalkozó civil szervezetek, az egészségügyi és szociális feladatokat ellátó civil szervezetek, valamint a nyugdíjasok civil szervezetei - és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői lesznek.

A minisztérium szerint az OÉT "nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve", a GSZT és a GEF pedig bár szélesebb kérdéskörökben, ám széles felhatalmazás nélkül működik. A jelenlegi "elavult" érdekegyeztetést a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács létrejöttével a kormány szerint hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új rendszer váltja fel.

A munkáltatók kritikusan ítélik meg a változást

A munkaadók kritikusan ítélték meg az új érdekegyeztető rendszer kialakítására vonatkozó kormányzati bejelentést, amelyről velük csak informálisan egyeztettek. A kamara viszont régóta szorgalmazta a hazai érdekegyeztetés átalakítását, és elnöke szerint új érdekegyeztetési rendszer eredményesebben, hatékonyabban működhet majd.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek leszögezte, a munka világának húsbavágó kérdéseit 1988 óta tárgyaló Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) érdemi érdekegyeztetés zajlott, ahol önkéntes szerveződésű és egyesületi formában működő szervezetek vettek részt. Az OÉT-ben az érintettek és nem laikusok konzultáltak a bérekről, az adókról és járulékokról, a foglalkoztatásról, tette hozzá. Az OÉT munkájában a kormány is fontos szerepet vállalt, mint az ország egyik legnagyobb munkaadója - hangsúlyozta Dávid Ferenc.

A VOSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az üzleti szféra béreit, foglalkoztatási helyzetét, azaz a versenyképességet érintő ügyek tárgyalásába olyan szervezetek kapcsolódnak be, amelyek mellékszereplőnek számítanak. Dávid Ferenc ide sorolta gazdasági önkormányzatként működő Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is, amely jövőre kötelezővé válhat, azaz az önkéntes szerveződés kritériumának nem felel meg. Megjegyezte azt is, hogy az Európában bevált tripartit rendszerben a kamarának nincs helye, s ez a megállapítás akkor is helytálló, ha Ausztriában, ahol erősen korporativ rendszer működik, a kamarák részt vesznek az érdekegyeztetési folyamatban. "Ausztria nem Magyarország, ráadásul Európa negyedik leggazdagabb országa, s ezért is nehezen vehető át az osztrák modell" - fogalmazott a VOSZ főtitkára. Jó lett volna megbeszélni az NGM-el az érdekegyeztetési folyamat átalakítását, az informális találkozók ugyanis erre nem alkalmasak - közölte Dávid Ferenc.

A nagy szervezetek általában alacsonyabb hatékonysággal végzik tevékenységüket, mint a kisebbek - reagált Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke. Zs. Szőke Zoltán, mint az egyik munkaadói szervezet vezetője elmondta: véleménye az, hogy az OÉT-ben 23 éven keresztül a legkülönbözőbb ügyekben folyt egyeztetés, amelyet általában hatékonynak ítélt a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány szempontjából is. Az Áfeosz elnöke úgy ítélte meg, hogy az OÉT működtetésével elkerülhetők volnának az olyan konfliktusok, amelyek miatt a munkavállalók az utcára vonulnak és tiltakoznak, esetleg sztrájkolnak, példaként említette a rendvédelmi dolgozók tiltakozását. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkaadók lojális partnerei az új kormánynak is, és többször folytattak egyeztetést már számos kérdésben és ezelől a továbbiakban sem térnek ki. Zs. Szőke Zoltán reményét fejezte ki, hogy a kormány az érdekegyeztetés rendszerének átalakítását megfelelő indokokkal támasztja majd alá.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke elmondta, hogy a szövetség testületi álláspontját a konkrét kormányzati javaslat kézhezvétele után alakítják majd ki. Személyes véleményében Szűcs György rámutatott arra, hogy Európában is vannak különböző fórumok, de mindenütt a legfontosabbak közé tartozik a munkavállalókat és munkaadókat tömörítő tripartit rendszer. Az IPOSZ elnöke szerint nem lehet a három szervezet egyesítésével létrejövő egy rendszerben megvalósítani az európai norma szerint működő, hatékony társadalmi párbeszédet és a szociális dialógust.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, a kamara régóta szorgalmazta a hazai érdekegyeztetés átalakítását, úgy, hogy az vegye figyelembe az európai gyakorlatot, hagyományokat is. (Az MKIK nem tagja az OÉT-nek, ugyanakkor Parragh László, soros elnökként vezeti a Gazdasági és Szociális Tanácsot, és az MKIK tagja a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumnak). A jelenlegi érdekegyeztetési mechanizmus nem követi a nyugat-európai gyakorlatot, Európában általában gazdasági és szociális, illetve gazdasági és társadalmi tanácsok működnek egyeztetési szándékkal, konzultatív jelleggel, véleményezési jogkörre - hangsúlyozta Parragh László. Az MKIK elnöke kifejtette: Magyarország az egyetlen tagország az Európai Unióban, ahol az érdekegyeztetés mechanizmusában a szereplők közjogi jogosítványokkal rendelkeznek, például ha megállapodnak a minimálbérben, az kötelező érvényű. A jelenlegi érdekegyeztetési folyamatban lévő szereplők egy része a régi struktúra fenntartásában érdekelt. Az európai gyakorlatnak megfelelő új érdekegyeztetési rendszer eredményesebben, hatékonyabban működhet majd - tette hozzá Parragh László.

A szakszervezetek visszalépésként értékelik az átalakítást

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke az MTI-nek kijelentette: az OÉT több mint húsz éven át volt letéteményese a munkabékének és a társadalmi békének, megszüntetésével a "kormány megalázta a magyar munkavállalókat, akikkel nem hajlandó tárgyalni, huszadrangúak a munkavállalók a kormány számára". A kormány a szakszervezetekkel sem hajlandó egyeztetni, ezzel "a miniszterelnök kockára tette a munkabékét és a társadalmi békét" - mondta az ASZSZ elnöke, aki szerint a lépés ellentétes az általánosan elfogadott európai normákkal is. Borsik János hangsúlyozta: a hat szakszervezeti konföderációnak meg kell tárgyalni a kialakuló helyzetet, és közösen el kell utasítaniuk az érdekegyeztetés átalakítását.

Az elnök szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács nem lesz képes átvenni az OÉT funkcióit, és az új testület működésképtelen lesz. Azt a minisztériumi véleményt, hogy az OÉT "nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képvisel" Borsik János "rosszindulatú, szakmaiatlan, megalapozatlan, hazug" állításnak nevezte. "A döntés következményeiért kizárólag a kormányt terheli a felelősség", a munkabéke eltűnése tüntetéseket, sztrájkokat hozhat magával, s társadalmi méretű konfliktusok is kialakulhatnak.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke az MTI-nek hangsúlyozta: az eddig ismert részletekből az látszik, hogy "a kormány nem kíván a munka világával külön tárgyalásokat folytatni". A LIGA elnöke szerint a kormány "összekeveri a szezont a fazonnal", a munka világának Európában mindenhol külön érdekegyeztető fórumai vannak, az, hogy Magyarországon ez megszűnik, "nagyon súlyos helyzetet állít elő". Hangsúlyozta, beláthatatlan következményei lesznek, ha a munka világával, vagyis az "ország termelő műhelyével" történő egyeztetések megszűnnek. Az új szervezet nem pótolja a munka világával történő egyeztetést - vélekedett az elnök.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a kormány hivatalosan nem egyeztetett a szociális partnerekkel a tervezett átalakításokról, miközben az érdekképviseletek még tavaly ősszel elküldték az érdekegyeztetés hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslataikat a kormánynak. A létrejövő új testületről szólva Palkovics Imre pozitív iránynak nevezte, hogy egy széleskörű konzultációs testület jön létre, amely szerinte alkalmas arra, hogy az ország problémáinak megoldásába a társadalom széles rétegeit vonják be. Ugyanakkor hozzáfűzte, a munka világát érintő kérdésekről speciális egyeztetések szükségesek, és nem a konzultáció, hanem a megállapodás céljával zajló egyeztetések jellemzőek Európában. Mint kifejtette, a legtöbb európai országban tripartit - vagyis a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek - részvételével zajló egyeztetések jellemzőek, és ha az Országos Érdekegyeztető Tanács megszűnik, "akkor gyakorlatilag a munka világára koncentráló szociális párbeszéd is (...) meg fog szűnni".

A munkaadók és a munkavállalók persze továbbra is egyeztethetnek, és a jogszabályokkal összhangban megállapodást köthetnek egymással - jegyezte meg Palkovics Imre, de hozzáfűzte, "szomorú", hogy a törvényeket megalkotni, módosítani képes kormány az egyeztetésnek nem lesz része. A tanács konzultációs, véleményező és javaslattevő jogkörével kapcsolatban hangsúlyozta: a tanács tagjainak súlyától, elszántságától függ, hogy Magyarországon - ha nem is hivatalosan, hanem informálisan - kötelező legyen figyelembe venni a tanács javaslatait, ahogyan ez például Franciaországban jellemző. Palkovics Imre a makro szintű megállapodások, valamint a törvényalkotás befolyásolásának lehetősége terén visszalépésnek tekinti a tripartit érdekegyeztetés megszűnését. Ugyanakkor kiemelte, "nem a sebek nyalogatása" kell hogy jellemezze az új testületet, hanem a résztvevőknek a lehető leghatékonyabb érdekérvényesítésen kell dolgozni a tanácsban.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint aggodalomra adhat okot az új egyeztető fórum tagjainak számossága. Az pedig, hogy a kormány az új rendszerben csak közvetítői szerepet szán magának és nem tagként, hanem állandó meghívottként lesz jelen azt erősíti, hogy a kormány inkább látszategyeztetésre készül csak. Pataky Péter ugyan nem talál kivetnivalót a párhuzamos szervezetek összegyúrásában és hangsúlyozta, hogy az egyeztetést bármilyen formában el tudják fogadni, ha az érdemi. Úgy ítélte meg azonban, hogy ez a törekvés a minisztérium elképzeléséből nem derül ki. Az elnök szerint a megváltozott keretek között is lehetne érdemi munkát végezni. "A lényeg az, hogy olyan munka folyjon, amellyel az ország és a nemzet számára a legjobb megoldásokat választjuk, mert ma már látszik, hogy erre a kétharmad kevés" - hangsúlyozta. Azt, hogy valódi párbeszéd folyik-e majd az új tanácsban, vagy inkább a "nemzeti konzultációnak nevezett üres forma" ismétlődik újra, a belső szabályok döntik majd el - tette hozzá.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint az érdekegyeztetés ismertetett átalakításának egyetlen célja van: az OÉT megszüntetése. GSZT nincs is már, hiszen költségvetését az idén elvonták - tette hozzá. Azt pedig, hogy a kormány az OÉT-et egy szűk társadalmi réteg képviseletének nevezze, Varga László szerint a kormány hozzá nem értő, cinikus hozzáállását bizonyítja.

MTVSZ: ügyelni kell a részletekre

Az érdekegyeztetés új rendszerének kialakításakor ügyelni kell a részletekre, de szükség van az érdekegyeztetés új komplex rendszerének kialakítására - vélekedett Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) ügyvezető elnöke pénteken az MTI érdeklődésére válaszolva. Az új rendszer kialakítása támogatható, ám az új rendszer működési minőségéről a részletszabályok alkalmazása dönt majd, tette hozzá. A természetvédő szervezet vezető tisztségviselője arról beszélt, hogy a jelenleg érvényben lévő alkotmány rögzíti a társadalmi szervezetekkel való egyeztetést, ám az új alaptörvényben ez a kitétel nincs benne, ami az MTVSZ szerint aggályos volt. Ezért a mostani új érdekegyeztetési rendszer kialakítása pozitív üzenetként fogható fel - jelezte az ügyvezető elnök.

Farkas István rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a most megszűnő testületeknek voltak speciális jogkörei is, amelyeket esetleg a továbbiakban is szükséges volna megtartani. Az MTVSZ-nél úgy vélekedtek, hogy a civil szervezetek képviseletét választás útján és nem kinevezéssel kell a jövőben megoldani a megalakítandó új érdekvédelmi szervezetben. Hangsúlyozta az ügyvezető elnök azt is, hogy a már működő ágazati, illetve más érdekegyeztető fórumok működését továbbra is biztosítani kell és erre példaként említette az Országos Környezetvédelmi Tanácsot.
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
„A belső ügyfelek ugyanolyan fontosak, mint a külsők” - szervezetfejlesztés az Uniqánál

Az elmúlt három évben az Uniqa magyarországi vállalata jelentős struktúraváltáson ment át, a szervezeti kultúraváltás pedig jelenleg is zajlik.... Teljes cikk

Merre tovább a home office mézeshetei után?

Álljunk meg 10 percre és gondoljuk végig, hol vannak most a csapatok és mit tehetnek a vezetők? Milyen veszély vár rájuk és hogyan adhatnak, kaphatnak... Teljes cikk

Varázserőt ad a dolgozónak, ha hasznosnak érzi munkáját

Ha látjuk értelmét a munkánknak, akkor hasznosnak érezzük magunkat és nagy valószínűséggel elhivatottan dolgozunk. Egy vezetőnek ezért az összes... Teljes cikk