Merre tovább, fiatalok? - végéhez közeledik az idei felsőoktatási felvételi időszak
A 2016 szeptemberében induló képzésekre vonatkozóan a felsőoktatási felvételi időszak 2016. február 15-én zárul, így az idei pontos jelentkezési adatokról majd csak később kapunk bővebb információt, de érdemes áttekinteni az elmúlt évek tapasztalatait, tendenciáit. A korábbi évek továbbtanulási gyakorlatából szemezgetve, segítséget adunk az idén felvételizőknek döntésük meghozatalában. Áttekintjük a lehetőségeket, a népszerű képzési területeket és az elhelyezkedési lehetőségeket. Dönteni az elkövetkező évekről, a hosszú távú jövőről, nem könnyű. Mi ebben nyújtunk most támogatást.
Felvételi kisokos
A tavaly szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre jelentkezők közel 70 százaléka, azaz 72 171 fő nyert felvételt az általa megjelölt felsőoktatási intézménybe. A három legnépszerűbb képzési terület közé tartozott a gazdaságtudományi, a műszaki, valamint a pedagógusképzés. Az elmúlt három évben hatalmas volt az érdeklődés a gazdaságtudományi képzések iránt, az ide tartozó szakok közel 55 500 jelentkezővel, és csaknem 43 500 felvett hallgatóval abszolút listavezetők voltak. A felsőoktatásba jelentkezők körében továbbra is a nappali munkarend a legkézenfekvőbb, a hallgatók közel háromnegyede be is került a nappali rendű képzésekre. Népszerűnek mondható még a levelezős munkarend is, ahova a diákok negyede nyert felvételt, és el kell mondani azt is, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a távoktatás iránt. A budapesti Gábor Dénes Főiskola volt Magyarország első olyan főiskolája, amely úttörőként, először vezette be a távoktatási képzési formát, gondolva azokra, akik számára munkájuk vagy éppen a lakóhely és az oktatási intézmény közötti távolság miatt nem megoldható, hogy nappali vagy akár levelező képzésekben vegyenek részt. A főiskola korszerű elektronikusan elérhető tanagyagokkal, e-learning szolgáltatásokkal támogatja a távoktatásban résztvevő hallgatók otthoni felkészülését.
Elhelyezkedési esélyek
Igazán szerencsés helyzetben vannak azok a hallgatók, akik tanulmányaik befejeztével egy hónapon belül el tudnak helyezkedni. Az orvos- és egészségtudomány területén végzettek 55 százaléka sikeresen helyezkedik el már ilyen rövid idő alatt is, és bőven 35 százalék felett mozog ez az arány az informatikusoknál, a sporttudomány területén végzetteknél, illetve a pedagógusoknál is.
Nincs oka panaszra a műszaki vagy jogi karon végzetteknek sem, hiszen több mint egyharmaduk sikeresen talál munkalehetőséget már az első 30 napon belül. Fontos szempont a továbbtanulásban az is, hogy az első diplomájukat megszerző hallgatók több mint háromnegyedének sikerült olyan állást találnia, ami az egyetemen vagy főiskolán szerzett tanulmányaikhoz kapcsolódik.
A korábbi évek jelentkezési tendenciái azt mutatják, hogy a fiatalok körében a gazdaságtudományi képzések a legkeresettebbek, hiszen több mint 20 százalékkal többen jelentkeznek e szakokra, mint a második helyezett műszaki képzésre, és jócskán megelőzik a harmadik helyen álló pedagógusképzést is. Ezzel összhangban megállapítható, hogy a budapesti székhelyű Gábor Dénes Főiskola és a Pécsi Tudományegyetem által kínált legnépszerűbb képzési területek közé tartoznak a gazdaságtudományi képzések. A gyakorlatorientált oktatásnak köszönhetően a hallgatók nagyobb nehézségek nélkül és rövid időn belül helyezkednek el hazai és nemzetközi vállalatoknál, multinacionális cégeknél.
Ez az irányvonal hasonlóképpen alakul a legkedveltebb szakok esetében is, hiszen 2015-ben az első 3 legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment, a gépészmérnök és a jogász. A vidéki intézmények közül a pécsi gazdálkodás és menedzsment szak emelhető ki. Hiszen az elmúlt 45 év során a PTE Közgazdaságtudományi Kara az ország egyik legmagasabban minősített gazdasági felsőoktatási intézményei közé tartozik. Az itt végző diplomások remekül helyt állnak a külföldi doktori iskolák programjaiban, illetve magyar és nemzetközi munkahelyeken is.
A népszerű informatikai képzések ellenére Magyarországon régóta súlyos problémát jelent a több mint húszezer betöltetlen pozíció az informatika területén. A PTE Műszaki és Informatikai Karának mérnök informatikus képzése éppen ezt a hiányosságot kívánja pótolni, s olyan szakembereket képez, akik az informatika mellett további műszaki kompetenciákkal is rendelkeznek. A budapesti Gábor Dénes Főiskola megalakításától kezdve elsősorban az informatikai képzésre koncentrál. Mérnökinformatikus, illetve gazdaságinformatikus nappali, illetve távoktatási képzései arra törekszenek, hogy hallgatóinak lehetőséget biztosítson gyakorlatorientált és piacképes informatikai tudás megszerzésére.
Végül néhány gondolat még a felvételizőknek
A felsőoktatási intézmény, a képzési terület vagy szak választása nem csak azt határozza meg, hogy mit fogtok tanulni, de jövőtöket is nagyban befolyásolja majd. Válasszátok a számotokra legideálisabb képzést, váltsátok valóra álmaitokat, és akkor a felsőoktatásban töltött évek egy egész életet meghatározó élménnyé válnak! Ne feledjétek, a felvételi jelentkezési határidő 2016. február 15.!
Sütő Mónika
- 2026.02.19Tudásmegosztó közösségek szerepe a digitális korban A konferencián a tudásmegosztó tanulóközösségek kialakításának és működtetésének gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk. Az üzleti szférában és a felnőttoktatás területén alkalmazott gyakorlati tapasztalatokon keresztül, valamint a kapcsolódó kutatási eredmények tükrében vizsgáljuk, hogy a szervezetekben, szervezetek közötti és szervezeteken átívelő szakmai közösségekben a tudásmegosztás hogyan működik, milyen átalakuláson esik át a digitális transzformáció hatására.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
A fosszilis energiahordozóktól való elmozdulás soha nem látott munkaerő-igényt teremt az elektromos hálózatok körül: tízezrével nyílnak új... Teljes cikk
Magyarországon is megvetette a lábát a munka világát jó értelemben felforgatni akaró - lapos szervezet, döntés az alsó szinteken, emberközpontú... Teljes cikk
A mai munkavállalók már nem évekre, hanem fejlődési lehetőségekre szerződnek: ha nincs tanulás, gyorsan továbbállnak. A fiatal generációk... Teljes cikk
- Eddig lehet jelentkezni a tavaszi érettségi vizsgákra 7 napja
- Új szakok a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban - itt vannak a részletek! 2 hete
- Hankó Balázs szerint a felsőoktatásban is be kell vezetni a szakképzési duális rendszert 2 hete
- Ezek voltak a legnépszerűbb szakok a keresztféléves felvételin 2 hete
- A középosztály tűnik el először? Megdöbbentő adatok az AI és a munka jövőjéről 3 hete
- Külföldi egyetemek, kutatói karrier: új lehetőségeket mutattak be az Educatión 1 hónapja
- 14. havi fizetés és stabil élet: ezekre a magyar szakemberekre vadászik Ausztria 1 hónapja
- Milyen szempontokat kell figyelembe venni egyetemválasztásnál? 1 hónapja
- Ez mentheti meg a bajba jutott hallgatókat az egyetemeken 2 hónapja
- A felsőfokú végzettségűek aránya nemek szerint hazánkban és az EU-ban 2 hónapja
- Együttműködési megállapodást kötött az SZTE és a BYD 3 hónapja

Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig