Lényegesen korlátozták a rendvédelmi dolgozók szakszervezeti jogait
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) a hatálya alá tartozókra vonatkozólag a Munka törvénykönyvében foglalt szabályoknál lényegesen szigorúbb szabályokat állított fel. Korlátozott a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való joguk, a véleménynyilvánítási szabadságuk, a gyülekezési joguk, valamint az egyesülési joguk. Próbaidejük akár 12 hónap is lehet.
Lényegesen korlátozták a szakszervezeti jogokat
A Hszt. 2012. január 1. napjával hatályba lépett módosítása további korlátozásokat vezetett be. Megszüntette a szakszervezeti tisztségviselők függetlenítését, a fel nem használt munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltását, a továbbképzésre igényelhető rendkívüli szabadság intézményét, a munkáltatói tagdíjlevonást és a munkáltató elhelyezési kötelezettségét. Ezen túlmenően a munkajogi védelem köre is módosult. Ezek a változások a szakszervezetek működésére kifejezetten kedvezőtlenül hatottak. A Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) létrehozásával pedig a jogalkotó egy kötelező tagságon alapuló szakmai, érdekvédelmi köztestületet hozott létre, mely feladatai alapján a szakszervezetekkel konkurál. Ez egyebekben nemzetközi jogba is ütközik, hiszen az egyes államok sem közvetlenül, sem közvetve nem korlátozhatják a szervezkedés szabadságát. Ezen túlmenően az állomány tagjainak illetménye reálértékben évek óta csökken, szolgálati nyugdíjukat pedig megszüntették.
Folytatódik az egyéni és a kollektív jogok erodálódása
Jelenleg egyeztetés alatt van a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény tervezete, mely további korlátozásokat vezet be. A javaslatot megszűnő illetménypótlékok, illetménykiegészítések jellemezik, mely ugyanakkor jelentős munkatöbblettel párosul. A javaslat a túlszolgálat (túlmunka) idejét 360 órában határozza meg, szemben a Munka törvénykönyve rendelkezései alapján elrendelhető 250 órával, rendkívüli esetekben azonban ez a korlátozás sem érvényesül. Az elrendelt túlszolgálat egy részéért ellentételezés sem jár, más részéért pedig szabadidőt kell biztosítani. A szabadság vonatkozásában pedig akképpen rendelkezik, hogy ugyan a ki nem adott szabadság nem évül el, ám azt az elévülési idő leteltét követően nem lehet felhasználni. A változások ugyanakkor nem párosulnak a biztos életpálya megteremtésére való kormányzati törekvéssel. Utóbbira példa az is, hogy a tervezetbe sem az új lakáshitel, sem pedig a biztosítási konstrukció nem került végül bele. Végezetül a jogalkotó a 2012. január 1. napján felállított MRK vonatkozásában a szakszervezeti tisztségviselői státuszt összeférhetetlenségi okként nevezte meg.
Elfogadhatatlan a szabályozás iránya
A 2012. január 1. napjával hatályba lépő szabályok a kollektív jogokat lényegesen korlátozták, a szakszervezetek működését pedig több módon ellehetetlenítették. Egyrészt konkrét jogosultságokat vettek el a szakszervezetektől, másrészt pedig az érdekképviseleti, participációs, jogszabály kezdeményezési, valamint képviseleti funkciókkal felruházott MRK felállításával a szervezkedés szabadságát is akadályozzák. A jelenlegi törvénymódosítás tervezet azonban ezen is túlmegy, amikor az MRK tisztségviselői köréből a szakszervezeti tisztségviselőket kizárja. Ezek a változások szembe mennek a partnerségen alapuló érdekegyeztetés rendszerével. A LIGA nem ért egyet a szakmai karok felállításának szükségességével, azt pedig teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy ezen karok működtetéséből a szakszervezeteket kizárják.
Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő
- 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
“Szívügyem, hogy a csapaton belül mindenki ki tudjon teljesedni a szakmájában” - mondja Gyarmati Katalin, a kecskeméti Nissin Foods Kft. HR... Teljes cikk
A KSH adatai szerint tavaly 41 300 magyar vándorolt külföldre, és 2020 óta folyamatos a növekedés. Sokakat vonz a magyarországinál magasabb fizetés... Teljes cikk
Hatalmas lehetőségeket látnak a HR vezetők abban, hogy a készségeknek nagyobb szerep jusson a HR-ben. Az átfogó készségalapú stratégia... Teljes cikk
- Akik nyugdíj mellett is dolgoznak: brutális különbségek az EU-ban 1 hónapja
- Elhunyt a "vasutas", aki országos sztrájkokkal írta be nevét a történelembe 1 hónapja
- Mire vágynak a magyar anyák? - országos kutatás készült 2 hónapja
- Bölcsődei HR-vita: a pedagógusigazolvány kevés lesz? 3 hónapja
- "Meddig lehet ezt tűrni?" - Közös figyelemfelkeltő demonstrációba kezdhetnek a közlekedésben dolgozók 3 hónapja
- Félmilliárd forintos uniós támogatásból kapnak képzéseket az érdekképviseleti tagok 4 hónapja
- A melós, avagy az akciófilmes dolgozó ember 4 hónapja
- MEOSZ: a fogyatékossággal élő gyereket nevelő nők is részesüljenek szja-mentességben! 4 hónapja
- Sztrájkot helyeztek kilátásba a budapesti repülőtéri dolgozók 4 hónapja
- Így fest a nők helyzete a munka világában 2025-ben 4 hónapja
- "250-300 ezer forintból lehetetlen megélni" - sztrájkra készülnek a közszolgálati dolgozók 4 hónapja