Magasabbak a bérek az országos ajánlásnál
Csak egyszer fordult elő, 1999-ben, hogy a bruttó béremelés javasolt felső határánál alacsonyabb bérkifizetést regisztrált az év végén országos átlagban a Központi Statisztikai Hivatal, amióta bérszabályozás helyett az országos érdekegyeztető fórum ajánlásai befolyásolják az országos bérek alakulását a versenyszférában.
Az ajánlások 1992-től 1997-ig egy konkrét értékre vonatkoztak. Ehhez képest a tény 1992-ben 3,6 százalékponttal, 1993-ban 7,1 százalékponttal, 1994-ban 5,4 százalékponttal volt magasabb. 1995-ben nem tudtak megegyezni a kölcsönösen elfogadható bérajánlásról, 1996-ban a tény 4,7 százalékponttal volt magasabb, 1997-ben 4,3 százalékkal.
A fórum ezt követően már alsó, középső, felső értéket, vagy sávot jelölt meg. Az 1998-ban ajánlott felső értékhez képest 2,5 százalékponttal volt több a tény, a középértékhez viszonyítva pedig 4,25 százalékponttal. Az 1999-ben ajánlott béremelési mérték felső határához képest 0,2 százalékponttal maradt el a tény, de a középértékéhez képest már 1,2 százakkal több volt. A 2000-ben elfogadott ajánláshoz képest ez a többlet 3,2 illetve 4,4 százalékpontot jelentett, a 2001-ben elfogadotthoz képest 3,8 illetve 5,3 százalékpontot, a 2002-ben elfogadotthoz viszonyítva 2,8 illetve 3,5 százalékpontot. A 2003-ra szóló megállapodás nem a bruttó bérre, hanem a reálbérre vonatkozott. Akkor a fórum azt javasolta a versenyszférának, hogy olyan bruttó béremelést valósítson meg, amely 4,5 százalékos reálbéremelést garantál. Akkor ezt az ajánlást 2,8 százalékponttal teljesítette túl a versenyszféra reálbérben.
A 2004-re kötött egyezség felső értékéhez képest a tény 1,2 százalékpontos, a középértékéhez viszonyítva 1,8 százalékpontos többletet jelentett. A 2005-re elfogadott ajánlás egy konkrét értékre vonatkozott, a tény ennél 0,9 százalékponttal volt több. A 2006-ra elfogadott sávos ajánlás felső értékéhez képest a tény 4,3 százalékponttal, a középértékhez képest 4,8 százalékponttal volt több. A 2007-re vonatkozó ugyancsak sávos ajánlás felső értékénél a tény a számítások szerint körülbelül 2 százalékponttal lesz több, a középértéknél körülbelül 2,75 százalékponttal.
Ezek a bruttó béremelések a versenyszférában reálértékben igen eltérő eredményeket jelentettek. Így 1992-ben és 1993-ban még mínuszban volt a reálbér 0,2 százalékkal és 1,4 százalékkal, aztán 1994-ben plusz 5,9 százalékot ért el, majd 1995-ben mínusz 10,4 százalékot, 1996-ban is mínuszban 3,4 százalékot.
Ezt már minden évben reálbéremelés követte, 1997-ben 4,7 százalékos, 1998-ban 3,7 százalékos, 1999-ben 1,4 százalékos, 2000-ben 2,1 százalékos, 2001-ben 5,3 százalékos, 2002-ben 10,2 százalékos, 2003-ban 7,3 százalékos, 2004-ben 1,1 százalékos, 2005-ben 4,6 százalékos, 2006-ban 4,4 százalékos. A reálbér 2007-ben valószínűleg ismét mínuszban lesz 3-4 százalékkal.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Hiába a gazdasági bizonytalanság, a bérek emelkedése töretlen: már három magyarországi ágazatban is egymillió forint felett van a bruttó... Teljes cikk
A kkv-k egyik legkritikusabb területe a pénzügyi-számviteli nyilvántartás – és mégis, a cégek többsége egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ha... Teljes cikk
A munkabér kifizetésének szabályait a Munka Törvénykönyve (Mt.) és kapcsolódó jogszabályok pontosan meghatározzák, mégis gyakran merülnek fel... Teljes cikk