Megjelent: 6 éve

Megéri összeházasodni az egymás gyerekeit nevelő élettársaknak? - kiszámoltuk

A változtatásokra azért volt szükség, - írja a blogoló, mert az Eurobarometer felmérése szerint a magyar fiatalok többsége legalább két gyermeket szeretne, de végül átlagosan csak 1,3 gyerek születik meg, ez azonban még a szülők reprodukcióját sem fedezi - írja Siklós Márta és Palicz Marianna a LeitnerLeitner Adózásról érthetően blog oldalán.

Ezért 2015 januárjától bevezették az „Első házasok adókedvezményét”, másodszor pedig tervbe vették a családi kedvezmény összegének megduplázását két gyermek esetén (ez utóbbi 2016-tól sávosan emelkedő mértékben lép hatályba).

Az először házasodóknak járó kedvezmény tulajdonképpen egy 120.000 Ft-os "nászajándékot" jelent, melyet két éven keresztül havi 5.000 Ft-os személyi jövedelemadó kedvezmény formájában tudnak érvényesíteni a friss házasok a boldogító igen kimondása után. A támogatás feltétele, hogy legalább az egyik félnek ez legyen az első házassága. A szóban forgó havi adókedvezményt a házastársak megoszthatják, de dönthetnek úgy is, hogy egyikük a teljes összeget érvényesíti adóalapjának csökkentésére. Természetesen - hasonlóan a családi kedvezmény érvényesítéséhez – ezt is nyilatkozatba kell foglalni.

A kedvezményt a házasságkötéstől számított maximum 24 hónapig lehet igénybe venni. Amennyiben már az első két éven belül gyermekáldásban lesz részük, akkor a szülők a magzat miatt már a családi kedvezményre lesznek jogosultak, és így az "Első házasok adókedvezményét" többé nem érvényesíthetik. Az első gyermek után 62.500 Ft-os adóalap csökkenés jár havonta, amely a levont személyi jövedelemadó előleg 10.000 Ft-os csökkenésével jár, így a család nettó bére ennyivel nő. Amennyiben a szülők ikrek születését várják, akkor a fentieknek megfelelően 2*10.000 Ft-os nettó bérnövekedéssel számolhatnak a 2015-ös szabályok szerint.
S ezzel el is érkeztünk a családi adókedvezményhez, a családtervezés pénzügyi alapjának másik fontos eleméhez.

Egyértelmű, hogy a családi kedvezmény "futamideje" többszöröse az "Első házasok adókedvezményének", s ez szerencsére az összegszerűségére is vonatkozik, mint ahogy fent levezettük, már egy gyermek esetén is a duplája annak. Mivel a törvényalkotók célja a lehetséges második gyermek megszületése, ezért pénzügyileg is erre fektették a hangsúlyt a szabályozás megalkotása során. Két gyermek után tehát gyermekenként nettó 10.000 Ft/hó kedvezményhez juthatnak a családi kedvezményben részesülők, amely összeget 2016-tól 2019-ig fokozatosan megemelnek majd gyermekenként 20.000 Ft/hóra.

2015-ben még nincs változás az igénybe vehető családi adókedvezmény összegét illetően, marad a 10.000 Ft/hó nettó adókedvezmény gyermekenként!

A családi kedvezményre vonatkozó szabályváltozásoknak vannak azonban vesztesei is. Az egymás gyermekeit közösen nevelő élettársak év közben még mindig csak a közös és a saját gyermekek szerint jogosultak családi pótlékra, s ezáltal családi kedvezményre. A nem közös gyermek miatt járó kedvezményt csak év végén, az adóbevallásban oszthatják meg, amennyiben adóalapjuk "elbírja" a levonható kedvezmény összegét, s lemondanak a gyermeküket egyedül nevelők családi pótlékáról.

A házasok több pénzt kapnak?

A következőkben néhány példán keresztül bemutatjuk a házastársak és az élettársak közötti különbséget a családi kedvezmény (CSK) érvényesítésének szempontjából a 2015-ös szabályozás szerint.

Közös gyerekek esetén nincs különbség a házastársi és élettársi viszonyban élő gyermekek után járó családi kedvezmény érvényesítésében:
2 családi pótlékra jogosult közös gyerek → CSK:
havi bruttó 2*62.500 Ft/hó, azaz 20.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelent,
3 családi pótlékra jogosult közös gyerek → CSK:
havi bruttó 3*206.250 Ft/hó, azaz 99.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelent,
1 családi pótlékra jogosult közös gyerek és 1 egyetemista közös gyerek → CSK:
havi bruttó 62.500 Ft/hó, azaz 10.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelent,
1 családi pótlékra jogosult közös gyerek és 2 egyetemista közös gyerek → CSK:
havi bruttó 206.250 Ft/hó, azaz 33.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelent,
2 családi pótlékra jogosult közös gyerek és 1 egyetemista közös gyerek → CSK:
havi bruttó 2*206.250 Ft/hó, azaz 66.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelent.

Más a helyzet, ha a másik fél "hozott" gyermeke, ill. gyermekei is belépnek az élettársi kapcsolatba.

a, Apa 2 gyermekkel + anya 1 gyermekkel

Élettársi kapcsolat esetén az apa a saját gyermekei után 2*62.500 Ft/hó, azaz 20.000 Ft/hó családi kedvezményt érvényesíthet, míg az anya a saját gyermeke után havi 10.000 Ft-ot. Ezáltal a két fél együtt havi 30.000 Ft jövedelemnövekedéssel járul hozzá a közös költségvetéshez, amely egy év alatt összesen 360.000 Ft adókedvezményt jelent. Amennyiben az egyik fél nem tudja érvényesíteni adókedvezményét, év végén az élettárs az adóbevallásában érvényesítheti azt.

Házastársak esetén a 3 gyermek után érvényesíthető családi adókedvezmény 3*206.500 Ft/hó, azaz 99.000 Ft/hó, ami éves szinten 1.188.000 Ft. A különbség jelen esetben 828.000 (!) Ft lesz évente a házasságban élők javára.

b, 2 közös és az anya által 1 "hozott" iskoláskorú gyerek

Az anya a saját gyermekei miatt bruttó 3*206.250 Ft/hó, azaz nettó 99.000 Ft/hó bérnövekedést érhet el, ami éves szinten 1.188.000 Ft kedvezményt jelent. Az apa év közben csak a közös gyermekek után érvényesítheti a családi kedvezményt, ami bruttó 2*62.500 Ft/hó, azaz nettó 20.000 Ft/hó támogatásnak felel meg (240.000 Ft/év). Amennyiben az anya nem tudja érvényesíteni a 3. gyermek utáni adókedvezményt, akkor az élettársa év végén az adóbevallásában maximálisan érvényesítheti azt (számszerűsítve: 1.188.000 – 240.000 = 948.000 Ft-ot).
Ebben nincs különbség az adókedvezmény összegében az élettársi kapcsolatban élőknél és a házasságban élőknél.

c, Mindkét fél 2-2 iskolás korú gyermeket hoz a kapcsolatba

Ebben az esetben mindkettőjüknél havi bruttó 2*62.500 Ft/hó, azaz 20.000 Ft/hó nettó bérnövekedés érhető el, ami háztartási szinten plusz 40.000 Ft/hó jövedelemnövekedést jelent. Év végén (személyi jövedelemadó bevallásakor) a családi kedvezmény fel nem használt részét az élettárs igénybe veheti.

Amennyiben ez a pár házasságban élne, akkor jogosultságot szereznének a 4 gyermek utáni családi kedvezmény igénybevételére, ami 4*206.250 Ft/hó, azaz 132.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelentene a háztartás szintjén. Látható tehát, hogy házastársi kapcsolatban elszámolható 132.000 Ft/hó jelentősen magasabb, mint az élettársi kapcsolatban elszámolható 40.000 Ft/hó. Az eltérés 92.000 Ft/hó azaz 1.104.000 Ft/év (!) a házasságban élők javára.

Mint ahogy a fenti példákból is látszik, a szabályozás meghagyta a házasságban illetve életközösségben élő gyermekek után járó (esetenként igen jelentős) kedvezménybeli különbségeket. Így adózási szempontból biztosan állíthatjuk: megéri összeházasodni.

Adózásról érthetően
  • 2021.04.23Szervezetfejlesztő (OD) Tanácsadó képzés Egyesítettük a Sämling Solution, a FranklinCovey és vendégelőadóink tudását és tapasztalatát, hogy a résztvevők „soft” és „hard” típusú fejlesztések koordinálására és támogatása is képesek legyenek. Mindazoknak akik Belső munkatársként vagy Külső tanácsadóként vezetnek vagy támogatnak szervezetfejlesztési folyamatokat. Részletek Jegyek
  • 2021.04.252 Napos Scrum Master képzés online, élő videokonferenciás Az agilis működés motorja a Scrum Master, aki biztosítja a hatékony csapatmunkát és kezeli az átalakulás során kialakuló feszültségeket, konfliktusokat. Minden iparágban célszerű átállni agilis működésre, nem csak a szoftverfejlesztésben. Képezze ki kollégáit Scrum Masterré. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Mit üzen a Petry-ügy munkaadónak és munkavállalónak?

A magyar kapusedzőt kirúgta a Hertha BSC, mert társadalmi kérdésekben - bevándorlás, szivárványcsaládok - elmondta a véleményét. Ami... Teljes cikk

Miért fontos a munkahely meghatározása a munkaszerződésben?

Dr. Szabó Gergely a Munkajog blogon a munkavégzés helyének szerepét foglalja össze. Nem kötelező ezt belefoglalni a munkaszerződésbe, ám érdemes.... Teljes cikk

A CHN a WBECS-ről jelenti: Munkahely játszmák nélkül

A „tanuló szervezet” és a „fejlődésorientált vállalati kultúra” kifejezések egyre ismertebbek. Vajon hogyan hatnak mindezek az egyénre? Milyen... Teljes cikk