Melyek a munkahelyi megfigyelés szabályai?

A rendeletek nagy változást hoztak a vállalkozásoknál az adatkezelés és adatfeldolgozás tekintetében. Az adatok kezelésének egyik meghatározó területe a munkahely kamerás megfigyelése is, miután az épületben lévő személyekről készült hang- és képfelvétel is személyes adatnak minősül. Lássuk, melyek a munkahelyi megfigyelés szabályai napjainkban!

Milyen jogalapjai vannak a munkáltatói ellenőrzésnek?

A munkahelyi megfigyelés szabályai elszórtan, több jogszabályban jelennek meg, amelyeket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) foglalt össze, és készített iránymutató ajánlásokkal. A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve kötelezettségként előírja a munkavállaló számára, hogy a munkaidő alatt a munkáltató rendelkezésére kell álljon. Ez idő alatt a rábízott feladatot a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal köteles végeznie.

A munkáltatónak így a törvény lehetővé teszi, hogy a munkavállalót a munkaviszonyával összefüggő magatartásában ellenőrizhesse. Ide tartozik természetesen a személyes adatok kezelése is. Fontos kikötni, hogy csak olyan eseteknél tekinthető az ellenőrzés jogszerűnek, ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő ok miatt feltétlenül szükségszerű.

A megfigyelésre alkalmazott eszközökkel kapcsolatos tudnivalók
A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység szabályait a 2005. évi CXXXIII. törvény határozza meg, és felsorolja a kamerarendszer alkalmazási lehetőségeit. Ez alapján az elektronikus megfigyelőrendszerek használhatók:

• emberi élet, testi épség és személyi szabadság védelmére,
• veszélyes anyagok őrzésére,
• üzleti, fizetési, bank- és értékpapírok védelmére,
• valamint vagyonvédelemre.

Az alkalmazott eszközök és módszerek sose sérthetik meg a munkavállaló emberi méltóságát: pl. nem lehet megfigyelő rendszereket alkalmazni mosdókban, zuhanyzókban, öltözőkben. A munkáltató akár analóg, akár IP kamerarendszer alkalmazásáról szóló tájékoztatójában köteles megjelölni, hogy a kamerákat miért és hová helyezte el, valamint mire irányul azok látószöge. Emellett tilos olyan kamerákat elhelyezni, amelyek kifejezetten egy munkavállalót és az ő tevékenységét figyelik meg.

A felvételek tárolásának ideje és a visszanézésre jogosultak köre

Jogszabályi rendelkezés alapján a munkáltató a rögzített felvételeket 3 munkanapig tárolhatják, kivéve, ha igazolni tudja, hogy az adott munkakör betöltése ennél hosszabb időtartamot kíván. Ilyenkor 30 vagy 60 napos határidővel lehet még számolni.

Köteles a munkáltatónak a belső szabályzatban megjelölnie a felvételek visszanézésére jogosultakat a vállalkozásában. Emellett szükséges feljegyezni azt is, hogy kik az illetők, valamint milyen célból és milyen időközönként nézhetik vissza a felvételeket.

A munkavállalók irányába vállalt további kötelezettsége még a munkáltatónak, hogy megadjon nekik minden kameramegfigyeléssel kapcsolatos tájékoztatást. Ezt úgy biztosíthatja, hogy a munkavállalóval aláirat egy - munkaszerződéstől független - erről szóló dokumentumot. Mindezen felül el kell helyezni a kamerák környezetében figyelemfelhívó jelzéseket is kihelyezni azok létéről.

A különféle kamerarendszereket láthatóan egyáltalán nem mindegy, hogyan telepítik. Az előírásoknak megfelelő kiépítésükben nagy segítséget nyújthat a kivitelező cég. Ezért érdemes olyan nagymúltú és rutinos vállalkozást megkeresni kamerarendszerünk tervezésével és beüzemelésével, mint a SMARTme biztonságtechnikai csapata. Ezek a cégek ugyanis már a kezdeti fázisban úgy irányítják a munkafolyamatokat, hogy később a rendszer minden előírásnak megfeleljen.

A munkahelyi megfigyelésre számos szabály és reguláció vonatkozik, amelyeket minden esetben be kell tartani. Ám ha betartjuk ezeket a rendeleteket, cserébe átfogóbb képet kaphatunk a munkahelyen történtekről. Nem utolsó sorban pedig konkrét bizonyítékokkal is szolgálhatnak egy esetleges bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás során.