Márciusban a kormány elé kerül a pénzügyi tudatosság stratégia első cselekvési terve

A kormány által tavaly elfogadott stratégia kiemelt célja a pénzügyi tudatosság fejlesztésének nemzeti alaptantervbe illesztése, a fogyasztók tudatossá tétele a pénzügyekben, többek között a hitelfelvétel, öngondoskodás terén - ismertette Hornung Ágnes. Hozzátette, újdonság, hogy a stratégia hét évre szól ugyan, ám 2 éves cselekvési tervekre bontják. Az eredményeket rendszeresen mérik, és annak alapján határozzák meg a következő lépéseket.

Kitért arra is, hogy a stratégia összefogás eredményeként született meg, a szaktárca koordinátori szerepet tölt be. Felállítottak egy munkacsoportot is, amely már megkezdte működését, folyamatosan fejleszti és figyelemmel kíséri a stratégiát. Elemeiről elmondta: szeretnék elérni, hogy mindenki számára elérhető legyen a bankszámla, felhívni a figyelmet a megfontolt hitelfelvételre és az öngondoskodásra, valamint a stratégia fontos része a készpénzhasználat csökkentése is.

Az államtitkár bejelentette, hogy a Pénz7 program keretében elindítják a készpénzmentes iskola pilot projektet, amelyet a Deloitte-tal, a Mastercarddal és a Pénziránytű Alapítvánnyal együtt dolgoztak ki.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára elmondta, idén 1200 iskola vállalta, hogy részt vesz a programban, ami több mint 200 ezer diákot érint, mintegy 350 tanár működik közre, és több mint 450 külső támogató segíti a diákokat abban, hogy eligazodjanak a pénzügyi világban, megismerkedhessenek olyan jelenségekkel, mint például a bitcoin-láz. A nemzeti alaptantervben fokozottan fogják megjeleníteni a pénzügyi világ eseményeit - mondta az államtitkár.

Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, a pénzügyi és vállalkozói héten arra is szeretnék felkészíteni a diákokat, hogy az iskola befejezése után világosan lássák, nemcsak bérből és fizetésből lehet élni, hanem - nagyobb kockázattal és nagyobb eredménnyel - vállalkozásból is. Ha azonban az ehhez szükséges speciális tudás nincs meg, az a vállalkozás bukásához vezethet.

Ezzel kapcsolatban ismertette, hogy 2016-ban 118 ezer új vállalkozás jött létre, 110 ezer szűnt meg, és 50 ezer ment csődbe. A bukás oka a legtöbb esetben a pénzügyi ismeretek hiánya volt, 30 százalékban a jogi ismeretek hiánya, a másik két okban a piaci és a vezetési ismeretek hiányát jelölte meg. Hangsúlyozta, csak a vállalkozások 10-15 százaléka megy csődbe elkerülhetetlen külső tényezők miatt, 85 százalék saját tudásának, felkészültségének hiányosságai miatt jut erre a sorsra.

A Pénz7-et a 2017/2018-as tanévben már negyedszer rendezik meg, középpontjában a "hitelekről okosan", valamint az "üzleti ötlet és együttműködés" témák állnak. A program iskolai eseményei március 5. és 9. között zajlanak. A diákok együttműködést és felelős problémamegoldást is tanulhatnak, akár önkéntes szakemberek segítségével is.

Az idei év újdonsága, hogy az élményalapú ismeretszerzést digitális megoldások is támogatják. Ennek jegyében a középiskolás diákok számára több, a hitelfelvétel témaköréhez kapcsolódó animációs film és e-learning tananyag is készült. A pedagógusok felkészülését a hagyományos tanári útmutatók és óratervek mellett webináriumok (webes szakmai előadások) és ugyancsak e-learning tananyag segíti.

Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, 2015 óta megkétszereződött a programsorozat résztvevőinek száma. Az alapítvány tankönyveiből 120 ezer - 60 ezer általános és 60 ezer középiskolás - diák tanul. A Pénz7 eseményeit 2015 óta az European Money Week páneurópai rendezvénysorozat keretében rendezik meg. A Pénz7 program idén is kapcsolódik a Global Money Week eseménysorozathoz, amelyet márciusban 130 országban rendeznek meg.

A Pénz7 projektgazdája az Emmi, szakmai partnerei az NGM, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország Alapítvány.

MTI