Még kevesebbet érnek a fizetések

A külső és a belső pénzügyi egyensúly jelentősen javul - összegzi értékelését a GKI Gazdaságkutató Zrt., melyet az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése alapján készített. Ez azonban a növekedés, az infláció és a munkanélküliség elkerülhetetlenül romló mutatóival jár. A reformok még töredékesek, ellenállásba ütköznek, számos kisebb-nagyobb technikai és politikai hibával terheltek. Az Európai Unióban nem lankad a konjunktúra, a német gazdaság kifejezetten robosztus növekedést produkál. A közép-európai országokban részben erre, részben a belföldi fogyasztás ugrásszerű emelkedésére épülve látványos növekedés-gyorsulás megy végbe. Magyarország a szükségszerű kiigazítás miatt most kimarad ebből, bár az exportképes ágazatok eredményesen kihasználják a konjunktúrát.

A gazdasági növekedés üteme a tavalyihoz képest lassul, de jóval meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés 9 százalék körüli mértékben emelkedik. Az építőipar teljesítménye a tavalyi csökkenés után szerényen, 3 százalékkal nő. Egyes üzleti szolgáltatások (így a belföldi idegenforgalom, a közúti tranzitszállítás, a gazdasági tanácsadás) gyorsan bővülnek, a közszolgáltatások viszont inkább stagnálnak vagy mérséklődnek. A GDP összességében 3,2 százalékkal emelkedik.

Viszik a profitot
Az export 18, az import 15 százalékkal bővül, az áruforgalom hiánya a 2006. évi 2 milliárd euróról 2007-ben 1 milliárd euróra mérséklődik. Ezzel a magyar gazdaság teljes (szolgáltatásokat is tartalmazó) külkereskedelmi mérlege egyensúlyba kerül. A folyó fizetési mérleg hiánya - főleg a külföldi cégek jelentős profitrealizálása miatt - 4,5 milliárd euró körüli lesz. Mivel a nettó EU-támogatások az áthúzódó projektek miatt körülbelül 1,5 milliárd eurót fognak kitenni, a külső finanszírozási igény 3 milliárd euróra, a GDP 3 százaléka alá mérséklődik.

Az infláció csak átmenetileg gyorsult, áprilistól enyhén, szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Az év első nyolc hónapjának átlagos inflációja 8,3 százalék körül lesz, de az utolsó négy hónapban az árak emelkedése már csak átlagosan 4,8 százalékot tesz ki. A nominális bruttó keresetek ugyan a tervezettnél gyorsabban, 7,5 százalékkal emelkednek, de a tervezettnél magasabb, 7 százalékos lesz az infláció is. Az üzleti szféra bérnövekedése 8,5 százalék körül, vagyis az OÉT-megállapodás felső határánál is gyorsabban, a költségvetési szektor bérdinamikája (a második félévben megvalósuló 8%-os béremelés nyomán) 6 százalék körül valószínű.

-4,5 százalékos reálbércsökkenés
Bár a bruttó és a nettó keresetek közötti, az első negyedévben 6,2 százalékos olló az év során jelentősen mérséklődni fog, így is a tervezettnél némileg erőteljesebb, 4,5 százalék körüli reálbércsökkenés várható. A reálbérek mérséklődése a tervezettnél lényegesen szerényebb lesz a közszférában, magasabb viszont az üzleti szektorban. Szeptembertől kezdve a reálbérek már nem lesznek kisebbek az egy évvel korábbi szintnél. A munkaügyi kapcsolatok rendezettségének megkövetelése, a minimálbér duplája utáni járulékfizetés bevezetése, az ellenőrzések fokozása és az egészségügyi ellátás ténylegesen befizetett járulékhoz kötése nyomán szerény, de egyértelmű "fehéredés" indult meg a gazdaságban.

Májusban főleg a gyors bérkiáramlásra hivatkozva maradt el a jegybanki alapkamat csökkentése, erre azonban júniusban már nagy valószínűséggel sor kerül. Az év végére 6-6,5 százalék közötti alapkamat várható. A forint tartósan erős marad, a befektetőket vonzani fogja a még mindig magas kamat. Éves átlagban 250 forint/euró árfolyam valószínű.