Mérnökök - biztos munka, jó pénz

Mérnökök – biztos munka, jó pénz 2004. november 10. " class="kapcsszoveg">FigyelőNet Az elmúlt évben a mérnökök nagyon kelendőek voltak a munkaerőpiacon. Még a pályakezdő átlagfizetése is 200 ezer forint felett van, de egy tapasztalt mérnök akár 800 ezret is kereshet. Persze közülük sem mindenki nyertes. hirdetés Ön mit szól hozzá? A műszaki végzettségűek iránti munkaerő-piaci igény még mindig meghaladja a szellemi foglalkozásúak iránti átlagos igényt, azaz a mérnökök kelendőbbek a munkaerőpiacon – derült ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Diákközpontja által készített felmérésből, amely a mérnökök munkaerőpiaci helyzetéről ad pontos képet. Az országosan reprezentatív felmérésben 164 cég vett részt, amelyek összesen 2300 mérnököt foglalkoztatnak. A felmérés vegyes képet nyújt a mérnökök munkaerő-piaci foglalkoztatásáról: van, aki több százezer forintos fizetést vihet haza, míg másnak szakmai tapasztalattal is havi 59 ezer forinttal kell beérnie. A megosztottság a szakképzettség területén is tapasztalható: bizonyos diplomákból túlkínálat van a piacon. Az mindenesetre jó hír, hogy a munkaadók még több mérnök alkalmazását tervezik a közeljövőben.Felelős oktatásA felmérést a BME Diákközpont négy munkatársa készítette azzal a céllal, hogy az oktatás és a munkaerőpiac együttműködését szorosabbá tegye, valamint a pályaválasztók és mérnökök számára értékes munkaerőpiaci információkat szolgáltatásson. A BME Diákközpont az egyetemen végzett friss diplomások elhelyezkedéséről immáron 6 éve minden évben felmérést készít, ezzel is segítve a diploma valós, munkaerő-piaci értékének meghatározását. A mérnökök általános munkaerő-piaci helyzetét felmérő tanulmány elkészítését szintén éves rendszerességgel tervezik. A Műegyetem egyedülálló a magyarországi felsőoktatási intézmények között, mert ezáltal az oktatást a piaci igényekhez igyekszik igazítani. A felmérésben többek között az egyetemi oktatásnak a munkaadók szempontjából szükségesnek tartott fejlesztési irányaira is rákérdeztek. A vállalatok elsősorban gyakorlatcentrikusabb, jobb nyelvtudást elősegítő, naprakész tudást nyújtó oktatást várnak el az egyetemektől.Fizetés, ami döntőA magyar munkavállalók számára máig az egyik legfontosabb tényező az álláskeresés során, hogy mekkor fizetést ígérnek a vállalatok. Az egyetemi diplomás mérnökök ilyen szempontból jól járnak, hiszen a magyar átlag feletti a bérük. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete ez év elején átlagosan 196 900 forint volt, ezt a felmérés szerint a főiskolai végzettségű mérnökök átlagkeresete nem érte el, az egyetemi végzettségűeké azonban meghaladta. A szórás az egyetemi végzettségűek között a legnagyobb. „Feltehetően azért, mert leginkább nekik van esélyük a hierarchiában való előmenetelre" – emeli ki Veres Gábor, a BME Diákközpont igazgatója, aki a tanulmány elkészítésében is részt vett. Továbbra is a gépész- és villamosmérnökök, valamint az informatikusok keresnek a legjobban, amit alátámaszt az is, hogy ők a legkeresettebbek a munkaerőpiacon. Igaz, a pályakezdők már ezeken a területeken sem kapnak azonnal állást, ez azonban országos jelenség. Az építész kar továbbra is nagyon népszerű a felvételizők között, pedig a végzett és szakmai tapasztalatot szerzett építészeknek viszonylag alacsonyabb bérrel kell beérniük.Telítődik a piacBizonyos diplomák esetén a mérnökök között is nő a munkanélküliség. A friss diplomások körében végzett felmérés egy új jelenségre hívta fel a figyelmet: a munkáltatók a számukra sokkal rugalmasabb megbízási szerződést előnyben részesítik a több kötöttséggel járóDiplomás műszakiak bruttó átlagkereseteFőiskolai végzettségű mérnök: 188 632 FtFőiskolai végzettségű pályakezdő mérnök: 182 000 FtEgyetemi végzettségű mérnök: 230 583 FtEgyetemi végzettségű pályakezdő mérnök: 203 750 Ftmunkaviszonnyal szemben. A korábbi évek adatait vizsgálva különösen az építészeket érinti ez az új tendencia. Az ezen a karon frissen végzettek között a munkaviszonyban foglalkoztatottak aránya 49 százalékkal csökkent, ezzel együtt nőtt a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak és a vállalkozók aránya, valamint megjelent a munkanélküliség. „Véleményünk szerint e jelenség hátterében a szakma telítődése áll, valamint az, hogy az építészeket általában kisebb cégek foglalkoztatják" – mondja Veres Gábor. A nem csak pályakezdők helyzetét felmérő tanulmányban részt vevő munkaadók 47 százaléka azonban úgy látja, hogy a saját szakterületén éppen elegendő jól képzett mérnök van, hiányt és túlkínálatot közel azonos arányban érzékelnek.A felmért cégek vezetői szerint műszaki felsőfokú végzettségű szakemberhiány tapasztalható az építőipar és az ipar területén. A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban a válaszadók szerint kiegyensúlyozott a munkaerő-kereslet és -kínálat, míg a kereskedelem, javítás, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdaság területén túlkínálat mutatkozik mérnökökből.Pályakezdők lehetőségeiAz átlagosnál magasabb arányban választják a gyakorlattal még nem rendelkező pályakezdő mérnököket: az 1 milliárd forint fölötti, valamint a 100-500 millió forint közötti forgalmú, valamint a multinacionális cégek. Ez a jelenség több tényezőre vezethető vissza: egyrészt a nagyvállalatok előszeretettel „építkeznek belülről", másrészt a jellemzően 1,5-2 éves, kifejezetten a pályakezdőknek indított gyakornoki programokat is elsősorban ők preferálják.Vállalati igényekA munkaadók által tervezett létszámváltozás növekvő, ez tovább javíthatja a mérnökök elhelyezkedési esélyeit. A felmért vállalatok főként főiskolai végzettségű, nem pályakezdőket vennének fel a következő fél évben. A legtöbb cég (71 százalék) a már tapasztalattal rendelkező mérnököket keresi. Az állás megszerzésében egyébként azok a pályázók indulnak nagyobb eséllyel, akik jó nyelvtudással, számítástechnikai ismeretekkel, jó kommunikációs készséggel érkeznek, valamint rugalmasak és alkalmasak a csapatmunkára. Ezek a tulajdonságok döntőek a munkáltatók számára.