Pukkan az AI-lufi, jön a józanodás: mégis szükség lesz emberekre a munkahelyen?

Miután az OpenAI 2022 végén bemutatta a ChatGPT-t, az emberiség az AI-forradalom lázába került: vezető techcégek és befektetők világszerte milliárdokat fektettek a mesterséges intelligenciába, az új technológiát pedig sokan a tűz vagy az internet jelentőségéhez hasonlították. Az elmúlt időszakban azonban a kezdeti eufória alábbhagyott: az AI-t ma már nemcsak a lehetőségek, hanem a problémák is jellemzik – a közösségi médiát elárasztó gyenge minőségű tartalmaktól és az oktatásban tapasztalható „metakognitív lustaságig”. (A diákok egyre kevésbé használják saját gondolkodási, elemző és problémamegoldó képességeiket.)

Bár a technológia képes valódi eredményekre és hasznos alkalmazásokra, mindezt hatalmas energiaigény, szerzői jogi visszaélések és ellentmondásos társadalmi hatások kísérik. Az AI tehát még nem tűz és nem elektromosság – inkább egy olyan erő, amelyet még meg kell tanulnunk felelősen kezelni.

A „szuperintelligencia” ugyanis egyelőre sehol sincs, és a tömeges szellemi munkanélküliség sem következett be. Sőt, azok a cégek, amelyek gyors megtérülésben bízva mesterséges intelligenciával próbálták kiváltani dolgozóikat, többnyire ráfizettek - mutat rá a Válasz Online cikke. 

• A Klarna svéd fizetési szolgáltató például 700 ügyfélszolgálatost váltott volna ki AI-rendszerrel, de a hibák és panaszok miatt végül vissza kellett hívniuk őket – már aki hajlandó volt visszatérni.
• A McDonald’s mesterséges intelligenciával működő drive-thru rendszere a rendelések felét félreértette, így a lánc leállította a projektet.
• A kaliforniai iTutorGroup tanárértékelő algoritmusai téves eredményeket adtak, ezért ismét emberi döntéshozók vették át a feladatot.
• A CNET technológiai magazin AI-cikkíró projektje hibás és plágiumgyanús tartalmakat gyártott, így végül hús-vér szerkesztők vették vissza az irányítást.
• Az MIT augusztusi jelentése szerint a vállalati generatív AI-projektek 95 százaléka megbukik, az IBM pedig hasonló arányt mutatott ki.
• Az amerikai statisztikai hivatal adatai alapján 2025 nyarára a nagyvállalatok körében már csökken az AI-eszközök használata.
• A Harvard Business Review szeptemberben a workslop kifejezéssel írta le a legújabb mellékhatást: amikor a dolgozók elegánsan megfogalmazott, de tartalmilag üres jelentésekkel és prezentációkkal árasztják el egymást – azaz az AI nem hatékonyabbá, hanem zajosabbá teszi a munkát.

A programozók esete különösen beszédes. Bár az olyan segédeszközök, mint a GitHub Copilot vagy a Claude Code, képesek gyorsítani a kódolás folyamatát, tömeges elbocsátásoknak nincs nyoma. A fejlesztők 80 százaléka használ valamilyen AI-eszközt, de csupán 6 százalékuk tartja veszélyben az állását. Ahogy az NVIDIA vezetője, Jensen Huang 2024-ben tévesen jósolta: az AI nem váltotta ki a programozókat – legfeljebb a rutinmunkát gyorsítja. A valódi szoftverfejlesztés, a tervezés és a problémamegoldás továbbra is tapasztalt embereket igényel. És ez sok más szellemi munkára is igaz: az AI feladatokat automatizál, nem munkaköröket – legfeljebb ott, ahol a minőség másodlagos, mint a fordítás, a marketingszövegírás vagy az irodai asszisztencia esetében.

Egyre többen vélik úgy, hogy a nagy nyelvi modellek elérték fejlődésük határát, és a további bővítés már nem hoz valódi minőségi ugrást – legfeljebb finomhangolást. Az „emberfeletti AI” helyett ma inkább a megtorpanásról beszél a szakma.

Bár a technológia jól működik egyszerű feladatoknál, üzleti folyamatokra megbízhatatlan, a hibák és hallucinációk miatt.

A fejlettebb AI-modellek használata egyre költségesebb: az OpenAI és más AI-cégek hatalmas veszteségeket termelnek, miközben az ügyfelek fizetési hajlandósága alacsony, az AI-bevételek messze elmaradnak a befektetett összegektől. Bár az LLM-eszközök itt maradnak, a hit a korlátlan intelligencia- és gazdasági növekedés iránt megingott.

Hogyan fog tíz év múlva működni a cég, ha kirúgják a fiatalokat? – kiakadt a vezető

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik