Mennyit kerestek eddig és mennyit fognak kapni a jövőben a pedagógusok?

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap jelentette be, hogy a kormány szeptember 1-jével emeli a pedagógusok bérét az életpályamodell bevezetésével együtt. Közlése szerint az érintettek nagy valószínűséggel a béremelés 50 százalékát kapják meg szeptember 1-jétől, míg a másik felét 2014-ben. A kormány a tervek szerint jövő szerdán határoz majd a további 50 százalékos béremelés ütemezéséről, a Nemzetgazdasági Minisztériumban jelenleg is folynak erről a tárgyalások.

Balog Zoltán szavai szerint 30 éves munkaviszony után összesen bruttó 110 ezer forint keresetnövekedést könyvelhet el egy pedagógus, ennek felét kapja meg szeptember 1-jétől első körben.

PSZ: összességében több mint 40 százalékos keresetnövekedésre számíthatnak a pedagógusok

Összességében átlagosan több mint 40 százalékos keresetnövekedést könyvelhetnek majd el a pedagógusok az életpályamodell bevezetése nyomán, miután teljes mértékben megkapják a kormány által ígért béremelést - mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a köznevelési törvény által meghatározott táblázatokból - amelyeket a PSZ elnöke bocsátott az MTI rendelkezésére - megállapítható: jelenleg egy pályakezdő, főiskolai végzettségű tanár bruttó 122 000 forintot keres, ez a pedagógus-életpályamodell bevezetésével járó béremeléssel 176 400 forintra emelkedik majd, amikor a teljes fizetésemelés megvalósul.

Jelenleg egy kezdő, egyetemi végzettségű tanár bruttó 129 500 forintot vihet haza havonta, ez az összeg a teljes bérrendezés után 196 000-re emelkedik majd. Mindkét esetben az életpályamodell két évig gyakornoki státusba helyezi a pályakezdő pedagógusokat, akiknek vizsgázniuk kell, majd annak teljesítése után sorolják be őket az úgynevezett Pedagógus I. kategóriába, új bérezéssel.

Egy hat éve a pályán lévő tanár például főiskolai végzettséggel jelenleg 130 800, egyetemi végzettséggel 142 500 forintot keres. Ez az összeg a pedagógus-életpályamodell teljes bevezetésével 229 320, illetve 254 800 forintra emelkedik majd.

Egy 15 éve a pályán dolgozó általános iskolai pedagógus fizetése jelenleg 144 600, egy gimnáziumi tanáré pedig 163 200. Ezek emelkednek a fentiekhez hasonló módon 255 780, illetve 284 200 forintra. Ugyancsak jelentős az emelkedés egy 30 éve tanító pedagógus esetében - végzettségüktől függően - 166 800-ról, illetve 202 000-ről nő 299 880-ra, valamint 333 200-ra.

Végül egy 42 éve tanító pedagógus most az általános iskolákban bruttó 196 100, a középiskolákban 235 700 forintot kap, ez növekszik a teljes béremelés után 335 160, illetve 372 400 forintra.

Pótlékok

Az életpályamodell szerint a pedagóguspótlékokat is megemelik 17-19 ezer forintra végzettségtől függően, de az nem tisztázott, hogy ez szeptember 1-jétől életbe lép-e. Ugyanígy függőben van az is, hogy a szakképesítéseket, szakvizsgákat hogyan ismerik el.

Galló Istvánné egy sajtótájákoztatón elmondta: jelenleg átlagosan 7200 forint pótlékot kapnak az osztályfőnökök, ezt is megemelik, minimálisan főiskolai végzettség esetén 17 640, egyetemi végzettség esetén pedig 19 600 forintra. Elméletileg ez az összeg - a táblázat alapján - általános iskolákban egészen 52 920, középiskolákban pedig 58 800 forintig emelkedhet.

Az intézményvezetői pótlék is hasonló változásokon megy át a tervek alapján. A PSZ elnökének adatai szerint ez az összeg jelenleg átlag 60000 forint, ami minimálisan 70 560 (általános iskola), illetve 78 400 forintra (középiskola) emelkedik, de lehetőség lesz maximálisan 141 120, illetve 156 800 forintos pótlék folyósítására is.

A túlóra kérdése még mindig függőben

A PSZ elnökének közlése szerint a túlóra honorálásának kérdése a lépcsőzetes béremelés miatt még mindig függőben van a pedagógus-életpályamodellben, ezért a szervezet levélben fordult Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkárhoz.

Galló Istvánné elmondta: a levélben azt kérték, tekintsék át, "hogyan kezeljék a túlmunkát", mert PSZ véleménye szerint átmeneti rendelkezés kell arra, hogy amíg a bérrendezést teljesen nem hajtják végre, "mi legyen a túlórával".

Rámutatott: egy pedagógus heti 3-4 túlórával havi szinten mintegy bruttó 30 ezer forinttal keresett többet eddig, így esetében - maradva a 30 éve a pályán lévő pedagógus példájánál - a keresetnövekedés már csak bruttó 20-25 ezer forint lesz első körben, mert a túlórát nem fizetik ki az új rendszerben.

Galló Istvánné szerint feszültséget generál az, hogy valaki úgy éri el a keresetnövekedést szeptember 1-jétől, hogy nem túlórázik, másoknak pedig a túlórája beépül a béremelésbe, így "nem valósul meg, hogy azonos munkáért azonos bért adjanak".

Három elemű a rendszer

A szakszervezeti vezető ugyanakkor pozitív hírként értékelte a pedagógusok keresetemelését, még ha az lépcsőzetesen is megy végbe, de hozzátette: éppen azért, mert több részletben kapják meg a pedagógusok a fizetésemelést, "ebben a formában nem támogatható az életpályamodell". Emlékeztetett arra, a pedagógus-életpályamodellnek három eleme van: a minősítési rendszer, az új munkaszervezési forma és a keresetnövekedés.

Galló Istvánné sikerként könyvelte el, hogy elérték: a béremelést terjesszék ki a szakszolgálatoknál, illetve a szakmai szolgálatoknál dolgozó kollégákra, ugyanis ez az eredeti kormányzati tervek között nem szerepelt. A gyermekvédelemben dolgozó mintegy kétezer pedagógusra azonban még mindig nem terjesztették ki a béremelést, ezért azt javasolják, hogy a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók pótlékát emeljék meg, hogy "érezhető keresetnövekedést kapjanak" - fogalmazott.

Ugyancsak eredményként értékelte, hogy eredetileg a kormányzat kizárólag a katedrán töltött éveket akarta honorálni a béremeléskor, de végül beszámítják a máshol, például a szaktanácsadóként végzett pedagógiai munka időtartamát is. Azt is pozitívumként említette, hogy sikerült megállapodni a finanszírozott álláshelyekről erre az évre, de "hogy mi lesz jövőre, azt nem lehet tudni".

Arról is beszélt, hogy a tanároknak heti 22 tanórát kell tartaniuk, az életpályamodellben említett heti 32 órás lekötött munkaidő azonban nem jelent számukra benntartózkodást, csak feladatot, ami nem helyhez kötött a köznevelési törvény alapján. Megjegyezte: a szeptember 1-jétől bevezetendő egész napos, 8 és 16 óra közötti iskolai tartózkodásról még most sem látni, hogy miként lehet megszervezni és milyen munkaerő-szükséglete van.

Kitért arra is, hogy vasárnapi 20. kongresszusukon a következő öt évre csak fő vázlatokat határoztak meg, mert "hosszú távú stratégiát a mai változó világban nehéz mondani". Utalt arra, hogy a PSZ-nek országosan 90 százalékos lefedettsége van, struktúrájukat pedig átalakították a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz igazodva, így a 198 tankerület mellett járási szakszervezeti titkárok működnek, de továbbra is feladatuk maradt az önkormányzatokkal való egyeztetés az óvodák és az üzemeltetési költségek önkormányzatoknál maradása miatt.



MTI/HR Portal