Meglepő fordulat: tévedtünk, miért okoz alvászavart a mobilozás

Nem (csak) a kék fény a bűnös

Sokáig evidenciának tűnt: a kijelzők által kibocsátott kék fény csökkenti a melatonin termelését, ezáltal nehezíti az elalvást. A New York Times-ban megszólaló Lauren E. Hartstein, az Arizonai Egyetem pszichiátria tanszékének adjunktusa szerint azonban a bizonyítékok korántsem ennyire egyértelműek.

A legtöbb korábbi kutatás kis mintán, laboratóriumi körülmények között zajlott, így eredményeik nem mindig tükrözik a valós élethelyzeteket. Bár valóban kimutatták, hogy intenzív kék fény mellett a melatoninszint csökkenhet, nem bizonyított, hogy ez mindig tényleges alvászavart okozna.

Mit mondanak a vizsgálatok?

Mariana Figueiro, a New York-i Icahn School of Medicine kutatója több kísérletben vizsgálta az eszközhasználat hatását:

• 2013-ban egy iPad teljes fényerejű, kétórás használata csak enyhe melatonin-csökkenést mutatott, egyórás használatnál pedig nem volt kimutatható hatás.

• 2014-ben egy kilenc láb (kb. 2,7 méter) távolságból nézett televízió sem befolyásolta a melatoninszintet.

• 2018-as adatok szerint viszont a nagy fényerő jobban elnyomhatja a melatonint, mint az alacsonyabb.

A kutatások arra is rámutatnak, hogy a nappali fénybevitel számít: minél több természetes fény ér minket napközben, annál kevésbé érzékeny az agyunk az esti képernyőfényre.

Az egyéni különbségek is óriásiak. Egy 2019-es vizsgálatban volt, akinek 40-szer annyi fény kellett a melatonin gátlásához, mint a legérzékenyebb résztvevőnek.

Mi okozza akkor az álmatlanságot?

A NYT által idézett szakértők szerint sokkal inkább az számít, mit és hogyan csinálunk a képernyőn.

• Interaktív tevékenységek – videojáték, közösségi média, online vásárlás vagy szerencsejáték – erősen aktiválják az agyat, és kifejezetten rontják az elalvást.

• Közösségi média különösen problémás, mert algoritmusai szándékosan tartanak „bent”, ezzel késleltetve a lefekvést.

• Egy 2024-es, 500 tinédzser fiún végzett kutatás azt találta, hogy akik lefekvés előtt chateltek, játszottak vagy üzengettek, kevesebbet és rosszabbul aludtak, mint azok, akik nem.

• Ugyanakkor a tévézés vagy egy ismert könyv újraolvasása kevésbé árt – a tartalom jellege és az érzelmi bevonódás mértéke a döntő.

Lehet, hogy segít is a kijelző

Nem minden képernyőidő káros. Vannak, akiknél egy könnyed sorozat vagy ismerős film épphogy segít elterelni a negatív gondolatokat és így könnyebben álomba merülni – mondja Aric Prather, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem pszichológusa. A titok: legyen a tartalom kellemes, ismerős és ne túl izgalmas.

Mit vonhatunk le tanulságként?

• Nem bizonyított, hogy a képernyők kék fénye önmagában súlyos alvászavart okozna.

• Sokkal fontosabb, hogyan és milyen tartalommal használjuk a készülékeket lefekvés előtt.

• A napközbeni természetes fény, a fényerő beállítása és az esti nyugodt rutin legalább annyira meghatározó tényező, mint a kijelző fénye.

• Ha valaki jól alszik és kipihenten ébred, nem feltétlenül kell drasztikusan korlátoznia az esti képernyőhasználatot.

A személyes találkozások hiánya hatással van az agyunkra

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik