kapubanner for mobile
Megjelent: 8 éve

Merre tovább, fiatalok? - végéhez közeledik az idei felsőoktatási felvételi időszak

A 2016 szeptemberében induló képzésekre vonatkozóan a felsőoktatási felvételi időszak 2016. február 15-én zárul, így az idei pontos jelentkezési adatokról majd csak később kapunk bővebb információt, de érdemes áttekinteni az elmúlt évek tapasztalatait, tendenciáit. A korábbi évek továbbtanulási gyakorlatából szemezgetve, segítséget adunk az idén felvételizőknek döntésük meghozatalában. Áttekintjük a lehetőségeket, a népszerű képzési területeket és az elhelyezkedési lehetőségeket. Dönteni az elkövetkező évekről, a hosszú távú jövőről, nem könnyű. Mi ebben nyújtunk most támogatást.

Az elmúlt évek statisztikai adatait elemezve megállapítható, hogy a 2013-as év jelentkezési mélypont volt, de 2014-re 10 000-rel megnőtt a jelentkezők száma, így azóta a viszonylag stabilnak mondható 105 000 körül mozog. Ez a 11 százalékos növekedés mind a fővárosban, mind a vidéki intézményeknél megfigyelhető, sőt, korábban a vidéki egyetemek valamivel népszerűbbek is voltak. A 2015-ös évre ez a tendencia azonban megfordult, és a budapesti intézményeket több mint 1 százalékkal többen jelölték meg első helyen, mint az előző évhez képest, annak ellenére, hogy az összes jelentkező létszáma csökkent. Ennek legnagyobb vesztesei a vidéki intézmények voltak.

Felvételi kisokos

A tavaly szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre jelentkezők közel 70 százaléka, azaz 72 171 fő nyert felvételt az általa megjelölt felsőoktatási intézménybe. A három legnépszerűbb képzési terület közé tartozott a gazdaságtudományi, a műszaki, valamint a pedagógusképzés. Az elmúlt három évben hatalmas volt az érdeklődés a gazdaságtudományi képzések iránt, az ide tartozó szakok közel 55 500 jelentkezővel, és csaknem 43 500 felvett hallgatóval abszolút listavezetők voltak. A felsőoktatásba jelentkezők körében továbbra is a nappali munkarend a legkézenfekvőbb, a hallgatók közel háromnegyede be is került a nappali rendű képzésekre. Népszerűnek mondható még a levelezős munkarend is, ahova a diákok negyede nyert felvételt, és el kell mondani azt is, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a távoktatás iránt. A budapesti Gábor Dénes Főiskola volt Magyarország első olyan főiskolája, amely úttörőként, először vezette be a távoktatási képzési formát, gondolva azokra, akik számára munkájuk vagy éppen a lakóhely és az oktatási intézmény közötti távolság miatt nem megoldható, hogy nappali vagy akár levelező képzésekben vegyenek részt. A főiskola korszerű elektronikusan elérhető tanagyagokkal, e-learning szolgáltatásokkal támogatja a távoktatásban résztvevő hallgatók otthoni felkészülését.

Elhelyezkedési esélyek

Igazán szerencsés helyzetben vannak azok a hallgatók, akik tanulmányaik befejeztével egy hónapon belül el tudnak helyezkedni. Az orvos- és egészségtudomány területén végzettek 55 százaléka sikeresen helyezkedik el már ilyen rövid idő alatt is, és bőven 35 százalék felett mozog ez az arány az informatikusoknál, a sporttudomány területén végzetteknél, illetve a pedagógusoknál is.

Nincs oka panaszra a műszaki vagy jogi karon végzetteknek sem, hiszen több mint egyharmaduk sikeresen talál munkalehetőséget már az első 30 napon belül. Fontos szempont a továbbtanulásban az is, hogy az első diplomájukat megszerző hallgatók több mint háromnegyedének sikerült olyan állást találnia, ami az egyetemen vagy főiskolán szerzett tanulmányaikhoz kapcsolódik.

A korábbi évek jelentkezési tendenciái azt mutatják, hogy a fiatalok körében a gazdaságtudományi képzések a legkeresettebbek, hiszen több mint 20 százalékkal többen jelentkeznek e szakokra, mint a második helyezett műszaki képzésre, és jócskán megelőzik a harmadik helyen álló pedagógusképzést is. Ezzel összhangban megállapítható, hogy a budapesti székhelyű Gábor Dénes Főiskola és a Pécsi Tudományegyetem által kínált legnépszerűbb képzési területek közé tartoznak a gazdaságtudományi képzések. A gyakorlatorientált oktatásnak köszönhetően a hallgatók nagyobb nehézségek nélkül és rövid időn belül helyezkednek el hazai és nemzetközi vállalatoknál, multinacionális cégeknél.

Ez az irányvonal hasonlóképpen alakul a legkedveltebb szakok esetében is, hiszen 2015-ben az első 3 legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment, a gépészmérnök és a jogász. A vidéki intézmények közül a pécsi gazdálkodás és menedzsment szak emelhető ki. Hiszen az elmúlt 45 év során a PTE Közgazdaságtudományi Kara az ország egyik legmagasabban minősített gazdasági felsőoktatási intézményei közé tartozik. Az itt végző diplomások remekül helyt állnak a külföldi doktori iskolák programjaiban, illetve magyar és nemzetközi munkahelyeken is.

A népszerű informatikai képzések ellenére Magyarországon régóta súlyos problémát jelent a több mint húszezer betöltetlen pozíció az informatika területén. A PTE Műszaki és Informatikai Karának mérnök informatikus képzése éppen ezt a hiányosságot kívánja pótolni, s olyan szakembereket képez, akik az informatika mellett további műszaki kompetenciákkal is rendelkeznek. A budapesti Gábor Dénes Főiskola megalakításától kezdve elsősorban az informatikai képzésre koncentrál. Mérnökinformatikus, illetve gazdaságinformatikus nappali, illetve távoktatási képzései arra törekszenek, hogy hallgatóinak lehetőséget biztosítson gyakorlatorientált és piacképes informatikai tudás megszerzésére.

Végül néhány gondolat még a felvételizőknek

A felsőoktatási intézmény, a képzési terület vagy szak választása nem csak azt határozza meg, hogy mit fogtok tanulni, de jövőtöket is nagyban befolyásolja majd. Válasszátok a számotokra legideálisabb képzést, váltsátok valóra álmaitokat, és akkor a felsőoktatásban töltött évek egy egész életet meghatározó élménnyé válnak! Ne feledjétek, a felvételi jelentkezési határidő 2016. február 15.!

Sütő Mónika
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A tanár is munkavállaló!?

Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk

Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?

A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk

Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást?

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk